Jenny, ​Laura, Tussy 33 csillagozás

Kertész Erzsébet: Jenny, Laura, Tussy

Számos fényképet ismerünk Marxról és családjáról, köztük talán a legismertebb, amely Marxot barátjával, Engelsszel és három lányával ábrázolja. A kép 1864-ben készült. Jenny húszéves volt, Laura tizenkilenc, a középen ülő Eleanor kilenc. A kislány vékony lábait lógázva azon igyekszik, hogy rátaposson nővérei krinolinjára. A kép szereplőiről és még sok, hozzájuk tartozó személyről, a tizenkilencedik század második felének izgalmas koráról szól ez az igaz történet, amelynek – az író őszinte fájdalmára – nincsen hepiendje.

Eredeti megjelenés éve: 1984

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1984
490 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631137198

Kedvencelte 2

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Zsuzsi_Marta P>!
Kertész Erzsébet: Jenny, Laura, Tussy

Az írónőtől eddig olvasottak közül számomra ez a legkevésbé szerethető regény. Érezni, hogy alaposan előkészített, sok kutatómunka előzte meg a megírását, de mégis túlírtnak, unalmasnak vélem.

Sokunk nem tanulmányozta tüzetesen Marx és Engels élettörténetét, tudjuk, kik voltak, mit alkottak, de életükről, személyiségükről jóval kevesebbet.

Habár Kertész Erzsébet elsősorban a három Marx-lányról szóló esszéregényt kívánt írni, nagy hangsúlyt helyezett Marx és Engels bemutatására is, barátságukra, munkásságukra, személyükre. A Marx család folyamatos anyagi gondjai, eladósodásuk, ugyanakkor könnyelmű életük rajzolódik ki, miközben a három lány felcseperedik, saját életet kezd. Nagyon terjengős, lassú folyású ifjúsági regény.

Georgina77>!
Kertész Erzsébet: Jenny, Laura, Tussy

Ez a könyv nagyon elevenen él bennem, habár már ősidőknek mondható az, amikor olvastam. 30 éve legalább. Emlékszem, csontig meghatott a lányok sorsa. Kíváncsi vagyok Kertész Erzsébet egyéb műveire is, hasonlóan letaglózóak lehetnek-e.

Droci P>!
Kertész Erzsébet: Jenny, Laura, Tussy

Az eddigi olvasmányaim közül kiérdemelte a leggyengébb láncszem címet.
Annyira, de annyira szeretem az írónő regényeit, ám ezzel akadtak alapvető problémáim. Természetesen, amikor már rájöttem, hogy a híres közgazdász (Karl Marx) családi életébe látok bele, már elkezdett érdekelni a történet. Mégis az olvasás alatt végig azt éreztem, hogy ez nem más, mint egymásra dobált információk halmaza. Úgy éreztem, hogy az írónő túl alapos akart lenni, már – már minden semmis kis információt, adatot belepaszírozott a könyvbe, hogy még teljesebb legyen. Ettől viszont nekem túl száraz lett, hiányzott belőle a varázs. Aztán amikor már a lányok életéről van szó, hát néha a fejem ingattam. Sokszor bebizonyosodik, hogy a szülő jobban tudja mi kell a gyereknek, mint saját maga.
Eleanor-t pedig végképp nem értettem meg a végére. Azért elég szomorú, ami sors kijutott neki osztályrészül, de egyrészt a saját balgaságának köszönheti amiket csinált.
Ez most nagyon nem jött be, de örültem sok apró részletnek, mert érdekes információkat tudtam meg a családról, a lányok életéről, munkásságukról, így végső soron nem volt olyan rossz :)

Andru P>!
Kertész Erzsébet: Jenny, Laura, Tussy

Nagy kedvencem volt és mai napig is szeretem ezt a könyvet.
Most már az tetszett benne legjobban, ahogy a különböző jellemű embereket ábrázolja. Ki is mondja a könyvben, hogy egy eszmét is lehet becstelenül szolgálni, és hogy sokan vannak, akik csak úgy tesznek, mintha…
Megjelenik a regényben a tiszta jószándék és törekvés, valamint a számítás és az önzés is. Tanulságosnak tartom minden szempontból.
Most már a történelmi vonatkozásokat is jobban értettem, mint kamaszként :)

V_Timi>!
Kertész Erzsébet: Jenny, Laura, Tussy

Megboldogult lánykoromban olvastam ki ezt a könyvet. Szerettem, és nagyon sajnáltam Eleanort. Egy rendkívül méltatlan, bántalmazó kapcsolat jutott neki osztályrészül.

Duduka>!
Kertész Erzsébet: Jenny, Laura, Tussy

(Spoiler) A vége nagyon brutál ezért nem anniyra jött be de a legrosszabb se volt!


Népszerű idézetek

Droci P>!

Mert a hampsteadi intézetben nemcsak nyelveket és irodalmat tanultak, a kézimunka is kötelező tárgy volt. Hogyan is lehetett volna elképzelni a tizenkilencedik század ötvenes éveiben fiatal lányokat, akik ne töltötték volna idejüket ilyen aprólékos babramunkával?

21-22. oldal (I. fejezet)

Droci P>!

– Nagyon nehéz lehet szeretet nélkül élni, különösen olyan embereknek, akik szeretetre vágynak.

272. oldal (II. rész, I. fejezet)


Hasonló könyvek címkék alapján

Gyárfás Endre: Halló, itt Puskás!
Bogáti Péter: Őrnagy úr, keressen magának ellenséget!
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt
Dallos Sándor: A nap szerelmese
Daisy Goodwin: Viktória
Németh Imre: Az ősi szó nyomában…
Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Balogh Béni: Szivárvány a Sajó felett
Balogh Béni: Vadócok a Bükkben