A ​sokoldalú ember 0 csillagozás

Kéri Katalin – Ambrus Attila József (szerk.): A sokoldalú ember

A ​"sokoldalú ember" című szöveggyűjtemény nemcsak az egyre több iskolában tanított „embertan” nevű tantárgyhoz alkalmazható segédeszközként, hanem az etikaoktatásban vagy az osztályfőnöki órákon is. Rövid olvasmányaival mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban haszonnal ismerkedhetnek a diákok.
Érdeklődést kelthet azonban ez az antológia az iskolánál szélesebb körben is. Összeállítói a világ minden tájáról és minden időből: a jelenből éppúgy, mint az ókorból vagy a középkorból válogattak színvonalas irodalmi alkotásokat; de a szépirodalom mellett olyan tudományok eredményei és véleményei is hangot kaptak benne, mint a néprajz, a filozófia, szociológia, esztétika, biológia, pszichológia, politológia, teológia, nyelvészet.
A három fő fejezet az ember legfontosabb viszonylatait közelíti meg: I. Az ember és önmaga; II. Az ember és társai a világban; III. Az ember és a végtelenség. Ezen belül az első fejezetben esik szó például élet és halál, meghatározottság és… (tovább)

>!
Calibra, Budapest, 1996
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9636861463

Népszerű idézetek

Jagika P>!

HEINRICH HEINE: MINT EGY VIRÁG, OLYAN VAGY

Mint egy virág, olyan vagy,
oly tiszta, szép, szelíd.
Elnézlek és szivemhez
a bánat közelít.

Kezem véd könyörögve,
meghallgat tán az ég:
ilyen maradj örökre,
ily kedves, tiszta, szép.

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

„Mi az élet értelme?” Gyakran megkérem a tanfolyamaim résztvevőit, hogy keressenek egy metaforát az életre. Az ötleteik két csoportra oszthatók, az egyik ételekről szól, a másik nem. Nos, következzen az élet értelme!

Az élet olyan mint a fánk. Frissen és melegen isteni, bár néha megfekszi a gyomrunkat. A közepén a lyuk valódi rejtély, a fánk mégsem lenne fánk nélküle.

Az élet olyan, mint grapefruitot enni. Először le kell szedni a héját, aztán hozzá kell szokni az ízéhez, és mire az ember igazán élvezni kezdené, a szemébe spriccel vele.

Az élet olyan, mint a banán. Eleinte zöld, aztán egyre puhább és édesebb lesz. Vannak akik a fürt belsejében érzik jól magukat, és vannak akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a legtetején legyenek. El lehet csúszni a héján. És fontos az is, hogy meg kell hámozni, ha meg akarjuk enni.

Az élet olyan, mint a főzés. Minden attól függ, hogy mit, mikor és hogyan keverünk az ételhez. Néha a receptet követjük, néha viszont rögtönzünk.

Az élet olyan, mint a kirakós játék, csak éppen nem tudjuk előre, hogy mi áll majd össze a darabkákból. Néha abban sem vagyunk biztosak, hogy megvan az összes.

Az élet olyan mint a labirintus, amelyben nem akarjuk megtalálni a kijáratot.

Az élet olyan, mint liftezni. Sokszor megesik, hogy mások nyomkodják a gombokat, mi meg csak utazunk fel és le. Néha persze benne is ragadunk, de nem ez az igazán vacak, hanem az, amikor megáll.

Az élet olyan, mint egy pókerjátszma. Vagy én osztok, vagy nekem osztanak. Tehetség és szerencse kell hozzá. Az ember tartja a tétet, emel és blöfföl. Mindig lehet tanulni a partnerektől. Előfordul, hogy egyetlen párral nyerünk, de az is, hogy fullal vesztünk. Bármi történjék is, addig jó, amíg mozgásban van a pakli.

Az élet olyan, mint a kölyökkutya, amelyik szeretné, ha minden utcán rengeteg fa lenne.

Az élet olyan, mint egy szoba, amely eleinte csupa nyitott ajtóból áll, de ezek fokozatosan bezárulnak előttünk, ahogy öregszünk.

Ön szerint milyen az élet?

ROGER VON OECH: AZ ÉLET ÉRTELME

>!

Az élet olyan mint a labirintus, amelyben nem akarjuk megtalálni a kijáratot.

ROGER VON OECH: AZ ÉLET ÉRTELME

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Sem feltérképezéssel, sem különféle mesterkedésekkel, sohasem tudjuk – sem gondolatban, sem gyakorlatilag – elérni az Élet forrásait. Sokkal inkább kapom, mintsem alkotom magam. […] A mély élet, a forrásozó élet, a születő élet teljesen megragadhatatlan.

TEILHARD DE CHARDIN: AZ ISTENI MILIŐ

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

A szerelmes kopogtat a szerető ajtaján.

– Ki vagy?

– Én vagyok – hangzik a válasz.

Felelet nincs, újabb kopogás.

– Ki vagy?

– Én vagyok itt.

Az ajtó nem nyílik, harmadszor is kopog.

– Ki az?

– Én vagyok itt, te magad.

Az ajtó kinyílik.

DZSALÁLADDIN RUM A SZERELEMRŐL

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

A bölcs szíve tele van emberszeretettel.
Abból nem zár ki senkit.
A vétkezőket sem, mert megértéssel tekintvén rájuk, bízik javulásukban.
Szerényen él és szeretete határtalan.
Az emberek bíznak őbenne, mert mint saját gyermekeire tekint mindnyájukra.

TAO-TE KING: LAO-CE ÉLETBÖLCSELETE 49. fejezet

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Az anyák a kicsi gyerekekért élnek.
A kicsi gyerekek az anyákért élnek.
A kicsi gyerekek megnőnek, az anyák megöregednek.
Bizonge, maradj kisgyerek.
Hogy neveljelek, arra való a karom,
Hogy tápláljalak, arra való a tejem,
Hogy megvédjelek, arra való a testem.
Bizonge, maradj kisgyerek.
A kicsi gyerekek az anyákért élnek.
Az anyák a kicsi gyerekekért élnek.
Hogy szeresselek, arra való a szívem
Bizonge, maradj kisgyerek.

ADA HÁROM FIA (részlet)

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

A VILÁG ANEKDOTAKINCSE

– Számomra a verselés rendkívül nagy vesződség és fáradság – panaszkodott Szophoklész. – Három nap alatt mindössze három verssort írtam.

– Csak hármat? – csodálkozott egy jelenlevő költőcske – Ez igazán kevés. Én három nap alatt legalább háromszáz verssort költök.

– Lehet – jegyezte meg a tragédiaköltő –, de annak a háromszáz sornak az élettartama alighanem csak három nap.

A VILÁG ANEKDOTAKINCSE

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Minden zenei hang az emberek szívéből fakad. Az emberi szív megindulásait a külvilág dolgai okozzák. Ha a külvilág valamely dolga feltámaszt egy érzést, akkor az beszédhangokban testesül meg. Amikor a beszédhangok kezdenek egymáshoz illeszkedni, hangmódosulások jönnek létre; a hangmódosulásokat pedig, ha szabályszerű egységbe állnak össze, zenei hangoknak nevezzük. Ha pedig e zenei hangokat úgy párosítják egymással, hogy örömöt okozzon a hallásuk, valamint pajzsok, harci bárdok, toll-legyezők és ökörfark zászlók látványával is összekötik, akkor beszélünk zeneműről.

VEJ HUNG: FELJEGYZÉSEK A ZENÉRŐL 1. A zene alapjai

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

A költői mesterségben igazi gyönyörűséget találni,
Ezért a régi bölcsek mindig is nagyra becsülték.
Küzdünk a nemléttel, hogy rákényszerítsük a létre,
Megkopogtatjuk a csendet, zenét követelve tőle.
Végtelen tereket foglalunk egy lábnyi papírlapra,
Vízözönt árasztunk szét egy hüvelyknyi szívből.
Szavaink nagyra nőnek s egyre tágasabbá válnak,
Gondolataink megszilárdulnak s mind mélyebbre hatolnak.
Füvek és virágok pompás illata árad a szavakból,
Zöldellő hajtások duzzadó bősége sarjad belőlük.
Kacagó szél száll és kanyarog felfelé,
Sűrű felhők emelkednek ki az ecsetek erdejéből.

LU CSI: A KÖLTÉSZETRŐL IV.


Hasonló könyvek címkék alapján

Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek
Ágh Zsófia: Paraszti és polgári hagyományok a Kárpát-medencében
Németh György – Hegyi W. György (szerk.): Görög–római történelem
Nádasi Krisz: Hogyan írjunk könyvet?
Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9. Szöveggyűjtemény
Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 10. Szöveggyűjtemény
Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 11. Szöveggyűjtemény
Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 12. Szöveggyűjtemény
Mohácsy Károly (szerk.): Irodalmi szöveggyűjtemény III.
Palotásné Nagy Éva: Fogalomgyűjtemény magyar nyelv és irodalomból