Mit ​eszik a micsoda? 19 csillagozás

Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

Malacok a játszótéren, egy iszapban hempergő bivalyborjú vagy épp a titokzatos Lápi Trotty – Keresztesi József gyerekverseinek tüneményes szereplői ők, csupa csintalan, szeretnivaló lény, akik folyton nyammognak vagy épp falnak valamit. Valójában olyan kölykök, akiket nem neveznénk éppen jólneveltnek, bár már tudják, hogyan kéne viselkedni. Adonyi Gábor eleven rajzai népesítik be ezt a csupa humor világot, ahol a versek ritmusa úgy döbög, mint a gyerekek lába az étkezőasztal alatt.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Magvető, Budapest, 2015
64 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631432992 · Illusztrálta: Adonyi Gábor

Enciklopédia 1


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Gelso P
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

khm…nagyon jól szórakoztam
hm… annyira akartam utálni ezt a könyvet, hogy a végén megkedveltem… (?)
tényleg semmi köze ahhoz, hogy mit eszik a micsoda, de ezt keresni a végére már semmi jelentősége sem volt… talán értelme sincs keresni, miért kapta ezt a címet a kötet?…
nálam teljesen a béka segge alól indult ez a könyv; egy régebben történt felolvasóest kapcsán kialakult előítélet miatt nem akartam, hogy tetsszen; első pillantásra az illusztrációkat sem akartam, hogy tessenek – nem tudom, mi történhetett, de most meg már szeretnék egy példányt itthonra magamnak, hogy olvasgathassam, felnevethessek, rím-, és szójátékozhassak, dúdolgassak, énekeljek, és úgy érezzem magam, mint kiskoromban az ovis farsangi bálon, ahol nem a „Csípőjének a járásá”-ra, hanem az „Apám így szól a kis bálna”-ra meg a „Bezzeg az a tintahaal, mintahal”…ra buliztunk…
igaza van @Juci-nak, ezek a versek felolvasásra valók, közönség elé, hadd nevessen mindenki, ha máson nem, a rímek játékán, ha azon sem, akkor meg a ritmus játékán, ha azon sem, a szavak játékán – de semmiképpen sem az értelem játékán (pedig sok észjáték és intelligencia van és lapul ám ezekben a játékokban!)
nem is fontos itt más, csak a játék
az a bizonyos önfeledt
és ez az, amivel ez a csúf Keresztesi megvett magának, amivel, azt hiszem megszerettette velem ezt a kötetet, és lehámozta rólam az előítélteimet…
talán egy-kettő van, ami meg-/kiérdemli, hogy szavalóversenyen elhangozhasson: pl. A majom utazása, egy jóhumorú kamasznak pedig kifejezetten passzolna az Utazás a piros traktoron; a Zápor a hegyen pedig tökre nosztalgikus…
a többi simán tömény (ön)szórakoztatás
(Pl. a hétvégeken ezután ezzel a verssel merítek erőt: http://moly.hu/idezetek/603041)
Aranyos vers gombfocistáknak: http://moly.hu/idezetek/610400
hallom a háttérben a gyerekkacajt, a csilingelő kicsi gyerekekét és a reszelősen mutáló kamaszokét – mert mindegyik megtalálja bennük a saját kacagnivalóját
én meg olvasás közben dúdolgattam magamban Devecseri verseit, mert ezeket a verseket olvasgatván Devecseri Gábor: Állatkerti útmutatója pulzált az agyamban, zenélt a fülemben, meg Varródani versei idéződtek fel
ha hozzájutnék a kötethez, biztos, hogy a könyvespolcunkon Devecseri Gábor: Állatkerti útmutatója mellett és Varró Dani könyvei mellett lelne helyet…
ahol értem kiválasztottam csak úgy pár rímet:
"Annyit mond csak Leopoldnak
Gyere fiam leporollak!"

"megfújták a kürtöket
habár a Herceg töksüket" – nekem ez annyira Vdanis

"zsíros és bűzlik
adj inkább müzlit"

a bamba állat rímelhet a hangaszálat-tal… :-D

szóval basszus, nekem tetszett… mostilyenkormivan??? :-D
A kéttalpú emberről is eszembe jutott egy gyerekkori vers.

Jah, a rajzok meg? simán kiröhöghettek, de nekem a szagos radírok állatfiguráit idézték

Idézetével búcsúznék, avagy invitálnálak benneteket Gyöngyösre, molytársak, találkozzunk a mamut alatt. Na, pá!

Múzeum a kisvárosban

Légy te a vendég – íme, a kastély,
Egy vén csontmamut él benne.
Várja egész nap a látogatókat,
Várja ebédjét fél egyre.

Légy te a vendég, nyiss be az ajtón:
kristálykövek és gazdagság.
Kőoroszlánok őrzik a kertet,
kőből faragott nagymacskák.

@meseanyu Merítés-díj / gyermekirodalom (2015) c. kihívásához.

2 hozzászólás
>!
Citrompor P
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

Egy kritikában olvastam, hogy ezt a gyerekkönyvet felnőttként sem lehet egy szuszra elfogyasztani, „mert a rendre előforduló, szellemesen abszurd párosítások meglepnek, s kizökkentenek a rutinból”.* Igaznak bizonyult a mondás, ugyanis februárban már végigrohantam a köteten, hol mosolyogva, hol kicsit értetlenkedve, de összességében jól szórakozva a könyvben szereplő valós és a fantázia szülte élőlényekhez kapcsolódó szösszeneteken.

Mindenképpen szerettem volna értékelést írni róla, ezért most újból elővettem, immár nem kapkodva olvasva, hanem lassan ízlelgetve az egyes strófákat, elmerülve a ritmikájukban, a szójátékokban is. Fantasztikus volt, nagyon élveztem! Nem csak a verseket, a különböző hangulatot árasztó apró kis történeteket, abszurd képzettársításokat, hanem a színvonalas, vagány, vicces, és kellemes összhatást keltő színekkel dolgozó illusztrációit is. Nekem nagyon bejött. Helyenként még Weöres Sándor versei is felrémlettek előttem, különösen a Zápor a hegyen című versnél.
Sok kis apró részlete van a szójátékoknak és a képeknek is, amiket böngészni és megbeszélni lehet – többek között megtudtam, hogy a grenadírmars nem más, mint a krumplis tészta, és bizony most már egy foltos petymeget is felismernék, ha szembejönne velem.

Egy tavalyi cikk** szerint ennek a könyvnek a fele összefüggő verses mesét tartalmazott volna. Remélem, az is megjelenik, és hamarosan elolvashatjuk majd!

* http://uveghegy.com/2016/03/03/allati-jo-etlap-kereszte…
** http://librarius.hu/2015/03/25/a-nagy-pudingvadaszat-me…

>!
Sicc
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

Nagggyon jóóó!!!:):):):)
Eszméletlenül jó kis versek, és igen, sokszor Weörest idézik, de ez nem baj, sőt!:)
Már alig várom, hogy felolvashassam a gyerekeknek!:):):)

1 hozzászólás
>!
meseanyu MP
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

Volt egy-két helyes vers, meg vicces áthallások (amit mondjuk csak egy felnőtt ért meg), de összességében nekem ez is több sebből vérzett.

>!
Juci P
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

Bármilyen furcsa is, nagyon ritka az olyan gyerekverses kötet, ami igazán felolvasásra termett, és ez olyan. Elképesztően jó rímeléssel és ritmikával ír felröhögősen vicces badar verseket Keresztesi József. Antológiákban már találkoztunk korábban egy-egy versével, amik tetszettek, de ez a kötet abszolút meggyőzött arról, hogy figyelni kell rá. Az illusztrációk kivételesen nem tetszettek annyira, rajzfilmesen rondák, ami nem az én világom, de lehet, hogy a gyerekeimnek tetszene (sajnos nem együtt olvastuk, de tutira ki fogom kölcsönözni könyvtárból, mert ezt nekik is látniuk kell).

>!
Trudiz
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

Felvonult itt svábbogár, gorilla, okapi,
s még számos szerzet, mondjam ki?
Zsiráf, csikóhal, lápi trotty, kormorán,
ők is jelen voltak a palettán.
Mit ettek? Mit tettek?
Csak ettek és ettek.
A világ minden tájáról valók az étkek.

>!
Bence AP
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

Vagy háromszor átcsillagoztam, mire megérlelődött, hogy mennyit is adok erre a könyvre. Mert az olyan versek miatt, mint a Zápor a hegyen vagy a (kedvencem, az) Utazás a piros traktoron miatt mindenképpen érdemes kézbe venni, sőt ez utóbbi egészen zseniális, de alapvetően eléggé vegyes az összhatás. Persze bárki felfedezhet még üdítő színfoltokat, például a Juhász Gyula-tribute „Hálót fon Frigyes, a nagy barna pók…” is mosolygásra készteti az embert, de persze néhol meg csak a szemöldöke szökik fel…

2 hozzászólás
>!
Chöpp 
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

Csudijó versek! Vidám, játékos, szóforgató, fantáziadús kellemetességek!

>!
dianna76 P
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

Sajnálom, hogy menet közben eltértünk a lényegről, hogy mit eszik a micsoda. Azt hittem végig arról szólnak a versek, melyik állat mivel táplálkozik, légyen az a valós eledele, vagy csak kitalált (mint ahogy a sün sört iszik). Az elején jót is szórakoztam a rímes sorokon, bár ez a „zabálás” kifejezés annyira nem jött be, mert ugye, ha az ember lánya nem szeretné, hogy a csemetéje ezt a nem éppen szép szót használja a táplálék magához vételére, akkor, hogy kerül bele egy gyermekkönyvbe? Na mindegy, ez kellett a rímhez, s ennyi!
Lehetett volna akár ötcsillagos is, ha nem térünk el az evéstől, mindezt a végére már olyannyira, hogy nem is esik szó erről az örömforrást jelentő tevékenységről. Kár!! Azért akad még állatfaj, akit megetethetett volna Keresztesi József. (A petymegen és az okapin túl, amely állatokat szégyen szemre nem tudtam hová tenni. A neten utánanézvén, örömmel láttam, hogy utóbbi egy gyönyörű élőlény.) A fantázialények sem kellettek volna ide! A pókokat pedig elkezdtem sajnálni, mert az ember bele sem gondol, hogy a takarítással, pókhálózással a beszerzett táplálékukat kobozzuk el, s még ugye a fáradtságos munkával szőtt hálójukat is megsemmisítjük. A svábbogaras, csótányos vers kicsit undi volt, de amúgy tetszett. Kedvencet nem avattam, de a majom utazásáról, és a szombati napról szólók tetszettek talán a legjobban. Az illusztrációkról rosszat nem mondhatok, szerintem szépek, kedvesek, viccesek voltak.

>!
Magvető, Budapest, 2015
64 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631432992 · Illusztrálta: Adonyi Gábor
1 hozzászólás
>!
Honey_Fly P
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

Hezitáltam, hogy 3,5 vagy 4 csillag legyen. Végül utóbbi mellett döntöttem, mert összességében kellemes élményt nyújt, meg is mosolyogtat a könyv. Saját példányra nem vágyom, ez azért annyira jót nálam nem jelent :) A versek eléggé vegyesek, van egy-kettő erőltetett, ahol úgy éreztem, nagyon kellett valami rím a sor végére. Van azonban pár nagyon aranyos vers is. Abszolút favoritom a Leopold, a bivalyborjú. Az illusztrációk nekem kifejezetten tetszettek, összhatásban tetszetős könyvecske.

@Gelso innen ne olvass tovább, csak ha végeztél vele! Szólj majd ha megvan, akkor kiszedem a spoiler jelölést :)
spoiler

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Gelso P

Rövid vers az Eltűnt Gombfocicsatárról

Keresgélem fiók mélyén,
Porcicák közt, sublót alatt –
Elgurult a Puskásöcsi,
Szomorú az Aranycsapat.

Hogy elveszett, az csak látszat:
Szerintem most máshol játszhat.

in: Keresztesi József: Mit eszik a micsoda? p. 24.

2 hozzászólás
>!
imma AP

Itt van a szombat

Itt van a szombat,
morcos a Vombat,
annyi a dolga,
rettentő!

Szól a Görénynek:
„Jönnek a népek,
süss palacsintát,
egy-kettő!

Főzöm a kávét,
mert anyukádék
úgy szeretik, ha
bőven van,

s adja a csészét
kölcsön a szomszéd
Dr. Adalbert
Tannenbaum!”

(mellékdal)

Ó, Tannenbaum, jó Tannenbaum,
add ide a csészéd!
Ó, Tannenbaum, jó Tannenbaum,
lakásunkban nézz szét!
Végigtekint szegény Görény
a társasház lakókörén –
Ó, Tannenbaum, jó Tannenbaum,
lakásunkban nézz szét!

Ó, Tannenbaum, jó Tannenbaum,
add ide a csészéd!
Ó, Tannenbaum, jó Tannenbaum,
a készleted egy részét!
Kitöltenénk, de nincs mibe,
kávénk kifoly a tepsibe –
Ó, Tannenbaum, jó Tannenbaum,
a készleted egy részét!

Ó, Tannenbaum, jó Tannenbaum,
add ide a csészéd!
Ó, Tannenbaum, jó Tannenbaum,
utolsó reménység!
Jaj, mit fog szólni Ópapa?
A Vombat is nagyon pipa –
Ó, Tannenbaum, jó Tannenbaum,
utolsó reménység!

52-53. oldal

5 hozzászólás
>!
Citrompor P

Csak turkál a főzelékben
ez az ifjú makákó:
nem bírja a menzakosztot,
rosszul van a szagátó'.

8. oldal

>!
Gelso P

Múzeum a kisvárosban

Légy te a vendég – íme, a kastély,
Egy vén csontmamut él benne.
Várja egész nap a látogatókat,
Várja ebédjét fél egyre.

Légy te a vendég, nyiss be az ajtón:
kristálykövek és gazdagság.
Kőoroszlánok őrzik a kertet,
kőből faragott nagymacskák.

www.gyongyos-matra.hu/hu/letoltes//matra-gyerekterkep-vegleges.pdf

in: Keresztesi József: Mit eszik a micsoda? Magvető, Budapest, 2015. p. 59.

1 hozzászólás
>!
imma AP

A rinocérosz

Rinocérosz, te bamba állat,
letépted ezt a hangaszálat.

A sok virágunk kinn, a kertbe’
széttaposva, föllegelve…
Itt kardvirág, meg nőszirom,
meg őszirózsa nőtt, bizony! –
Tudom, tudom, nagyon finom,
de mégse kell az őszirózsát
fölzabálni, böszme jószág…

Rinó, rinó, te bamba állat,
köpöd ki azt a hangaszálat!

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Guillaume Apollinaire
2 hozzászólás
>!
Citrompor P

Sástó

Sástó, Sástó,
zúg a nádas,
kacsapár moccan a zsombékban.
Békák dala szól
közben valahol,
szikrát vet a víz –
    pont dél van.

40. oldal

>!
Trudiz

Mind megette, puff neki!

Ozsonnát kér azonnal
Egon, a kis neonhal.
Kedvence a díszhaltáp:
Egont avval hizlalták.

Jön a tigris – szevasz, cica.
kész a finom csevapcsicsa!
Lujza, Lojzi, Ákos, Huba:
tiétek a mákos guba.

Almát eszem dióval,
meglátja a csikóhal.
Kikocog az üvegen:
„Én is kérek, öregem!”


Hasonló könyvek címkék alapján

Balázs Imre József: Blanka birodalma
Arany János: Juliska elbujdosása
Gazdag Erzsi – Juhász Magda: Vidám vásár
Móra Ferenc: Zengő ABC
Ady Endre: Kis, karácsonyi ének
Joanna Kulmowa: Elalvókák
Zelk Zoltán: A három nyúl
Danyiil Harmsz – Samuil Marsak – Wiktor Woroszylski: Negyven tarka tengelice
Antalfy István – Haui József: A Tél meséi
M. Sindelárova-Vorisková: Mint a hinta leng az inga