A ​lélek sötét éjszakája 8 csillagozás

Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája

Az ​egyház, amely később szentté avatta Juan de la Cruzt, a spanyol szerzetest és a nagy misztikus költőt, életében, a XVI. században még üldözte, bebörtönözte, kis híján meg is ölte. A szenvedés azonban szellemét, hitét és költői ihletét csak megerősítette. Sok forrás szerint testének végső elcsigázottságából született, a börtönben vagy a szabadulása utáni napokban rátörő látomás nyomán, a Kármel hegyére vezető út című verse, amelyben a lélek Isten utáni vágyakozása a földi szerelem képében jelenik meg. A Menyasszony beszéli el, hogyan szökött ki éjjel titkos létrán a házból Vőlegénye karjai közé. Az amor sanctus, a középkori himnuszokban lobogó szent szerelem ölt itt szenvedélyesen személyes formát – égivé szublimált erotikájának mögöttes a vershez fűzött terjedelmes magyarázataiban világosodik meg. Az éjszaka – tudjuk meg – csak eredményében boldog, az odáig vezető út – a létra fokai – a megtisztító szenvedések útja. A versben a lélek azt mondja el, hogyan lépett ki önmagából és… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 1999
238 oldal · ISBN: 9630766191 · Fordította: Takács Zsuzsa

Enciklopédia 6


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

aled >!
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

„A lélek az éjszakában vonzalmait és cselekedeteit levetkőzve kiválik az összes teremtmény közül és útját az örök dolgok felé veszi. Ezen a szűk kapun a szenvedést vállalva és kitartóan nagyon kevesen haladnak át…"

A mű minden kétséget kizárólag az egyik legértékesebb misztikus alkotás, melyre a témában elmélyülő olvasó lelhet. Ezen iromány gyönyörűen szemlélteti a lélek hánykódását az éjszakában, melyet az Istennel való egyesülés borzalmas, ám megkerülhetetlen ösvényeként ábrázol. Az utazás során a lélek misztikumának rögös útján számos kín éri a bolyongót, melyre több, az egyesülés rettenetes teljességére utaló mű is rámutat, s mint az számos bibliai idézetben is fellelhető. Példaként említhetjük a szemlélődőre ráháruló kínlódások fokozatosságát kifejező részt, melyre a Zsoltárokban bukkanhatunk; „kristályát, azaz a szemlélődést falatonként küldi". (Zsolt 147,17), valamint ehhez kapcsolódik még a következő két gondolat is; „A szellemi éjszakát kevesen élik meg, a haldoklók és jártasak részesülnek benne…“ („Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy…“ /Zsoltárok 23:4/) A rettentő egyesülés szenvedéseinek leírása szintén fellelhető többek között Hamvas Béla Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis címet viselő alkotásának alábbi soraiban is: „Az érintés rettenetes. Az ember nyög és fúj és fogát vicsorgatja, reszket és fél és fél és fél és az őrületszerű megzavarodásban egyre jobban elmerül. Az átvalósulásnak el nem kerülhető és el nem kenhető és lealkudhatatlan lépése. Minden léleknek, aki elviselhetetlennek tartja, hogy szüntelenül asztrálkarmáját verklizze és ki akar törni, meg kell tenni. Ez a metanoia. Az átvalósulás. A megvalósulás. Csak ha teljesen valódi vagyok, üdvözültem. Az első lépés a lélek sötét éjszakája. A pszichológus erre száját tátja. San Juan de la Cruz pontosan leírja. Száz év alatt sokan, Hölderlin, Schumann, Baudelaire, Nietzsche, Gogol, Van Gogh, ebbe a lépésbe belebuktak. Az éjszakában elmerültek…" Valamint a tárgyak eltűnése, azaz az érzékek éjszakája magánnyal és reménytelenséggel átszőtt árnyait leíró részek is e kínok sorait szolgálják bővíteni, amelyre Hamvas Béla következő gondolatai is utalnak; „…nincsen más, csak éjszaka, és nincsen más, csak ebbe az éjszakába való zuhanás." /Arkhai/ Ezeket az élményeket követi az eggyéválás kegyelmének eláradása, amikor a lelket, a fájdalom sötétségét felváltva, a megnyugvás fényességének oltalma veszi körül… („…ahol a bűn túlsúlyra jut, ott elárad a kegyelem.")
Az írás összességében végletes állapotokat szemléltet; a borzalmak birodalmától a megtisztulás fényességébe terelgetve az olvasót.
Ajánlom e mély, s fájdalmasan gyönyörű művet mindazoknak, akik reménytelenül bolyonganak az éjszakában…

„Egyeseket ugyanis megszáll a Sátán (…), és e bukott angyal érzékeiket utálatos és erős kísértéssel ostromolja, szellemüket rút eszmékkel s képzeletükben a halál kínjánál is nagyobb gyötrelemmel járó eleven képekkel izgatja. Máskor az Ésaiás próféta által Spiritum vertiginis-nek nevezett szellemmel (19,14) a szédülés szellemével látogatja meg, és nem bukásra, hanem kínlódásra kárhoztatja őket…“

jano_andriska>!
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

„A tengeren volt utad és ösvényeid a sok víz árján;
és nyomdokaid meg nem ismerhetők”
(Zsolt 77,20)

Nagyon erős kis kötet. Senkit ne riasszon vissza, hogy lényegében verselemzésről van szó – mondanom sem kell, hogy nem egy életidegen, középiskolás érettségi felkészítő dolgozat színvonalán megírt esszével van dolgunk. Keresztes Szent János saját versét magyarázza, tehát még csak az a veszély sem fenyeget, hogy avatatlan idegenek próbálják kitalálni, „mire gondolt a szerző?” off

Szerintem jól követhető, világos kommentár: lényegi eleme a szemlélődés, önmagunk és a világ értelmes vizsgálata, fürkészése nagy figyelemmel. Főleg azoknak ajánlható, akik már régebb óta foglalkoznak a kereszténységgel, s szeretnék azt mélyebben megismerni; ugyanakkor jó szívvel ajánlható azoknak is, akik a spirituális tanításokat a kereszténységen kívüli utakon keresik. A szemlélődés középpontba állítása ugyanis a buddhizmus tanításaival is rokon, Keresztes Szent János pedig nemcsak a katolikus egyház doktora volt, hanem jól ismerte az iszlám-szufi hagyományt és az arab költészetet is. Akik más vallások felé fordulva keresik a megvilágosodást vagy a megszabadulást (ami ugyanaz), azok ezzel a kis könyvvel újra felfedezhetik magunknak a saját élő örökségüket, a keresztény tradíció páratlan teljességét, rendkívüli értékét. Jézus tanítása tökéletes, gazdagságának ékes példája ez a prózába öntött magyarázat, mely egy spanyol keresztény misztikushoz méltón az érzelmek széles skáláját bejárja, tehát még véletlenül sem egy száraz és hűvös teológiai értekezés. „A fejsze már a fák gyökerén van: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt.” (Mt 3,10) Figyeljünk! Az út félelmeken és rettegésen át vezet, de boldog és reményteljes is.

A kötet külön erénye, hogy nincs túlterhelve bibliai idézetekkel a szöveg, mindig nagyon jó helyen, mindig indokoltan és lelkesítő kreativitással használja a Szentírás igéit, így egyszerre nagyon személyes, érzelmileg gazdag vallomás, miközben általános érvényű és emberi marad. Az sem zavaró, hogy az értekezés a vers tizedik soránál váratlanul megszakad, lábjegyzetben pedig csupán annyit olvashatunk: „Itt ér véget az eredeti kézirat. Az Alba-kódex jegyzetet fűz ehhez a sorhoz, miszerint a Szent azért nem folytatta művét, mert meghalt. Az érv nem meggyőző. Néhány évig élt még, más írásait javította és átfogalmazta.”

Sok fejtörést okozott ez a befejezetlenség a kutatóknak is. Szerintem nagyon is életszerű, hogy nem lehetett ezt az írást befejezni, hiszen a téma valódi természete ledob magáról mindenfajta korlátozást. Ahogyan a hinduknál a vedānta sem a „Védák vége”, hanem csak annak a vége, amit erről egyáltalán emberi szavakkal mondani lehet; ahogy a kabbalában a szent könyvek sem befejezettek, hiszen a szöveg az olvasó tudatában folytatódik, úgy nincs ez másként most sem. Jézus nem a Biblia beszámolójában születik, hanem bennünk. Mivel Isten végtelen, a mi tudatunkban az, így a Végtelent szükségszerűen nem szoríthatjuk meghatározások közé, mivel határtalan. Ahogy határtalan, a róla szóló tanítás is az.

Másfelől a vers elemzése nem befejezhető már csak azért sem, mert az utat mindenkinek magának kell bejárnia. Ahogy ezt Keresztes Szent János olyan szépen leírja: „Isten útja és ösvénye pedig, amelyen a lélek felé indul, a tengeren vezet, és nyomai a nagy vizeken, éppen ezért kifürkészhetetlenek. A lélek érzékei számára az Istenhez vezető út éppannyira titkos és rejtett, mint a test számára a tengeren vezető ösvények és nyomok. Isten azoknak lelkében, akiket magához akar vonni és bölcsességével való találkozásában föl akar magasztalni, fölismerhetetlen nyomokon jár-kel.”

Spirituális jelentőségén túl, nem utolsó sorban szépirodalmi értéke és gyönyörű nyelvezete miatt is kiemelkedő alkotás.

veledmindenhelyragyogo>!
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Bár nem vagyok vallásos, régóta szemezek a misztikusokkal eszmetörténeti érdekeltségből, na meg kicsit azért is, mert 'idoljaim' mind-mind olvassák a misztikusokat.Fura nem hívő szemmel olvasni ezt a könyvet, de ez a könyv hihetetlenül megtalált engem és megfogott.Már az elején az a vers. Meg fogom tanulni kivülről.Mert belül már beágyazódott.A nyelvezete is gyönyörű, nem érzem nehézkésnek.Következő olvasmányom pdiglen Loyolai Szent Ignác Lelkigyakorlatokja lészen.

Oázis>!
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Csodálatos alkotás és elemzés.
Bízom benne, hogy sokan megélhetjük ezen sötét éjszaka „rémségeit” hogy majd azok által a világos nappal fényében ragyoghassunk az örökkévalóságban.

„1. Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR dicsősége.
2 Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad.
3 Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez.”
Ézs 60,1-3.


Népszerű idézetek

aled >!

A lélek az éjszakában vonzalmait és cselekedeteit levetkőzve kiválik az összes teremtmény közül és útját az örök dolgok felé veszi. Ezen a szűk kapun a szenvedést vállalva és kitartóan nagyon kevesen haladnak át.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

1 hozzászólás
aled >!

Ebben az állapotban a haladók szüntelen édes közlésekben részesülnek. Az érzéki részt a szellemiből rá áradó élvezet elbűvöli és lebilincseli; a szellemi táplálékból részesül, egy tányérból eszik az érzéki és szellemi, ki-ki a maga módján, de szövetségre és egyetértésre lépve, készen arra, hogy elviselje a reá váró zord és kemény tisztulást. Ugyanis a lélek szellemi és érzéki részének egyaránt tökéletesen meg kell tisztulnia, és egyik a másika nélkül nem tisztulhat meg.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: éjszaka · tisztaság
aled >!

A sötét éjszakába akkor kerül a lélek, mikor utánanyúl Isten…

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

aled >!

…a lélek felvidul a kapott ajándékon, és az érzékisége ebből aztán kiveszi a maga részét. Jól mondja Arisztotelész, hogy a befogadás a befogadó természetéhez igazodik.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

aled >!

„Mint a sírokban alvó sebesültek, kikről többé meg nem emlékezel, és kik a te kezedből kiszakasztattak. Mély verembe tettek engem, sötétségbe és a halál árnyékába. Rám nehezült a te haragod, és rám hoztad minden hullámodat." (Zsolt 87,6)

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: halál
aled >!

…célja, hogy megérlelje, istenivé tegye a lelket, kivetkőztesse szokásos vonzalmaiból, a régi ember jellegzetességeiből, melyek vele nagyon is összenőttek, beleivódtak, közössé lettek; széttöri, megsemmisíti, mély, feneketlen sötétbe meríti a lelket, s az széttörik, szétesik, nyomorúsága láttán semmivé taposódik, kegyetlen szellemi halált hal. Akárcsak egy fenevad nyelte volna el, gyomrának homályában emésztődne, akárha Jónást gyötörné a tengeri szörnyeteg gyomrában a szorongás. Akárha a sötét halál sírkamrájában kellene a szellemi feltámadásra várakoznia.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: halál
6 hozzászólás
aled >!

Az első megtisztulás, vagyis éjszaka az érzékek számára keserves és rettenetes. A második semmihez sem fogható, a szellem számára borzalmas és rémületes…

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

1 hozzászólás
aled >!

A lélek szenvedésének második oka természetes erkölcsi és lelki gyöngesége. Az érzékelés és a lélek ilyenkor, akárha valami hatalmas, sötét teher nehezedne rá, gyötrődik, pusztul, a halált szíves örömest fogadná.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: halál
aled >!

…teljesen nem tisztult még meg, hátra van ugyanis a fontosabb, a szellemi rész tisztulása. Szükségletei, szárazságai, homályai, szorongásai néha az eddigieknél is jóval erősebben meggyötrik. A később bekövetkező szellemi éjszaka hírhozói ezek, ha nem tartanak is oly sokáig, mint tart a reá váró éjszaka. Dávid szava az ő példájukon így igazolódik, „kristályát, azaz a szemlélődést falatonként küldi". (Zsolt 147,17) Igaz azonban, hogy a sötét szemlélődés falatai sosem hatják át annyira a lelket, mint ahogyan a szemlélődés rettenetes éjszakája…

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom
aled >!

„Mivel a test, mely romlandó, elnehezíti a lelket." (Bölcs 9,15) Ebből következik ezután, hogy az isteni közlések, melyekre az Istennel való egyesüléskor szükségünk van, a közlésben résztvevő érzéki rész gyöngesége és romlottsága miatt, nem hatnak olyan erősen és eredményesen, sem szellemi módon, ahogyan hatniuk kellene. Ebből származnak az elragadtatások, a lehangoltságok, a csontig hatoló fájdalom.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Baricz Lajos: Különös karácsony
II. János Pál: A Bennem Növekvő Ige
Szohurek Antal: Szurszum korda
Jeszenszky Zsigmond: Mária énekel
Béky Gellért: Életre-halálra
Lukácsy Sándor (szerk.): A tűz cselekedetei
Kovács József: Krisztus Király
Angelus Silesius: Kerúbi vándor
Kindelmann Győző (szerk.): Híd az Égbe
Székely János: Cigány népismeret