Hölgyek ​napernyővel 7 csillagozás

Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel

A kötet elsősorban néhány korabeli magyar nyelvű sajtótermék anyagára támaszkodva, a bennük fellelt cikkek kvalitatív elemzésére alapozva, nemzetközi kitekintéssel mutatja be a dualizmus kori magyarországi nőtörténet különböző dimenzióit, alapvetően a városi közép- és felső rétegekre illetve a nőemancipáció, a női életmódváltás fontosabb lépéseire és eredményeire koncentrálva.

>!
Pro Pannonia, Pécs, 2008
222 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639893092

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

>!
Nienna001 P
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel

Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914

Átfogó munkára leltem ebben a műben a témáról, képekkel illusztrálva, ami még közelebb hozta, az engem egyébként is rendkívül érdeklő témát. Sok újdonságot megtudtam, kezdve a női munkába állás, a nők tanulási lehetőségein, a nők sportéletben való részvételeiről és ezek megítéléséről a korban, a divatról és öltözködésről továbbá a szabadidő eltöltésének lehetőségeiről, és női egyletekről, a hazai viszonyokon túlra kitekintő feminizmus történetről. A könyv forrásai hitelesek, és az egészen látszik, hogy a szerzőnő ért hozzá, és alapos kutatásokkal rendelkezik. Külön jó érzés volt, hogy néhány könyvben szerelő úttörő asszonyról már korábban is olvastam, így nem volt teljesen ismeretlen a nevük. Ezt főleg a Kertész Erzsébet könyveknek köszönhetem, amely többek között Hugonnai Vilma első magyarországi orvosnőről (Vilma doktorasszony) és Veres Pálnéról, aki sokat tett a lánynevelésért (Zöldfa utcza 38.) szólnak. Összességében nagyon elégedett voltam a könyvvel, és szívesen olvastam. Meleg szívvel ajánlom mindenkinek.

>!
apple_pie 
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel

Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914

Rövid, könnyen emészthető, tömör, rengeteg információt tartalmazó könyv. Rengeteg szakirodalmat és forrást dolgoz fel (like Wow, tényleg rengeteg), így ha valaki valamilyen témakörbe jobban bele akar mélyedni, akkor utána tud keresni.

>!
R
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel

Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914

Érdekes könyv, nem bántam, hogy elolvastam, ami nem tetszett benne, az az írónő „kissé” feminista kijelentései.

>!
Mpattus P
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel

Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914

Nem lehet elmenni emellett a könyv mellett néhány elismerő szó nélkül.
Roppant sok információt tartalmaz, s mindezt úgy közli, hogy az olvasó számára könnyű befogadni. Picit úgy éreztem magam a könyv olvasása közben, mintha a tanárnő óráján ülnék :) Nagyon lelkes, figyelemfelkeltő, rengeteg érdekességet hoz :) Egyszóval, köszönöm! :) Nagyon jó könyv!

>!
Demóna
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel

Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914

Szerintem nagyon jó könyv!


Népszerű idézetek

>!
apple_pie 

Magyarországon Wlassics Gyula kultuszminiszter rendelete, mely megnyitotta a nők előtt a budapesti és a kolozsvári felsőfokú intézmény egyes egyetemi karainak kapuját (a bölcsészeti és orvosi kart, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamot), 1895-ben kelt. (Jóllehet, a miniszter valamennyi világi fakultást és a műegyetemet is meg akarta nyitni, Ferenc József király csupán a nők ezen karokra való belépését engedélyezte.) Az első hazai hallgató, aki az 1895-96-os tanévtől a Budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, Glücklich Vilma fiumei felsőbb leányiskolai tanítónő volt, a hazai feminista mozgalom későbbi élharcosa.

113-114. oldal; A nők egyetemi képzése

Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914

>!
apple_pie 

A nyomtatott forrásokból kirajzolódó „ideális nő” a korszakban egy olyan feleség volt, aki vezette a háztartást; nem csupán hozománnyal bírt, de a házasságkötés után is egész életében takarékoskodott; csinos és ápolt volt, és férje, gyermekei küllemére is ügyelt; nem volt pletykás és erkölcstelen; magát folyamatosan művelte, hogy férjének kellemes beszélgetőtársa legyen; és női mivoltához az elvárások szerint az is hozzátartozott, hogy gyermeket szüljön és neveljen. A különböző női szerepek minél sikeresebb teljesítéséhez meglehetősen sok tanácsadó mű született, ezek sem tudták azonban áthidalni vagy megoldani azokat a társadalmi-gazdasági problémákat, amelyek a korabeli nők és családok életét nehezítették. Az újságokban szereplő mosolygós, karcsúra fűzött divathölgyek, az ünnepelt gyönyörű színésznők, a főúri családok luxus körülmények között élő tagjai, azaz a nyugodt, „ideális anyák”, a tökéletes házaspárok és a mintafeleségek általuk közvetített képe a korabeli Magyarország asszonymilliói számára sok esetben csupán részlegesen követhető modellnek illetve elérhetetlen ábrándnak bizonyult.

145-146. oldal; Anyaság, gyermeknevelés

Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914

>!
apple_pie 

Az 1880-as évekre, amikor a sajtótermékek száma jelentős mértékben megemelkedett, sokszorosára nőtt mind a lapok, mind az eladott példányok száma, a sajtó valódi tömegsajtóvá vált. A városokban mindenütt megjelentek az újságosbódék, és valamennyi társadalmi réteg tagjai megtalálhatták a nekik tetsző lapokat. Jóllehet, az általános és kötelező népoktatás mindenütt bevezetésre került, s ezzel nagymértékben nőtt az írni-olvasni tudók száma, egy ideig még a műveltebb és tehetősebb családok (nő)tagjai alkották a lapok olvasóközönségének nagyobb részét. A magazinokat olvasók jelentősebb hányada előfizető volt. A lapkiadók, akik mind nagyobb bevételre törekedtek, és a lapkiadást általában gazdasági vállalkozásként fogták fel, újságaikban próbálták egymást túllicitálni érdekes hírek, kuriózumok, levelezési rovatok, illusztrációk és vonzó reklámok tekintetében.

24. oldal; A női sajtó története - Európában és Amerikában

Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914

>!
apple_pie 

A századfordulóra azonban sok minden megváltozott, a szaporodó fürdőhelyeken, strandokon lazultak a szigorú viselkedési szabályok. Trencsénteplicre, Herkulesfürdőre, Pöstyénbe vagy a Balatonhoz a nők akár egyedül is elutaztak egy kis „vízkúrára” … Természetesen csakis illendő, vagyis térdig erő, hosszú vagy félhosszú ujjú, a test jelentős részét takaró ruházatban hódolhattak a fürdőzés, az úszás szenvedélyének.

163. oldal; Séta, kirándulás, utazás

Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914

>!
apple_pie 

A legelső hallgatónőket mindenütt Európában gúny és megvetés fogadta az egyetemeken és kísérte a sajtó hasábjain. Sophia Jex-Blake edingburghi vagy Pilar Tauregui spanyolországi medikák szenvedései (akiket kővel és sárral dobáltak meg férfi hallgatótársaik, és csúfolták, kikergettek az előadóteremből) nem mondhatóak egyedülállónak.

115. oldal; A nők egyetemi képzése

Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Falvai Róbert: Erzsébet királyné (Sisi)
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő
Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak
Vécsey Aurél: A huszárok
Baráth Katalin: A borostyán hárfa
Böszörményi Gyula: Szer'usz világ
Schlett István: A szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig
Beate Hammond: Mária Terézia, Erzsébet, Zita
Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek 1-3.