Jézus Krisztus 2 csillagozás

Krisztológiai alapvetés

Célom, hogy bemutassam Jézus Krisztus misztériumát. A Katolikus Egyház krisztusképéből indulok ki; igyekszem annak hiteles történeti alapjait megmutatni s egyben keresem mélyebb megértését. Abban bízom, hogy vizsgálódásaim végén Krisztus személye és műve még egyértelműbben jelenik meg, mint isteni misztérium: meghaladja az emberi értelem határait, ugyanakkor új értelmet ad az emberi életnek és a világegyetemnek.
Könyvemet elsősorban egyetemi, illetve főiskolai tankönyvnek szántam, de Amerikában sokan használták lelki életük gazdagítására, vagy prédikációs előkészületre. A biblikus krisztológia, a történeti és rendszerező rész sok olyan témát tartalmaz, amely a nem hívő, de kereső, általános műveltséggel rendelkező olvasó számára is érdekes olvasmány lehet.
Ahelyett, hogy a mai gyorsan változó krisztológiai irányokat részletesen ismertetném, a Krisztus-misztérium egészére figyelek, s annak fényében igyekszem a mai olvasó kérdéseire válaszolni.
(Kereszty Rókus O.Cist)

Eredeti mű

Roch A. Kereszty: Jesus Christ

Eredeti megjelenés éve: 1991

keresztény kereszténység krisztológia magyar nyelvű magyar szerző teológia vallás

Szent István Társulat, Budapest, 1995

418 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633608090

Fülszövegek 1Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Kiemelt értékelések

Népszerű idézetek

2016. január 18., 20:04

Mindezt össze kellett foglalnom ahhoz, hogy világosabban lássuk, mi az új a felvilágosodásnak a Bibliához való viszonyában. Nem a négy evangélium különbözőségének a felfedezése (bár ezt is jobban hangsúlyozta, mint az előző korok tették), nem is a hit Krisztusa elleni támadások (hiszen ezekben soha nem volt hiány az Egyház története folyamán). Az igazán új jelenség kétarcú. Egyrészt a (már a reneszánsz korában elkezdődő) irodalmi és történeti kritika tudományának kifejlődése és ennek a bibliakutatásra, illetve a Jézus-eseményre való rendszeres alkalmazása. Másrészt ennek a kritikának a szoros összefonódása a felvilágosodás eszmevilágával. A felvilágosodás ideológiája szerint az igazság végső mércéje az emberi értelem. Amit az emberi értelem nem tud fölfogni, az nem történt meg, mivel nem történhetett meg. Ennélfogva az egyházi, illetve bibliai krisztuskép nem lehet igaz, mivel „irracionális” elemeket tartalmaz: az Isten emberi formában való megjelenéséről, önmagát véres áldozatként fölajánló haláláról, csodákról, angyalokról és ördögökről beszél.