A ​lélek sötét éjszakája 5 csillagozás

Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája

Az ​egyház, amely később szentté avatta Juan de la Cruzt, a spanyol szerzetest és a nagy misztikus költőt, életében, a XVI. században még üldözte, bebörtönözte, kis híján meg is ölte. A szenvedés azonban szellemét, hitét és költői ihletét csak megerősítette. Sok forrás szerint testének végső elcsigázottságából született, a börtönben vagy a szabadulása utáni napokban rátörő látomás nyomán, a Kármel hegyére vezető út című verse, amelyben a lélek Isten utáni vágyakozása a földi szerelem képében jelenik meg. A Menyasszony beszéli el, hogyan szökött ki éjjel titkos létrán a házból Vőlegénye karjai közé. Az amor sanctus, a középkori himnuszokban lobogó szent szerelem ölt itt szenvedélyesen személyes formát – égivé szublimált erotikájának mögöttes a vershez fűzött terjedelmes magyarázataiban világosodik meg. Az éjszaka – tudjuk meg – csak eredményében boldog, az odáig vezető út – a létra fokai – a megtisztító szenvedések útja. A versben a lélek azt mondja el, hogyan lépett ki önmagából és… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 1999
238 oldal · ISBN: 9630766191 · Fordította: Takács Zsuzsa

Enciklopédia 6


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Scarlett0722 P>!
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

„A lélek az éjszakában vonzalmait és cselekedeteit levetkőzve kiválik az összes teremtmény közül és útját az örök dolgok felé veszi. Ezen a szűk kapun a szenvedést vállalva és kitartóan nagyon kevesen haladnak át…"

A mű minden kétséget kizárólag az egyik legértékesebb misztikus alkotás, melyre a témában elmélyülő olvasó lelhet. Ezen iromány gyönyörűen szemlélteti a lélek hánykódását az éjszakában, melyet az Istennel való egyesülés borzalmas, ám megkerülhetetlen ösvényeként ábrázol. Az utazás során a lélek misztikumának rögös útján számos kín éri a bolyongót, melyre több, az egyesülés rettenetes teljességére utaló mű is rámutat, s mint az számos bibliai idézetben is fellelhető. Példaként említhetjük a szemlélődőre ráháruló kínlódások fokozatosságát kifejező részt, melyre a Zsoltárokban bukkanhatunk; „kristályát, azaz a szemlélődést falatonként küldi". (Zsolt 147,17), valamint ehhez kapcsolódik még a következő két gondolat is; „A szellemi éjszakát kevesen élik meg, a haldoklók és jártasak részesülnek benne…“ („Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy…“ /Zsoltárok 23:4/) A rettentő egyesülés szenvedéseinek leírása szintén fellelhető többek között Hamvas Béla Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis címet viselő alkotásának alábbi soraiban is: „Az érintés rettenetes. Az ember nyög és fúj és fogát vicsorgatja, reszket és fél és fél és fél és az őrületszerű megzavarodásban egyre jobban elmerül. Az átvalósulásnak el nem kerülhető és el nem kenhető és lealkudhatatlan lépése. Minden léleknek, aki elviselhetetlennek tartja, hogy szüntelenül asztrálkarmáját verklizze és ki akar törni, meg kell tenni. Ez a metanoia. Az átvalósulás. A megvalósulás. Csak ha teljesen valódi vagyok, üdvözültem. Az első lépés a lélek sötét éjszakája. A pszichológus erre száját tátja. San Juan de la Cruz pontosan leírja. Száz év alatt sokan, Hölderlin, Schumann, Baudelaire, Nietzsche, Gogol, Van Gogh, ebbe a lépésbe belebuktak. Az éjszakában elmerültek…" Valamint a tárgyak eltűnése, azaz az érzékek éjszakája magánnyal és reménytelenséggel átszőtt árnyait leíró részek is e kínok sorait szolgálják bővíteni, amelyre Hamvas Béla következő gondolatai is utalnak; „…nincsen más, csak éjszaka, és nincsen más, csak ebbe az éjszakába való zuhanás." /Arkhai/ Ezeket az élményeket követi az eggyéválás kegyelmének eláradása, amikor a lelket, a fájdalom sötétségét felváltva, a megnyugvás fényességének oltalma veszi körül… („…ahol a bűn túlsúlyra jut, ott elárad a kegyelem.")
Az írás összességében végletes állapotokat szemléltet; a borzalmak birodalmától a megtisztulás fényességébe terelgetve az olvasót.
Ajánlom e mély, s fájdalmasan gyönyörű művet mindazoknak, akik reménytelenül bolyonganak az éjszakában…

„Egyeseket ugyanis megszáll a Sátán (…), és e bukott angyal érzékeiket utálatos és erős kísértéssel ostromolja, szellemüket rút eszmékkel s képzeletükben a halál kínjánál is nagyobb gyötrelemmel járó eleven képekkel izgatja. Máskor az Ésaiás próféta által Spiritum vertiginis-nek nevezett szellemmel (19,14) a szédülés szellemével látogatja meg, és nem bukásra, hanem kínlódásra kárhoztatja őket…“

malasingud>!
Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Bár nem vagyok vallásos, régóta szemezek a misztikusokkal eszmetörténeti érdekeltségből, na meg kicsit azért is, mert 'idoljaim' mind-mind olvassák a misztikusokat.Fura nem hívő szemmel olvasni ezt a könyvet, de ez a könyv hihetetlenül megtalált engem és megfogott.Már az elején az a vers. Meg fogom tanulni kivülről.Mert belül már beágyazódott.A nyelvezete is gyönyörű, nem érzem nehézkésnek.Következő olvasmányom pdiglen Loyolai Szent Ignác Lelkigyakorlatokja lészen.


Népszerű idézetek

Scarlett0722 P>!

A lélek az éjszakában vonzalmait és cselekedeteit levetkőzve kiválik az összes teremtmény közül és útját az örök dolgok felé veszi. Ezen a szűk kapun a szenvedést vállalva és kitartóan nagyon kevesen haladnak át.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

1 hozzászólás
Scarlett0722 P>!

Ebben az állapotban a haladók szüntelen édes közlésekben részesülnek. Az érzéki részt a szellemiből rá áradó élvezet elbűvöli és lebilincseli; a szellemi táplálékból részesül, egy tányérból eszik az érzéki és szellemi, ki-ki a maga módján, de szövetségre és egyetértésre lépve, készen arra, hogy elviselje a reá váró zord és kemény tisztulást. Ugyanis a lélek szellemi és érzéki részének egyaránt tökéletesen meg kell tisztulnia, és egyik a másika nélkül nem tisztulhat meg.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: éjszaka · tisztaság
Scarlett0722 P>!

…célja, hogy megérlelje, istenivé tegye a lelket, kivetkőztesse szokásos vonzalmaiból, a régi ember jellegzetességeiből, melyek vele nagyon is összenőttek, beleivódtak, közössé lettek; széttöri, megsemmisíti, mély, feneketlen sötétbe meríti a lelket, s az széttörik, szétesik, nyomorúsága láttán semmivé taposódik, kegyetlen szellemi halált hal. Akárcsak egy fenevad nyelte volna el, gyomrának homályában emésztődne, akárha Jónást gyötörné a tengeri szörnyeteg gyomrában a szorongás. Akárha a sötét halál sírkamrájában kellene a szellemi feltámadásra várakoznia.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: halál
6 hozzászólás
Scarlett0722 P>!

…a lélek felvidul a kapott ajándékon, és az érzékisége ebből aztán kiveszi a maga részét. Jól mondja Arisztotelész, hogy a befogadás a befogadó természetéhez igazodik.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Scarlett0722 P>!

A sötét éjszakába akkor kerül a lélek, mikor utánanyúl Isten…

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Scarlett0722 P>!

„Mint a sírokban alvó sebesültek, kikről többé meg nem emlékezel, és kik a te kezedből kiszakasztattak. Mély verembe tettek engem, sötétségbe és a halál árnyékába. Rám nehezült a te haragod, és rám hoztad minden hullámodat." (Zsolt 87,6)

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: halál
Scarlett0722 P>!

Az első megtisztulás, vagyis éjszaka az érzékek számára keserves és rettenetes. A második semmihez sem fogható, a szellem számára borzalmas és rémületes…

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

1 hozzászólás
Scarlett0722 P>!

A lélek szenvedésének második oka természetes erkölcsi és lelki gyöngesége. Az érzékelés és a lélek ilyenkor, akárha valami hatalmas, sötét teher nehezedne rá, gyötrődik, pusztul, a halált szíves örömest fogadná.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: halál
Scarlett0722 P>!

…teljesen nem tisztult még meg, hátra van ugyanis a fontosabb, a szellemi rész tisztulása. Szükségletei, szárazságai, homályai, szorongásai néha az eddigieknél is jóval erősebben meggyötrik. A később bekövetkező szellemi éjszaka hírhozói ezek, ha nem tartanak is oly sokáig, mint tart a reá váró éjszaka. Dávid szava az ő példájukon így igazolódik, „kristályát, azaz a szemlélődést falatonként küldi". (Zsolt 147,17) Igaz azonban, hogy a sötét szemlélődés falatai sosem hatják át annyira a lelket, mint ahogyan a szemlélődés rettenetes éjszakája…

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom
Scarlett0722 P>!

„Mivel a test, mely romlandó, elnehezíti a lelket." (Bölcs 9,15) Ebből következik ezután, hogy az isteni közlések, melyekre az Istennel való egyesüléskor szükségünk van, a közlésben résztvevő érzéki rész gyöngesége és romlottsága miatt, nem hatnak olyan erősen és eredményesen, sem szellemi módon, ahogyan hatniuk kellene. Ebből származnak az elragadtatások, a lehangoltságok, a csontig hatoló fájdalom.

Keresztes Szent János: A lélek sötét éjszakája Magyarázatok a Kármel hegyére vezető út című vershez

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Angelus Silesius: Kerúbi vándor
Johann Christian Friedrich Hölderlin: Versek / Hüperión
Tenke Sándor (szerk.): Új aranyhárfa
Kákonyi Konstantina – Szedő Dénes: Margitka királyleány
Szauer Ágoston: Árpád-házi szentjeink
Beke Sándor: A szeretetnek nincsen temetője
Assisi Szent Ferenc – Szedő Dénes: Az egyszerűség útja / Facimbalom
Tóth Sándor: Adagio
Kemenczky Judit: Templomszáj
Lukácsy Sándor: A megszentelt ország