Csipkebolt ​Brüsszelben 79 csillagozás

Jósika Júlia életregénye
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Podmaniczky Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.

Eredeti megjelenés éve: 1974

>!
Móra, Budapest, 2014
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631197259 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Móra, Budapest, 2002
230 oldal · ISBN: 9631177262
>!
Móra, Budapest, 1982
268 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631127869 · Illusztrálta: Kondor Lajos

1 további kiadás


Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Petőfi Sándor · Laborfalvi Róza · Jókai Mór · Pulszky Ferenc · Teleki Sándor · Wesselényi Miklós


Kedvencelte 11

Most olvassa 10

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

>!
Lady_L P
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

– Nem tudtam már tovább húzni, hát csak vége lett.
– Olyan jó? Miről szól?
– Hát olyan igazi lányregény! Sóhajtozik az ember közben, mert szép!
– Aha, OK, szóval adott egy átlagos, kicsit ügyetlen, bizonytalan tinilány, egy jóképű, tökéletes férfi, és az egymásra találásuk. És a könyv végén sóhajtva levonod a tanulságot, hogy csodák márpedig vannak, és nem kell tökéletesnek lenned ahhoz, hogy a mesebeli herceg meglássa benned a tökéletességet.
– Áh, nem, az olyan nem érdekel, nekem már itt vagy te, mint jóképű, tökéletes herceg (röhögést visszatart). Neeeeeeeeem, ez egy olyan régi típusú lányregény, amelyikben igazából dunsztod sincs, hogy néznek ki a főszereplők, mert az semmit nem számít, ahogy a való életben sem kéne. Amelyikben a szerelem tiszteleten alapul, ahol az igaz boldogság lemondással és kemény munkával alapozódik meg, egy szál csoda nincs, a szépség a kitartásban és a jóságban van. Ó, és emellé még egy összefüggő képet is kaptam az 1848-as szabadságharcról és Jósika Miklós életéről, de nem tankönyvi tálalásban. Mindenki vagy jó vagy rossz, és az egész annyira naív és idealizált*. De mégis elhiszem, hogy örökre együtt fognak maradni, mert olyan erős kötelék alakult ki köztük egyetértéssel és együttműködéssel, hogy egy pillanatig sem merülhet fel a kérdés, hogy máshogy is alakulhatna a sorsuk. A mai regények hősnői sokkal valóságosabbak, bizonytalanok, esetlenek, bárki azonosulni tud velük, de a szerelemért nem tesznek semmit, a pasi jön, kijelenti, hogy szerelmes, a csaj nem hiszi el, mert ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, de aztán csak elhiszi, úgyhogy összejönnek. Sóhaj, csodák vannak. De a csoda mennyire erős, meddig tart? A pasi ugyanúgy tökéletes marad, a csaj meg retteghet, hogy mi van, ha egy nap mégis kinyílik a pasi szeme és rájön, hogy tényleg nem tökéletes, simán talál jobbat. Úgyhogy a bizonytalanság megmarad, receptet nem kaptunk. Míg az ilyen idealizált, régi lányregényekben ott a recept, hogyan is kell csinálni. Ja, hogy azzal a lánnyal nem tudsz azonosulni, mert túl jó? Hát próbálj meg!

* Annyira, hogy néha arra gondoltam, hogy megnézem, Kertész Erzsébet és Dániel Anna nem egy és ugyanaz a személy-e. Tutsek Anna hagyománya még erősen körüllengi.
És csodaszép és finom ez a harmadik kiadás! (amiért hatalmas köszönetem @Izolda -nak:)

9 hozzászólás
>!
Emmi_Lotta IMP
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

Elsősorban Jósika Miklós élete iránti érdeklődésből kezdtem olvasni Kertész Erzsébet életrajzi regényét, amelynek hőse Podmaniczky Júlia, Jósika felesége.
A regény Júliát rendkívüli lánynak ábrázolja, aki hosszú éveket vár arra, hogy szerelme feleségül vehesse. Szívet melengető ennek a csodálatos házasságnak és gyengéd kapcsolatnak a beteljesülése, pedig a korszak, amelyben a mű játszódik, korántsem boldog. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtti és utáni események, az önkényuralmi üldöztetések, a kényszerű emigráció adja a cselekmény történelmi hátterét. Megjelenik benne például Wesselényi, Kossuth Lajos, Petőfi, Szendrey Júlia, Jókai, Laborfalvi Róza, Kossuth Zsuzsa, Teleki Sándor.
Kertész Erzsébet regényei nem csak azért nagyszerűek, mert szórakoztatóak és olvasmányosak. A bennük megelevenedő történelmi korok, az akkor élt híres személyiségek érdekfeszítő és hiteles rajza is lebilincseli az olvasót.

>!
Móra, Budapest, 1982
268 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631127869 · Illusztrálta: Kondor Lajos
2 hozzászólás
>!
Droci P
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

Habár lassan sikerült ezzel a vékony könyvvel haladnom, minden olvasással töltött percét imádtam. Talán nem is akartam olyan hirtelen behabzsolni, mert tudtam, hogy kedvenc lesz :)
Örülök neki, hogy az írónő annak idején úgy döntött, hogy regényeinek egy részét híres/kevésbé híres alakok életrajzának megírására fodítja.
A könyv elolvasása előtt nem is hallottam még a Jósika házaspárról, ezért teljesen az újdonság varázsa volt számomra. Amikor elkezdtem az első sorokban elmélyedni, egyből szemet szúrt, hogy valójában Podmaniczky Júlia életregényét tartom a kezemben. Ez különösen azért volt számomra érdekesség, mert naponta fordulok meg a család tagjáról elnevezett utca kövein :)
Ha valaki alaposabban utánaszeretne olvasni, pár évvel ezelőtt megjelent egy cikk, amelyben utánajártak az utcaneveknek (https://welovebudapest.com/toplistak/utcanevek-eredete-…).
Maga a történet, ahogy korábban említettem egy életrajzi regény, ahol Jósika Júlia élettörténetének mozzanatait követhetjük végig. A regény az életrajzon kívül természetesen a korszak politikai eseményeit is végigveszi és olyan híres alakok is feltűnnek benne, mint Kossuth, Wesselényi, Jókai. A híres történelmi személyek felbukkanása is csak hitelesebbé teszi a könyvet, amely méltóképpen igyekszik emléket állítani a forrongás történéseinek, bár gyanítom itt-ott tartalmaz némi fikciót is talán a történet.
Folyt.köv…

>!
Amrita IP
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

A maga műfajában, mint csíkos könyv, teljesen a helyén van. Kicsit romantikus, kicsit idealizált, de nagyon kedves könyv. A világa érdekes, szerethető: hogy nem tankönyvszárazon, hanem eleven alakként jelennek meg a szabadságharc hősei. Lenyűgözött az élet, amit ezek a nemesek éltek annak idején, az elegancia, a finomság tárgyakban, szokásokban, az emberek viselkedésében. Hogy „láthattam” élni, mozogni Wesselényit, Jókainé Laborfalvi Rózát (bár csak epizódszereplő volt, nagyon kedvesen ábrázolta Kertész Erzsébet Jókainét és a férjét is).
A kor aktuálpolitikáját untam, a szabadságharc eseményeit, talán mert annyira ismertem már, és rossz volt olvasni a reménykedésükről, amikor úgyis tudtam, hogy mi lesz a vége. De az emberi sorsok nagyon érdekesek voltak, és ami a szabadságharc bukása után történt, a bujkálás, menekülés, emigráció, otthon teremtés, újra nagyon lekötött. Úgy indul, mint egy Bronte regény, és úgy fejeződik be, mint egy Jókai regény, mindez a csíkos-pöttyös könyvekre jellemző könnyedséggel, idealizáltsággal.
A régebbi kiadást olvastam, aminek a borítója is csipke mintás: már megteremti a hangulatot, csipkefinom, mint maga Jósika Júlia, vagyis Podmaniczky Júlia története.

9 hozzászólás
>!
Hiranneth
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

Kicsit érdekes volt a családom egy hajdani személyéről olvasni, de tetszett. Kicsiként sokszor próbáltam elképzelni, milyen életem lenne/lett volna, ha akkor születek.
Őszintén szólva nem mindig jönnek be a túl idealizált alakok, vagy a nagyon romantikus nyelvezet, de most ez illet a regényhez.
A politika mondjuk személy szerint annyira nem vonz, de érdekes volt azt olvasni, hogy a történelem ezen pontja körül hogyan is vélekedtek az aktuális helyzetről. Tényleg a remény hal meg utoljára (na meg a sejtszintű enzimműködés, de az más téma :D).
Júlia alakja szimpatikus volt számomra, bár néhol a helyében megráztam volna a férjet. Senkinek sem könnyű egy idegen országban, megtűrtként élni, de nem szabad ennyire elhagyni magát az embernek.
Összességében jó volt, szórakoztató. :)

6 hozzászólás
>!
Szanik
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

A szívemhez nőtt ez a történet – Júlia és Miklós bájos szerelme; a reformkor nagyjai, akiket már régóta ismertem, most mégis kicsit más megvilágításba kerültek. Nagyon jót tett a lelkemnek ez a könyv, s még így, napokkal az olvasás után is Aszódon, Pesten és Brüsszelben vagyok lelkileg.

3 hozzászólás
>!
AeS P
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

Az egyik legkedvesebb kiskamaszkori könyvélményem, ez a Podmaniczky Júlia, ez egy finom úrhölgy volt, kérem, ezzel nem lehetett kukoricázni, ez szótlanul ült és várt, meg leveleket írt megállás nélkül Jósika Miklósnak, meg olvasta a válaszokat (nekem miért nem ír senki többoldalas leveleket, he?), és íme, elnyerte méltó jutalmát. Csak azt nem értem, hogy a millió olvasás után miért emlékszem pontosan a kelengyéjére, meg Wesselényiné töltött káposztájának receptjére, és miért nem emlékszem semmire, ami Brüsszelben történt?

>!
Éva_Kovács
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

A könyv előtt nem hallottam még a Jósika házaspárról.Az első fele gördülékeny és érdekes,de a könyv második fele,az emigrációs rész már kicsit untatott.Bár az elsődleges oka,hogy ilyen lassan haladtam vele,a felvételi volt(és így se sikerült a matek valami fényesen:/).Biztos hasznos lesz,hogy elolvastam,ha esetleg középiskolában fogunk még róla tanulni(mármint azokról az emberekről,akik szerepelnek a könyvben).Az írónőtől ez az első történelmi regényem(ami a 48-as szabadságharcban játszódik),de azt kell mondjam,hogy Az elmaradt tánc jobban tetszett.

>!
kkata76
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

Történelmi romantikus magyar módra: sok történelemmel és kultúrtörténettel, csipetnyi romantikával. Olvasmányos, izgalmas könyv a szabadságharc nagyjairól, főképp persze a haza sorsát alakító férfiak mögött álló asszonyokról. Kertész Erzsébet minden regényének ez a témája: a női sors, de itt nemcsak Jósika Júlia életével ismerkedünk meg, hanem híres regényíró férje, Jósika Miklós és barátaik (mint Teleki Sándor, Wesselényi vagy Pulszky Ferenc) sorsába is bepillantást nyerünk. Nagy nevek jelennek meg ennek a könyvnek a lapjain, és olyan események, mint az 1848-as forradalom, a szabadságharc vagy a fegyverletétel utáni üldöztetés és megtorlás, mind ahogyan Jósikáék, ill. a nagy írót mindvégig támogató asszony megélhette.
Különleges regény Magyarország történelmének és kultúrtörténetének egyik legfontosabb időszakából élvezetesen, izgalmasan és szépen megírva.

>!
icu79 P
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

Szégyen és gyalázat, de be kell valljam, hogy én még soha, semmit nem olvastam az írónőtől. Pedig tinédzser koromban kezembe került sok-sok csíkos könyv, de az ő alkotásai valahogy kimaradtak, pedig kellett volna. Remélem, hogy a mai tizenévesek nem követik el ezt a hibát. Tudom, javíthatatlanul naiv vagyok.:)
Szóval, mindamellett, hogy érdekes adalékokkal szolgál a magyar történelem egy szakaszához, nevezetesen az 1848-as szabadságharchoz, megismerkedhetünk sok-sok híres történelmi, irodalmi személyiséggel is, mint Kossuth Lajos és Zsuzsanna, Wesselényi, Petőfi és Szendrey Júlia és még sorolhatnám. Valamint nagyon fontos emberi tulajdonságokkal is összefuthatunk a regényben, olyanok mint: erkölcs, bizalom, kitartás, kompromisszumkészség, türelem, melyek manapság lassan idegen szavakká degradálódnak, persze kivételek mindig vannak. :)


Népszerű idézetek

>!
Amrita IP

Tudja, a férfiak nagy gyerekek, különösen az írók. Lelkesek, rajongók, álmokat kergetnek. Az én Móricom is ilyen. Hol a mennyekben van, alig győzöm onnan leráncigálni, hol pedig a pince mélyéből kell előcsalogatnom és lelket öntenem belé.
– De miért kell a mennyekből leráncigálni? – kérdezte Júlia.
– Azért, mert úgy is lepottyan onnan, s ha én szedem le, nem zuhan akkorát, – felelte kis sóhajjal Laborfalvi Róza – felfogom a karomban!

132. oldal

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

Kapcsolódó szócikkek: író · Jókai Mór
1 hozzászólás
>!
sassenach P

Boldog embereknek nincsenek történeteik…

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

5 hozzászólás
>!
Tintapatrónus

Már örültek, amikor feltűnt a piacsor végén a kedves mosolyú, szőke fiatalúr, aki nem alkudozott komolyan, de hosszasan elbeszélgetett az elárusítókkal. Néha elkísérte egy derék, magas asszonyság, a fiatalúr ilyenkor csendes volt, mert ha belekezdett valami beszédbe, az asszonyság ráreccsentett: „Elég volt, Móric, ma még sok dolgunk van!”
Hamar megtudták a kofák, hogy a parancsolgató asszonyság Laborfalvi Róza, híres színésznő Pesten, az ura pedig ugyancsak híres ember: író. Jókai Mórnak hívják.

129. oldal

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

Kapcsolódó szócikkek: Jókai Mór · Laborfalvi Róza
>!
postmodjane

… – mert az emigráns nem élhet remény nélkül!

Móra, 1974., 268.

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

>!
GSzabina

És hiába erős az, akitől félnek, gyenge az, akit mindenki gyűlöl.

224. oldal

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

>!
Tintapatrónus

– Beszéljen Petőfinéről – kérte Júlia –, Fricitől hallottam róla. Bevallom, nagyon becsülöm ezt a fiatal teremtést, aki ilyen bátran szembeszállt a szülői akarattal, és Petőfi felesége lett. Nem számított és nem mérlegelt, úgy tudom, Petőfi nemigen tud neki még polgári jólétet sem nyújtani.

59. oldal

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

Kapcsolódó szócikkek: Petőfi Sándor · Petőfiné Szendrey Júlia
>!
minnie

Júlia valóban boldog volt, Miklóssal együtt mutogatták Fricinek Brüsszelt, s Frici mindentől el volt ragadtatva. Amikor az ápolt parkokat, sétányokat, a sok kényelmes padot látta, önkéntelenül összehasonlította a sivár Városligettel, a vadon burjánzó Nyulak-szigetével, s elkeseredetten kiáltott fel:
– Minden adottságunk megvan, hogy Budapest Európa legszebb városa legyen, ehelyett poros, piszkos, elhanyagolt. Valamit tennünk kell! Ha már nem tudunk a politikában semmi gyökeres változást létrehozni, legalább a várost tegyük széppé!

258. oldal

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

>!
kkata76

Ne becsülje le magát, Júlia, s a női írásokat ne hasonlítsa férfiak munkáihoz. Maguk sok mindent tudhatnak a nőkről, amit mi férfiak csak maguktól tudhatunk meg. A maga elbeszélésében van néhány sor, amit férfi író sohasem írhatott volna le, s ez meglepetést okoz majd az olvasóknak.

86. oldal (Móra, 1974)

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

>!
minnie

– Mire gondol, kedves Júlia asszony? – Laborfalvi Róza anyai gyengédséggel simogatta meg Júlia arcát. – Elkeserítettem? Ne haragudjon rám ezért! Jobb, ha előre tudja, hogy mi vár ránk! Tudja, a férfiak nagy gyerekek, különösen az írók. Lelkesek, rajongók, álmokat kergetnek. Az én Móricom is ilyen. Hol a mennyekben van, alig győzöm onnan leráncigálni, hol pedig a pince mélyéből kell előcsalogatnom, és lelket önteni belé.
– De miért kell a mennyekből leráncigálni? – kérdezte Júlia.
– Azért, mert úgyis lepottyanna onnan, s ha én szedem le, nem zuhan akkorát – felelte kis sóhajjal Laborfalvi Róza –, felfogom a karomban!

132. oldal

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

>!
annie55

Magyarország leghíresebb írója és Magyarország leghíresebb költője egyszerre házasodtak, és mindketten egy-egy Júliát vettek feleségül.

55. oldal (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1974)

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye


Hasonló könyvek címkék alapján

Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona
Gyárfás Endre: Halló, itt Puskás!
Németh Imre: Az ősi szó nyomában…
Balogh Béni: Szivárvány a Sajó felett
Balogh Béni: Vadócok a Bükkben
Hegedüs Géza: Előszó a hőskölteményhez
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Gerald Durrell: Életem értelme
Ecaterina Lazăr: Tizennyolc évesen