„A nemzeti közösség mibenlétéről s kialakulásáról sokféle elmélet szól, abban azonban mind egyetért, hogy a fejlődés betetőzője, a közösség összetartozásának talán legfontosabb kifejezője a nemzeti öntudat, vagy kissé átfogóbb, s mélyebb jelentésű szóval a nemzeti önismeret. Ha az a felfogás, hogy a közösséget az teszi nemzetté, hogy annak tartja magát, nem fejezi is ki a teljes igazságot, bizonyos, hogy a nemzet az önismeret által emelkedik ki a pusztán csak tenyésző lét formájából; ebben a síkban szemléli önmagát, múltja emlékezetét, jelene adottságait s jövője álmait; ebben nemesedik nyers életösztöne hivatástudattá, túlhabzó életereje erkölcsi eszmények vagy politikai célok által irányított vállalkozássá.”
A magyar önismeret útja 1 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gondolkodó magyarok Magvető
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 1
Népszerű idézetek
A magyarság életcélja is, mint minden más népé – eszerint – az, hogy önmagát kifejlessze. Alkotó erői azonban nem fejlődhettek szabadon; mint később érkezettnek, egy már kész világképhez kellett alkalmazkodnia. A mintakép túlságosan is élő és nyomasztó, hogysem a tanítvány legyűrhetné: a magyarság önmegtagadással lett európaivá, s nemegyszer béklyónak érzi ezt a szellemi hűbériséget. Fegyelme, belátása keresztény és európai, emlékezete és vágya azonban az európai kultúra előtt vagy alatt élő erők szövetségét keresi; műveltségével otthon érzi magát nyugaton, de ösztönében a magánosság, az utat tévesztettség érzései nyugtalankodnak.
Ha a magyarság önszemléletének eltörölhetetlenül fontos összetevője is a Kárpátok koszorúja által földrajzi s a magyar országló hagyomány által hatalmi egységbe foglalt táj, s ha a magyar nemzetközösség fenntartásában tagadhatatlanul fontos szerepet játszanak is a közös származás, a törzsek és családok összefűző erői: magyarnak lenni elsősorban szellemi magatartás s nem vérségi elrendeltetés kérdése.
A magyar önismeret útja
A nemzetről szóló képzetek nem élnek a maguk teljes világosságával, mélységével és gazdagságával a közösség minden tagjában.
A magyar önismeret útja
Az a világ azonban, amelyet „a kereszténység által elnyomott ősi magyarság”-ként szokás emlegetni, a maga dinasztia- s később kereszténységellenes felkeléseivel eleinte inkább csak azt juttatta kifejezésre, hogy mit utasít el magától, mint azt, hogy miben látja a maga szerepét és értékét.
A magyar önismeret útja
Hasonló könyvek címkék alapján
- Száraz Miklós György: Lovak a ködben 90% ·
Összehasonlítás - Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeiről ·
Összehasonlítás - Málnási Bartók György: Akadémiai értekezések ·
Összehasonlítás - Bajza József: Bajza József munkái ·
Összehasonlítás - Bod Péter Ákos – Fodor István – Freund Tamás – Granasztói György – Király Miklós – Kodolányi Gyula – Körösényi András – Mádl Ferenc – Martonyi János – Roska Tamás – Vizi E. Szilveszter: Magyarország ma és holnap ·
Összehasonlítás - Teleki Pál: Az elsődleges államkeletkezés kérdéséhez ·
Összehasonlítás - Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferenc összes versei 85% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: A szemlélők 81% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai 97% ·
Összehasonlítás - Pilinszky János: Pilinszky János összes versei 97% ·
Összehasonlítás