Elizabeth 91% 164 csillagozás

Ez a könyv éppen 50 éves, 1972-ben kaptam a születésnapomra nővéremtől.
Nagyon kedves emlék.
A történet maga egy ifjúsági címkét is méltán viselő , főként lányoknak ajánlott .
Én annak idején nagyon szívesen olvastam az ilyen pöttyös -és csíkos könyveket.
A lelkesedésem most sem halványult.
A híres angol költőnő, Elizabeth Barreth- Browning életéről szóló finom hangú, romantikus történet ma is aktuális.
Igazi lányregény, színes szókinccsel, példaértékű magatartással ,kihangsúlyozva a kitartást. Az apa viselkedése számomra elég ellenszenves ,érthetetlen , de ettől lesz még nagyobb a szememben Elizabeth.

Ez a könyv is egyike azoknak, amit 12 éves korom óta szinte minden évben elolvasok. Már akkoriban is egyfajta példakép volt számomra Bé, aki kitartásával és erejével mutatott irányt nekem és talán még most is.
Elizabeth az első regény volt, amit Kertész Erzsébettől olvastam és miatta vettem kezembe a többi asszonyi sorsot ábrázoló köteteket is.

A feminizmusnak a számomra szimpatikus értékei, hangulata lengi át a könyvet: a férfiakat ugyanúgy, mint a nőket felemelő, nem egymás ellen hadakozó, hanem egymást kiegészítve működő világra törekvő feminizmus.
Igazi lányregény, 12 éves kortól lányoknak szerintem tartalmas és tökéletes olvasmány, mondjuk Fiúk kizárva szintű könyvek helyett. Sokkal szebb szókinccsel, valós érzelmekkel megírt, Jane Austen díszleteihez hasonló környezetben játszódó regény, amely egy angol költőnő kalandos életének valós eseményeiből táplálkozik.

Hogy én mennyire örültem annak, hogy végre becsukhattam ezt a könyvet… és mennyire sajnálom, hogy nem ifjú lánykoromban talált el hozzám ez a könyv.
Minden tulajdonságát, amiért szerettem volna ezt a könyvet tiniként – most 40+ évesen felrovom neki: túl NŐ, túl romantikus, túl viktoriánus… túl… elfáradtam az olvasása közben, pedig nagyon akartam szeretni.

Imádtam a történetet, eleve életrajzi, szóval számomra csak jó lehet! Annyira korhűen írta le Elizabeth személyét és persze Robert-ét is az írónő. Olyan helyes házaspár voltak! Két művész lélek…Szeretettem kislányként Elizabeth-et, olyan cserfes, okos, fiús lány volt :) aztán sorba jöttek a tragédiák…
Az elmaradhatatlan szuper idézeteket persze mind mentettem :)

Elizabeth Barrett Browning jól ismert író, költő és irodalmi lektor volt a viktoriánus időszakban, ismerem az 1850-ben megjelent szenvedélyes verseit, melyeket férjéhez, a híres költőhöz, Robert Browning-hoz írt. Ezek a szonettek egy kicsit melankolikusok, nagyon személyesek és nagyon romantikusak, és most „megismertem” szerzőjüket. Tetszett Elizabeth Barrett Browning regényes életrajza, a történet megmozgatta a képzeletemet, szerintem ebből is látszik, hogy mennyire fogékonyak vagyunk a történetekre, gyerekként és felnőttként egyaránt. Kamaszként, kevés kivételtől eltekintve nem olvastam csíkos és pöttyös könyveket, nem tudtam hozzájutni, de nem biztos, hogy ez akkor jobban tetszett volna. Kertész Erzsébet regénye – a valós életrajzi adatokat szem előtt tartva – kiválóan mutatta be Elizabeth családi hátterét, kapcsolatát testvéreivel és szüleivel, tudásvágyát, jellemét, kíváncsiságát, hamar kibontakozó tehetségét, egyéniségét és szerelmét. Alapjában véve tiszta, szárnyaló lélek volt, tudta mit kezdjen a szavakkal és hogyan fejezze ki az érzelmeit, de többször önbizalomhiányt és bizonytalanságot fedeztem fel benne, ami azért nem feltétlenül hiba. Szimpatikus volt, hogy vallotta a nőknek nemcsak kötelességei, de jogai is vannak, és ez az 1800-as évek első felében! Egy apróság, én nagyon nem kedvelem, ha egy könyvet lányregény címkével látnak el!

„Mert ha egyszer szeretni fogsz, az nálad életre-halálra megy.”

Kertész Erzsébetet és a munkásságat már régóta kerülgettem, amikor pedig eldöntöttem, hogy olvasok tőle, kiderült, hogy a könyvtárnak nincs kölcsönözhető példánya. Sebaj, egy kedves barátnőm kölcsönadta a saját példányát.

Szerencsésnek érzem magam, hogy olvashattam. Kertész Erzsébet stílusa magával ragadó, kihasznál minden lehetőséget, amit a magyar nyelv nyújt számára, így lesz az egész szövegnek egy léleksimogató líraisága.
Kertész Erzsébet hűen követte a költőnő életútját azt képes volt olvasmányosan, élvezetesen megírni.
Egyetlen dolgot nem értek: az édesapa viselkedését, a szigort, ami vasmarokkal szorította össze fiai és lányai életét. Vannak ugyan ötleteim a "miért"re, de ezek csupán feltételezések.

A kötetben szereplő illusztrációk és versek mèg többet adtak az olvasmányélményhez, a Mondd újra nagy kedvencem lett:
https://youtu.be/cfW1uOHBOgE

Egyszer mindenkinek ajánlom elolvasni, nagyon különleges és szép, néhol édes-keserű…de kihagyatatlan.
Számomra az első Kertész Erzsébet könyv volt, de biztosan nem az utolsó.

Kertész Erzsébet könyvei eddig kimaradtak az életemből, pedig a könyvei „nemes célt” szolgálnak. Nehéz sorsú, különleges, erős nők életéről ír az ifjú korosztály számára. Tehát felkeltette az érdeklődésemet (bár már nem vagyok ifjú :D). Ez volt az első könyvem tőle, a stílusa néha negédes, de betudtam annak, hogy régen íródott, és annyira nem is volt zavaró. A hölgy akiről írt egy angol költőnő volt. Kicsit utána is jártam. 1-2 esemény fel lett cserélve, 1-2 dolgot kihagyott, vagy finomított rajta, de ezek ellenére mégsem csorbult a lényeg. A költőnő betegsége, a gyerekkora, a nehéz sorsa. Nem vitatom, hogy tényleg beteg volt, de a betegségét táplálta az apja. Apa….no hiszen! Ilyen apát senkinek se kívánnék, és nem is igazán értettem a tetteit. Mit akart elérni? Mert csak a gyerekei, sőt a saját boldogtalanságát érte el a fafejűségével. Erre már a gyász sem mentség. Szóval a könyv a maga bájos módján elragadó volt, és azt hiszem nem ez volt Kertész Erzsébettel az utolsó találkozásom.

Így felnőtt fejjel újraolvasva az én ízlésemnek egy kicsit talán túlzóan sok volt benne a viktoriánus pátosz, de akkor is tagadhatatlan tény, hogy minden szavam, amit valaha írok vagy írtam, a Kertész Erzsébet, pontosabban a Barrett-Browning köpönyegéből bújt ki.

Imádom Elizabeth Barrett-Browning költészetét és ez a könyv hatalmas kedvenc! Rengetegszer olvastam tinikoromban, meghatározó regénye volt a felnőtté válásomnak.