Szép ​versek 1999 0 csillagozás

Keresztury Tibor (szerk.): Szép versek 1999

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szép versek

>!
Magvető, Budapest, 1999
238 oldal · ISBN: 9631421627

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

_natalie_néven_ I>!

Vasárnap a vadszőlő hirtelen elengedte a lombját.
Mint aki egyszercsak fejéhez kap és visszafordul.
(…)
Mit is kerestem valamit akartam az előbb még.
A takarót a takarót lehozni persze a kisszobából.
A vadszőlő levele vörösen néhány hete is nemrég.
Különben mit keres egyáltalán bárki bárhol.

(Tóth Krisztina: Napló) · Tóth Krisztina

4 hozzászólás
_natalie_néven_ I>!

Ugyanis az a másik élet, ahogy elgondolom,
mit fogok csinálni, mindez csak elgondolás marad.
Aztán a kiterjesztett pillanat, a nevem. Végül is
ez marad csak, ha megkérdik, kimondom. Hogy
nyitva hagyja az ajtót, magányosan sír,
hogy ne halljam, hogy már nem vár vigasztalást.
Ilyen bennem a sírás, keserű, ha véletlenül
benyitnék, elfordítaná a fejét. Nem a szégyentől,
de hogy nincs benne részem, már nincs benne
részem. A megaláztatástól, hogy valaki
bámulja, a tükörben az arcomat.
Az utcán már az is bánt, hogy belebámulnak,
tolakodnak. Meg hát az is, hogy nem
tudok segíteni neki, hogy nem bízik bennem
sem, a másik életemben. A másik szobában
a nyitott ajtón hallom, már nem kívánja,
hogy belépjek, kimondjam a nevét, a másik életét.
Most olyan, mint a gyerek, már nem boldog,
elmosódott, csupa szív. Hallom a neszezést,
a mocorgást, hogy szuszog, lélegzik,
hallgatom, ebben az üres szobában.

Borbély Szilárd - Szívhideg · Borbély Szilárd

_natalie_néven_ I>!

Emlékszel a Sashegyi úton az őszibarackfára?
Engem nem zavart sétánk monotóniája. Egy

izgalmas nő – kérdezted –, hogyan nem unja?
Júliusban mindig lehullt egy-egy barack.

A kerítés lécein kiszedtem. Csorgott kezünkön
végig a ragacs. Szomjaztuk mégis elveszetten.

Az utolsó gyümölcs volt a legédesebb.Búcsúnk
már készülődött. Augusztus már vége felé járt.

Méregpohárként ittam ki az érett kelyhet.
Most újra régi kertünk közelében jártam.

A kerítés alját bedeszkázták. A fa alatt
agyaggolyóvá válva hevert néhány barack.

Takács Zsuzsa: Az utolsó gyümölcs · Takács Zsuzsa


Hasonló könyvek címkék alapján

Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): Írott kövem dobom a mélybe
Ígéretek 3
Bence Lajos (szerk.): Igét őrizve
Bozsik Péter (szerk.): Szárnyak
Szentmártoni János (szerk.): Az év versei – 2010
Pósfai János (szerk.): Gyöngyhalászok
Szivárvány rímek
Ígéretek 5 – Antológia
Kukorelly Endre (szerk.): Szlovákiai magyar szép versek
Petőcz András (szerk.): Repülés