Halálom ​után felbontandó 313 csillagozás

Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Kerstin ​Gier könyve tipikus „női regény”, melyben sikeresen ötvöz egy kényes tabu témát egy napjainkban játszódó történettel. Mindezt szarkasztikus, jó humorral tálalva, miközben olyan örök témák, mint család, barátság, házasság és hűség is terítékre kerülnek. Megéri élni! Vegyük bátran kezünkbe a sorsunkat! Vállaljuk fel az életünket és ne mások elvárásainak akarjunk megfelelni… – üzeni olvasóinak. Pedig főhőse, Gerri úgy érzi, hogy az élete vakvágányra került. Teljesen kilátástalannak látja a jövőjét, hiszen még mindig szingli, váratlanul elveszítette az állását is, és senkire sem számíthat. Kétségbeesésében úgy dönt, hogy véget vet az életének, de elhatározza, hogy előbb búcsúlevelet küld a rokonainak, barátainak, ismerőseinek és végre szembesíti őket az „igazsággal”, azaz fellebbenti a fátylat a képmutató viselkedésükről. Egy váratlan esemény következtében az alapos előkészítés és tervezés ellenére Gerri terve azonban meghiúsul, és ekkor elszabadul a pokol, hiszen a levelei… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Trivium, Budapest, 2008
238 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639711419 · Fordította: Kóbor Márta

Enciklopédia 3


Kedvencelte 22

Most olvassa 3

Várólistára tette 165

Kívánságlistára tette 78

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

MissFortune>!
Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Hmm. Hát nem a legjobb Kerstin mű, azt gondolom. Se nem jó, se nem rossz.
A főszereplőnket kedveltem, poénos volt, megnevettetett, örültem a spoiler Azonban az anyja teljesen elrontotta az összképet. Az egész könyv alatt elmondhatatlanul idegesített… és még szegény Gerri testvérei se teljesen komplettek.
Egyszer olvasható volt.
Ui.: Észrevettétek már hogy Kerstin műveiben, mekkora nagy hagyománya van a vasárnapi reggelinek/ebédnek? A Felettébb tisztességtelen ajánlat elején is főszereplőink villásreggelire mentek, ebben a regényben pedig Gerri vasárnapi ebédre . :D

4 hozzászólás
Zyta88>!
Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Ez eddig a kedvencem Kerstin Gier felnőtteknek szóló kötetei közül, mert a (néhol abszurd) humor mellett komoly témákat is boncolgat, szimpatikus a főhősnő, és az útkereső 30 körüli nők többsége könnyen tud azonosulni vele (mármint a problémáival, nem az öngyilkossági szándékával… jó esetben).

Gerri 30 éves, szingli és romantikus füzetekhez hasonló történeteket ír. Családja mindezeket nagyon szégyenletesnek tartja, folyamatosan nyúzzák, hogy keressen már magának valakit. Barátai közül is már mindenki megházasodott, családot alapított, az utolsó csepp a pohárban, amikor a legjobb barátnője is, aki az ő exéhez ment hozzá, bejelenti, hogy terhes. A kiadónál pedig, akiknek ír, arculatváltás történik és a csinos nővérke meg a jóképű orvos románca helyett erotikus vámpírtörténeteket kell írnia, ha maradni szeretne. Na ekkor dönt úgy, hogy elég volt, jobb lesz neki a másvilágon, pláne, hogy hamarosan osztálytalálkozója is lenne, ahol semmit nem tud felmutatni. Szépen, gondosan megtervezi az öngyilkosságát, vesz magának egy szexi, piros rucit hozzáillő cipővel, megcsináltatja a haját, lefoglal egy szállodai szobát, egész héten piál, hogy simán csússzon a vodka az altatókkal, és megír jónéhány búcsúlevelet rokonainak és ismerőseinek, amikben elmond mindent, amit addig magában tartott. Annyira vicces volt, hogy még az egyik társkeresőn megismert csávónak is írt. :D Egyébként mi is olvashatjuk folyamatosan ezeket a leveleket az egyes fejezetek végén van 1-1, sőt, némelyikre választ is látjuk. Szerencsére azonban a szállodában összefut egy ismerőssel, és végül nem sikerül véget vetnie az életének. Ezután viszont meg kell birkóznia azzal, mit gondolnak a barátok és rokonok a leveleiről illetve az öngyilkossági kísérletéről.

Mondhatnánk, hogy elbagatellizált egy ilyen durva témát, de aki tud a sorok közt olvasni, az láthatja, hogy nem így van. Persze rengeteget nevettem a vicces jeleneteken, a szarkasztikus megjegyzéseken, a búcsúlevelek keresetlen őszinteségén, azon, hogy megint egy kellőképp őrült családot és baráti kört pakolt az írónő a főhőse köré. De át lehetett érezni a komoly részét is, pláne aki hasonló cipőben jár. Én is azt tapasztalom, hogy lassan minden korombeli megházasodik, gyereke lesz, egyre ritkábban tudunk találkozni, nincs az, hogy esténként munka után eljárunk inni vagy társasozni. Ha meg nagy ritkán találkozunk, sokszor ott vannak a gyerekek, vagy sietni kell hozzájuk haza, és az nem olyan, mint régen. Ennek kb minden sorát át tudtam érezni: https://moly.hu/idezetek/1670987. És igen, sajnos azt is sokszor látom, hogy sajnálnak, mert egyedülálló vagyok, pedig nem feltétlen cserélnék velük. Emiatt én sem mennék el osztálytalálkozóra, mert nem tudok felmutatni szinte semmi olyat, ami a társadalom szemében értéknek számít, pedig többnyire jól érzem magam a bőrömben. Nekem vannak hasonló cipőben járó barátaim, de elhiszem milyen nehéz lehet annak, akinek nincsenek, aki körül mindenki családos és folyamatosan nyomják, hogy ugyan találj már te is valakit.
Ez is szomorú szerintem, mikor azon van a hangsúly, hogy mindegy kit, csak valakit, nem pedig A valakit. Épp ezért tetszett nagyon a nagynéni levele, amiben azt tanácsolta Gerrinek, ne érje be akárkivel: https://moly.hu/idezetek/1515009, meg az egész életszemlélete, hogy milyen boldogan élte a világát egyedül is: https://moly.hu/idezetek/13959.
Az nem volt túl szimpatikus, hogy a legjobb barátnő Gerri exéhez ment hozzá, viszont ezt az egész öngyilkossági kísérletet baromi jól kezelte. Jó volt, hogy megjelent itt is az a gondolat, hogy attól, hogy másnak rosszabb, még jogod van boldogtalannak lenni. https://moly.hu/idezetek/35514
Azt is jól bemutatta, mennyire félre tudja diagnosztizálni magát az ember Dr. Internet segítségével, mivel Gerri a tünetei alapján azt hitte, depressziós, és így könnyebben elfogadta, hogy nincs kiút a helyzetéből, pedig “csak” éppen rossz passzban volt. És persze ilyenkor a támogató közeg hiánya csak tovább tudja lökni az embert a lejtőn. Pláne ha olyan anyja van, mint Gerrinek, aki személyes sértésnek veszi, hogy a lánya őt ilyen kellemetlen helyzetbe hozta, hogy öngyilkos akart lenni, ezért ráveszi, hogy hívjon fel minden családtagot és kérjen tőlük bocsánatot. Rühelltem azt a nőszemélyt. Azt pedig semennyire nem értettem, hogy nem tudja megjegyezni a lányai nevét, vagy mi a francért hívta őket a keresztnevük első pár betűjéből összerakott becenéven.

Elgondolkodtató volt az is, hogy Gerri családja (főleg az anyja nyilván) szégyellte, hogy romantikus történeteket ír, és mindenkinek hazudott a foglalkozásáról. Valahogy benne van az emberekben, hogy aki ilyesmit ír, az kevesebb, mint aki szépirodalmat. (Meg nyilván az is, aki olvassa.) De miért is? Egy romantikus történet is lehet jól megírt, minőségi, lehet mondanivalója, és ha egy író sikeres és szeretik, amit csinál, akkor nem mindegy, milyen könyveket ír? Egyébként sajnos, ha nagyon magamba nézek, bennem is az van, hogy a romantikus füzetek gyengébbek, de talán csak mert eljárt felettük az idő és nincs elég hely jobban kibontani a sztorit. Vicces volt olvasni amúgy arról, mennyire sokkolta Gerrit meg az idős nőt a kiadónál, hogy most már bizony a vámpírsztorik a menők. Ez ugyebár 2007-es kötet, akkor jöttek be ezek az Alkonyat és társai. Könnyen el tudom képzelni, hogy így gondolkodtak a régebb óta a szakmában lévő írók. Nehéz lehet ez, hogy amit eddig csináltál, arra már nincs igény, vagy belevágsz valami tőled totál távol állóba, vagy mehetsz a süllyesztőbe.
Gerri azért jól megoldotta, és a végére még a szerelmet is megtalálta. spoiler
A vámpíros vonalon amúgy ezen nagyon röhögtem: https://moly.hu/idezetek/54311.

Gond nélkül adtam meg erre a könyvre az 5 csillagot, sokat nevettem rajta, ugyanakkor a mondanivalóját is át tudtam érezni, és nagyon szerettem, ahogy becsomagolta ebbe a humoros köntösbe, mégsem veszett el az értéke. Nem akartam, de most úgy érzem, az írónő 2 rosszul értékelt könyvét is el kell majd olvasnom.
Viszont sajnos ez a kötet fordításilag és stilisztikailag nagyon nem állta meg a helyét, helyesírási hibák, magyartalan mondatok, engemet, tégedet meg hasonlók. :(

4 hozzászólás
MVivien>!
Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Ez a könyv nagyon tetszett!
Mostanában sokat olvastam az írónőtől, és ez a regény lett az egyik kedvencem. A történet nagyon humoros volt, rengeteget nevettem rajta. Tetszett, hogy a fejezetek végén, olvashattuk Gerri búcsúleveleit, amik szerintem nagyon viccesre sikerültek. Adrian-nel nagyon összeillenek. A családja nem mondható átlagosnak, az anyukáját nem bírtam, viszont az apukáját kedveltem. Lulu is szimpatikus lett, remélem Ole-vel nagyobb szerencséje lesz, mint kőkemény31-el.
Nagyon szórakoztató kis könyv volt, csak ajánlani tudom mindenkinek. Nálam biztosan újraolvasós, és az írónő többi könyvét is elszeretném olvasni.

Timcsibaba77>!
Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Kerstin Gier-től még nem volt alkalmam ezidáig olvasni, így kissé meglepődtem, mikor felütöttem ezt a könyvét. Se jó, e rossz, avagy semleges hangulatban vágtam bele az olvasmányba. Hozzá teszem, meglehetősen számomra csajos élmény volt, nekem második Bridget Jones naplója próbálkozásnak tűnt itt-ott, csak másképp. spoiler Egy életunt harmincas csaj Gerri, aki úgy érzi, hogy élete megfeneklett, mert se családot nem sikerült alapítania, se karrierbeli előrelépést nem tudott produkálni, mindenkinek próbál megfelelni, így a nagy igyekezetnek köszönhetően, és talán pont ezért mindig másoknak a figyelmének kivívása miatt teljesen boldogtalan, és magányos. Egy sor értelmetlen gyors randin van túl, megannyi üres fejű férfival. Végül ír mindenkinek egy búcsúlevelet, melyben elköszön, és végső elhatározásra jut, hogy véget vet életének. Amikor feladná, veszi kezdetét élete, egy újabb fordulatot kap, esélyt az élettől, az életben maradásért. Hiába minden előkészület, az új ruha, méregdrága szállodai este, a beszerzett gyógyszerek, egy véletlen következtében humorosan oldódik fel ez a depresszív életveszélyes állapota a főhősnőnek.
Elgondolkodtatott, mert szingliként hasonló cipőben ki ne járt volna, így én is, nekikeseredve, de ha az embernek van két választása viszonylag jó(egy nős férfi) és egy ismeretlen jó (nőtlen független férfi) között, akkor szerintem mindig mérlegelni kell. Mi az, ami érzelmileg kifizetődőbb lesz? Mit bír elviselni egy szeretet éhes női lélek? A folytonos bújócskákat? Vagy olyan oldalán szeretnénk „feszíteni”, aki felvállal büszkén?
spoilerNőnek lenni nem egyszerű, de büszke voltam Gerrire, hogy nem a nős fogorvost választja, hanem Adrianra esik a választása.
Rengeteget mulattam a könyvön, még forgatom a fejemben más szerzeményeknek is a kézbe vételét, ott várakozik a polcon még az írónőtől másik két kötet, amit bezsákmányoltam a könyvtárunkból, mindenképp kíváncsi vagyok, más történeteire is az írónőtől.
Ezt a könyvet azonban valahol viszonyítási alap nélkül csak úgy önmotiváltan is három csillagra tudom értékelni, sajnálom. Elnézését kérem a Kerstin Gier rajongóknak, de nekem annyira mégsem jött be.

Levandra>!
Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Az elejétől a végéig nevettem, bármennyire drámai dolog is az öngyilkosság, de a humor, amivel át van itatva, egy pillanatig sem hagyja, hogy komolyan vedd ezt a szálat. Miközben haladunk a történetben, megismerve az előzményeket és a jelen történéseit, olvashatjuk Gerri búcsúleveleit is, amiktől garantáltan szakadni fogsz a nevetéstől. Első számú antihősként Gerri anyját tartjuk számon, aki még a gyerekei nevét sem képes megjegyezni, de egyéb tulajdonságai miatt is kiszaladnék a világból. Nem Novoszibirszkig, hanem egyenesen a Holdra, hogy a lehető legtávolabb legyen tőlem, ha ilyen anyám lenne!

Tovább: http://konyvvadaszok.blogspot.hu/2016/03/kerstin-gier-h…

Sippancs P>!
Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Nem is tudom, nem is tudom… Valahogy ez a történet most annyira nem jött be. A karaktereket és az alapötletet nagyon tudtam díjazni, ahogy a könyv felépítését (gondolok itt a fejezetek végi levelekre) és jó pár poénos helyzetet is, de számomra olvasás közben túl sok volt az üresjárat és a „csak úgy elvagyok” pillanat.
Imádom Kerstin Giert, de ez a könyv 3,5 csillagnál nem érdemel többet.

julcseee P>!
Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Nem igazán nőtt a szívemhez ez a történt sajnos, valahogy nem tudtam megszeretni. A történet szerint van egy lány, aki a legkisebb a családban, 30 feletti, szingli, író, és szegényt annyira elnyomja a családja, hogy végül eldönti, öngyilkos lesz, de előtte mindenkinek megírja a magáét. A téma erős, mégis az írónő megpróbálja ezt humorba csomagolni. Számomra ez kevésbé sikerült, valahol a kettő között maradt. :(

Anó P>!
Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Nagyon bejön nekem Kerstin Gier stílusa és humora! Ezúttal sem csalódtam benne. Imádtam a leveleket, amelyeket a halálra készülő Gerri írt. Jól „megbökdöste” volna velük az anyját, a pletykás, öreg néniket, az exbarátokat és randitársakat, a pöffeszkedő volt osztálytársnőt, stb. ha nem ment volna füstbe az öngyilkossági kísérlete. De ez a „majdnem öngyilkosság” fordulópontot jelentett az életében.
Szóval jól szórakoztam, végig mosolyra állt a szám és többet nem is vártam ettől a könyvtől, mint amit adni tudott. Érdekes volt Gerri és Adrian családjának hasonló volta – egyik család sem volt megelégedve a szóban forgó fiatallal. Ők ketten jól egymásra találtak! Aki a legnevetségesebb volt: Ole A legnagyobb kavarógép és leggátlástalanabb nőszemély pedig Mia. Gerri anyját nem kívánnám magamnak – soha semmi nem jó neki, amit a lánya tesz.

kte P>!
Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Üde, könnyed történet, ami visszahozta a bizalmamat Kerstin Gier-ben, amit az Időtlen szerelem sorozat felépített, majd a Férfiak és egyéb katasztrófák megroggyantott.
Komoly témákat felvető könyv (öngyilkosság, őszinteség, vakvágányok a párkapcsolatokban), de nem merül bele egyikbe sem, a lényeg a szórakoztatás. A szereplők, a szituációk, a szerencsétlenkedés vicces és egyszerűen bájos az egész történet.

Vaklarma P>!
Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Ez egy laza, könnyed Kerstin Gier volt, a szokásos őrült családdal, kínos pillanatokkal és sok humorral. Kicsit kínosabbra tippeltem a levelek okozta kalamajkát, az anya karaktere meg olyan idegesítő lett, amilyen talán nincs is, de azért jól szórakoztam. Főleg a végén, amiben a ponyvaregény szövege és a könyv valósága keveredett. Bár összességében ez is inkább egy erősen felejthető romantikus lett.


Népszerű idézetek

Dölfike>!

Próbáld megkapni azt, akit szeretsz, egyébként azt kell szeretned, akit megkaptál.

225. oldal [Trivium Kiadó, 2008]

Chiara>!

[…] és jusson mindig eszedbe: amikor az ember elveszíti a szívét, akkor jár a legjobb úton és megállapíthatja, hogy van szíve!

225. oldal, Hulda nagynéni levele

Róka>!

Gyermekem, az élet egy nagy kaland és a problémák csupán lehetőséget kínálnak számunkra, hogy megmutassuk, hogy mire vagyunk képesek.

224. oldal

Róka>!

De ez jellemző az emberekre. A valóban fontos dolgokat nem mondják meg a másiknak.

127. oldal

Quiconque>!

Adrian nevetett. – A rólam terjesztett pletykák, miszerint homoszexuális vagyok, szertefoszlottak, miután állítólag egy prostituálttal láttak.

232. oldal

MissFortune>!

Amikor kinyitottam a szememet, nem jöttem rá rögtön, hogy hol vagyok. És amikor eszembe jutott, gyorsan ismét becsuktam.

Róka>!

Az élettől nem kapjuk meg mindig, amire vágyunk.

140. oldal

zsofigirl>!

Kedves Tine, kedves Frank!
[…]
És ha megkérdezitek, hogy közületek miért nem eszik soha senki se salátát, akkor Tine múlt nyári megjegyzése megadhatja a választ. Idézem: igen, ez a tál valóban megéri az árát. Mindenhez jó, salátás tálnak, pudingos tálnak, lábfürdőnek, hányáshoz, ha az ember influenzás vagy gyomor- és bélproblémái vannak. Nos, van még kérdés?

112. oldal

2 hozzászólás
Valcsa P>!

– Charly, nagyon sajnálom. Tudom, hogy mennyire szeretsz énekelni, nem akartam elvenni a kedvedet tőle – sóhajtottam fel.
– Még rengeteg dolog van, amiben örömömet lelem. És sajnos igazad van: még középszerű sem vagyok. Ha valaki felhívta volna a figyelmemet, már jóval korábban bevallottam volna. De jellemző az emberekre. A valóban fontos dolgokat nem mondják meg a másiknak. Jó példát mutattál. Rögtön fel is hívtam az apámat és közöltem vele, hogy tegyen valamit a szájszaga ellen.
– És bizonyára nem örült – jegyeztem meg.
– Így van, de ha elgondolkodik rajta, örülni fog, hogy megmondtam. […]

Tizenegyedik fejezet

Veron P>!

Nem tuti biztos módszer, de mégis azt ajánlom, hogy vegyél egy cabriolét vagy egy kutyát. Mindkettő megkönnyíti a kapcsolatfelvételt a férfiakkal. És mindkettő elviselhetőbbé teszi az életet a férfiak hiányában.

226, oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Vi Keeland – Penelope Ward: Rebel Heart – Lázadó szív
Karina Halle: A lázadó herceg
Lynn Painter: Mr. Téves Szám
Elena Armas: Az amerikai szobatárskísérlet
Sarah Adams: Gyakorlat teszi a mestert
R. Kelényi Angelika: Szédítő Balaton
Lucy Score: Amit sosem fedünk fel
Vi Keeland: A viszony
Vi Keeland: A beosztott
Vi Keeland: A megbízó