A nőtörténelem létrehozását elsősorban az a tény inspirálta, hogy a nők hiába teszik ki az emberiség felét, a hagyományos történetírásban sokkal kisebb figyelmet kaptak. A kötet szerzője a dualizmuskori Magyarország esetében szeretne változtatni ezen a helyzeten. Az 1867. és 1914. közötti időszakban a női emancipálódás szempontjából fontos változások történtek Magyarországon. Ekkor kapott nagyobb lendületet a jogkiterjesztés folyamata, noha a nők csak később kapnak választójogot az országban. Fontos változásokat okozott azonban a középfokú nőoktatás intézményesülése és az egyetemek megnyitása a nők előtt. De a nők nem csak az oktatásban jelennek meg, hanem a gazdasági fejlődés következtében a munkaerőpiacon is egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Mindezen változások következtében átalakult a nők mindennapi élete, amit a szerző a társadalom különböző területein (gyermeknevelés, házi munka, sport, szabadidő, divat) követ nyomon. A tanulmány forrásbázisát a korabeli Magyarországon… (tovább)
Hölgyek napernyővel 11 csillagozás
Enciklopédia 2
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 17
Kívánságlistára tette 35
Kiemelt értékelések
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Informatív, hiánypótló munka, ami alapos kutatómunkát és energiát emésztett fel megírásakor, de minden pillanatát megérte. A kötet hol tömör, hol olvasmányos, de sehol sem nélkülözi a forrás(ok) megjelölését, legyen az hazai vagy külföldi szerző műve. A kötet első pár fejezete a nőtörténet kutatását, a forrásokat és a korabeli nőképeket veszi górcső alá. A nőtörténet a férfiak uralta világban mindig is elmaradott és hiányos volt, ma is így van. A női alávetettség a Biblia óta jelen lévő és máig uralt nézete igen lassan, lépésről lépésre, apránként mehet végbe, hiszen a teremtés koronái zokon veszik, ha egy nő is képes arra, amire ők. Az alávetettség minden megnyilvánulása játszott, legyen az az eltérő biológiai felépítés vagy a lelki.beállítottság. Az emancipációs törekvések megnyilvánulása elért minket is, melyről tájékoztatást kapunk az alapfogalmakról, női egyletekről, a nők jogi és politikai helyzetéről is. A lánynevelés és a nők iskoláztatása mindig is problémás kérdés volt, hiszen az alávetettség miatt nem feltétlenül szerették, ha egy nő tanult, ha többre képes, mint amilyen szerepet szánnak neki. A munkavállalás is kb ugyanez a kategória volt, az otthoni munkavégzés, az anyaság és a kézimunka való nekünk, végül számba veszi a szabadidős tevékenységeket, melyek jellemzően elérhetők voltak a nők számára.
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Rendkívül emészthető módon megírt könyv. Egy percig sem unatkoztam olvasás közben, pedig arra számítottam, hogy néhol elveszek majd az adatok sokaságában, de nem így történt. Átfogó, érdekes munka a nőtőrténetről. Biztos, hogy újraolvasós, kár hogy kicsit borsos az ára, de mindenképp a polcon a helye Kertész Magda: A szüfrazsettek és Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete között.
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Átfogó munkára leltem ebben a műben a témáról, képekkel illusztrálva, ami még közelebb hozta, az engem egyébként is rendkívül érdeklő témát. Sok újdonságot megtudtam, kezdve a női munkába állás, a nők tanulási lehetőségein, a nők sportéletben való részvételeiről és ezek megítéléséről a korban, a divatról és öltözködésről továbbá a szabadidő eltöltésének lehetőségeiről, és női egyletekről, a hazai viszonyokon túlra kitekintő feminizmus történetről. A könyv forrásai hitelesek, és az egészen látszik, hogy a szerzőnő ért hozzá, és alapos kutatásokkal rendelkezik. Külön jó érzés volt, hogy néhány könyvben szerelő úttörő asszonyról már korábban is olvastam, így nem volt teljesen ismeretlen a nevük. Ezt főleg a Kertész Erzsébet könyveknek köszönhetem, amely többek között Hugonnai Vilma első magyarországi orvosnőről (Vilma doktorasszony) és Veres Pálnéról, aki sokat tett a lánynevelésért (Zöldfa utcza 38.) szólnak. Összességében nagyon elégedett voltam a könyvvel, és szívesen olvastam. Meleg szívvel ajánlom mindenkinek.
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Rövid, könnyen emészthető, tömör, rengeteg információt tartalmazó könyv. Rengeteg szakirodalmat és forrást dolgoz fel (like Wow, tényleg rengeteg), így ha valaki valamilyen témakörbe jobban bele akar mélyedni, akkor utána tud keresni.
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Érdekes könyv, nem bántam, hogy elolvastam, ami nem tetszett benne, az az írónő „kissé” feminista kijelentései.
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Nem lehet elmenni emellett a könyv mellett néhány elismerő szó nélkül.
Roppant sok információt tartalmaz, s mindezt úgy közli, hogy az olvasó számára könnyű befogadni. Picit úgy éreztem magam a könyv olvasása közben, mintha a tanárnő óráján ülnék :) Nagyon lelkes, figyelemfelkeltő, rengeteg érdekességet hoz :) Egyszóval, köszönöm! :) Nagyon jó könyv!
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Rendkívül átfogó, alapos munka. Hasznos információkat tartalmaz, könnyen érthetően tálalva.
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Szerintem nagyon jó könyv!
Népszerű idézetek
Magyarországon Wlassics Gyula kultuszminiszter rendelete, mely megnyitotta a nők előtt a budapesti és a kolozsvári felsőfokú intézmény egyes egyetemi karainak kapuját (a bölcsészeti és orvosi kart, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamot), 1895-ben kelt. (Jóllehet, a miniszter valamennyi világi fakultást és a műegyetemet is meg akarta nyitni, Ferenc József király csupán a nők ezen karokra való belépését engedélyezte.) Az első hazai hallgató, aki az 1895-96-os tanévtől a Budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, Glücklich Vilma fiumei felsőbb leányiskolai tanítónő volt, a hazai feminista mozgalom későbbi élharcosa.
113-114. oldal; A nők egyetemi képzése
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
A nyomtatott forrásokból kirajzolódó „ideális nő” a korszakban egy olyan feleség volt, aki vezette a háztartást; nem csupán hozománnyal bírt, de a házasságkötés után is egész életében takarékoskodott; csinos és ápolt volt, és férje, gyermekei küllemére is ügyelt; nem volt pletykás és erkölcstelen; magát folyamatosan művelte, hogy férjének kellemes beszélgetőtársa legyen; és női mivoltához az elvárások szerint az is hozzátartozott, hogy gyermeket szüljön és neveljen. A különböző női szerepek minél sikeresebb teljesítéséhez meglehetősen sok tanácsadó mű született, ezek sem tudták azonban áthidalni vagy megoldani azokat a társadalmi-gazdasági problémákat, amelyek a korabeli nők és családok életét nehezítették. Az újságokban szereplő mosolygós, karcsúra fűzött divathölgyek, az ünnepelt gyönyörű színésznők, a főúri családok luxus körülmények között élő tagjai, azaz a nyugodt, „ideális anyák”, a tökéletes házaspárok és a mintafeleségek általuk közvetített képe a korabeli Magyarország asszonymilliói számára sok esetben csupán részlegesen követhető modellnek illetve elérhetetlen ábrándnak bizonyult.
145-146. oldal; Anyaság, gyermeknevelés
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
A legelső hallgatónőket mindenütt Európában gúny és megvetés fogadta az egyetemeken és kísérte a sajtó hasábjain. Sophia Jex-Blake edingburghi vagy Pilar Tauregui spanyolországi medikák szenvedései (akiket kővel és sárral dobáltak meg férfi hallgatótársaik, és csúfolták, kikergettek az előadóteremből) nem mondhatóak egyedülállónak.
115. oldal; A nők egyetemi képzése
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Az 1880-as évekre, amikor a sajtótermékek száma jelentős mértékben megemelkedett, sokszorosára nőtt mind a lapok, mind az eladott példányok száma, a sajtó valódi tömegsajtóvá vált. A városokban mindenütt megjelentek az újságosbódék, és valamennyi társadalmi réteg tagjai megtalálhatták a nekik tetsző lapokat. Jóllehet, az általános és kötelező népoktatás mindenütt bevezetésre került, s ezzel nagymértékben nőtt az írni-olvasni tudók száma, egy ideig még a műveltebb és tehetősebb családok (nő)tagjai alkották a lapok olvasóközönségének nagyobb részét. A magazinokat olvasók jelentősebb hányada előfizető volt. A lapkiadók, akik mind nagyobb bevételre törekedtek, és a lapkiadást általában gazdasági vállalkozásként fogták fel, újságaikban próbálták egymást túllicitálni érdekes hírek, kuriózumok, levelezési rovatok, illusztrációk és vonzó reklámok tekintetében.
24. oldal; A női sajtó története - Európában és Amerikában
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
A századfordulóra azonban sok minden megváltozott, a szaporodó fürdőhelyeken, strandokon lazultak a szigorú viselkedési szabályok. Trencsénteplicre, Herkulesfürdőre, Pöstyénbe vagy a Balatonhoz a nők akár egyedül is elutaztak egy kis „vízkúrára” … Természetesen csakis illendő, vagyis térdig erő, hosszú vagy félhosszú ujjú, a test jelentős részét takaró ruházatban hódolhattak a fürdőzés, az úszás szenvedélyének.
163. oldal; Séta, kirándulás, utazás
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 94% Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Hasonló könyvek címkék alapján
- Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban 90% ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 2. 92% ·
Összehasonlítás - Kozák Péter: Illem, sport és divat ·
Összehasonlítás - Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak ·
Összehasonlítás - Tóth Eszter Zsófia: Kádár leányai 77% ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2. 92% ·
Összehasonlítás - Poós Zoltán: Rock&Roll Áruház 92% ·
Összehasonlítás - Gyurgyák János – Környei Anikó – Saly Noémi (szerk.): Élet a régi Magyarországon 91% ·
Összehasonlítás - Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért 88% ·
Összehasonlítás