Mi ​a mitológia? 3 csillagozás

Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz
Kerényi Károly: Mi a mitológia?

„Könyvemben ​városi táltosnak nevezek olyan tudósokat, mint Kerényi Károly, Szerb Antal, Devecseri Gábor, Dobrovits Aladár. A táltos szó varázslót, mágust, a földöntúli hatalmakkal cimboráló s ezért önmagában is földöntúliként tisztelt lényt jelent. Ezek a tudósok pedig éppenséggel távol tartották magukat mindattól, ami megmagyarázhatatlan, irracionális, én mégis táltosként emlegetem őket. Azért teszem, mert emberfelettiek voltak, hitükben és teljesítményükben egyaránt. Szembe mertek helyezkedni a hivatalos kultúrpolitikával abban a nehéz időben, a két háború között, amikor a reakció befolyásolni akarta volna a tudományt is. Ezek a táltosok sosem támaszkodtak hivatalos körökre, saját erejükből vitték tovább azt a tudományt, ami a nemzetközi tudományosságban haladónak és pozitívnak bizonyult, és alakítottak ki maguk köré köröket, amelyekben dolgozhattak. A nemzetközi humanista áramlatok legjobbjait válogatták ki és terjesztették itthon. Ennek a Stemma nevű körnek volt a feje Kerényi… (tovább)

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1988
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631537463 · Fordította: Devecseri Gábor

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Frank_Spielmann I
Kerényi Károly: Mi a mitológia?

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

Nagyon jó kis kötet. Nem kell megijedni, ha azt mondom, hogy vallástudomány, vagy ókortudomány, vagy főleg ókori görög vallás- és mitológiatudomány, mert nem is olyan valóságtól elrugaszkodott dolgok ezek, legalábbis Kerényinél nem. Megértem már, hogy Thomas Mann is oda volt ezekért a tanulmányokért.

Mert Kerényi olyan tudós, aki a művészetet is segítségül hívja, mert tudja, hogy a művészet nélkül a tudomány vak. (Bezzeg a művészetnek nem kell tudomány…) És ez érezhető minden mondatában. Az író írjon szépen, színesen és érthetően. Olyan dolgokat kell a tudósnak kifejezni, amiket száraz szakkifejezéssel nem lehet elmondani, csak így, már-már költőien, metaforákkal, hasonlatokkal, szóképpek élve. Így aztán Kerényit élvezet olvasni, nem csak azért, amit ír (mert az is felvillanyozó), hanem azért is, ahogyan ír.

Nekem a kedvencem a Hermészről szóló hosszú tanulmány volt, ami, hogy közhelyes legyek, belehatol a lélekben élő Hermész-kép sötét mélyébe is, ami persze már az emberi lélek mélye, de már valami más is, alacsonyabb- vagy magasabbrendű, ki tudja. Mindenesetre izgalmas olvasmány, arról, mit jelent a világot egy antik isten, itt Hermész segítségével nézni. Szól az éjszakáról, ez talán a legköltőibb rész, a méhek szüzességéről, Odüsszeuszról, mint Hermész-követőről, arról, hogy a nők szexuális tárgyak Hermész szemében, de a nők számára Hermész is „csak” szexuális tárgy (fifty-fifty), hogy alakult ki ez, hogy alakult ki az, szó van a phallosról is, de majd úgyis elolvassátok, igaz? :)

Maga a kötet különben a homéroszi himnuszok témájára van fölfűzve, a különböző évekből származó tanulmányokat nagyjából ez köti össze. A válogatás jó, és a kiadás is, bár az én példányom szétesett olvasás közben. A hátsó részben még közlik is Devecseri fordításában az említett himnuszokat, ami számomra különleges felfedezés volt, hiszen ezek is történetmesélő „kis versek” – el is felejtettem, mennyire mást jelentett az ókori görögök számára a költészet, mint minekünk.

Kerényit mindenesetre nehéz letenni, ha egyszer ráéreztünk az ízére, mert olyan mélységeket és új nézőpontokat mutat meg nekünk, hogy át kell értékelnünk 5-oldalanként azt, amit eddig gondoltunk a görög istenekről, és arról, hogy a mitológia mennyire fontos, és mit is „jelent”. Egy jó kis idézettel zárom soraim, uraim:

„A mitológia megmagyarázza önmagát és mindent a világon. Nem azért, mert magyarázatul találták ki, hanem azért, mert természettől fogva az is sajátossága, hogy magyarázatot ad. Mint ahogy a költészet és a zene is olykor sokkal átlátszóbbá tudja tenni a világot a szellem számára, mint a tudományos magyarázat.”


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

Az utazó útközben van otthon, magán az úton, amely itt nem a föld két meghatározott pontjának összekötője, hanem külön világ.

Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

>!
Frank_Spielmann I

A mitológia megmagyarázza önmagát és mindent a világon. Nem azért, mert magyarázatul találták ki, hanem azért, mert természettől fogva az is sajátossága, hogy magyarázatot ad. Mint ahogy a költészet és a zene is olykor sokkal átlátszóbbá tudja tenni a világot a szellem számára, mint a tudományos magyarázat.

Mi a mitológia? - 4

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

>!
Frank_Spielmann I

Krétán egy Hermés-ünnepen az „alacsonyrendűek”, a rabszolgák kerültek a magasba, s uraik szolgálták őket. Egy másik samosi ünnepen – a Hermés Charidotés ünnepén – megengedett volt a lopás és útonállás.

Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

>!
Frank_Spielmann I

Vannak szavak, amelyekben a nyelv ősi, rég elfelejtett bölcsessége révén mindez kifejezésre jut: a magyar világ szóban, amely egyszerre jelent „világosságot” és „világot”, és a belőle képzett világos melléknévben, amely tisztán képzését tekintve ugyanúgy jelenthetne „világszerűt” is.

Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Ha egyébként nem tudtuk volna, ott [a homéroszi Hermész-himnuszban] tapasztalnunk kellett: másképpen fogjuk fel a világot egy antik isten révén, mint nélküle. A mitológia nyelvén: minden isten egy világ eredete, amely nélküle láthatatlan volna, az ő révén azonban feltárul a természettudományos világkép fölé emelkedő látványa. Ily módon Hermés sem csupán fölvilágló eszméje egy világnak: az eredete is egyben, amelynek révén ez a világ keletkezett, s amelynek révén érthetővé lesz.

Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

>!
Frank_Spielmann I

A lelkiismeretlenség önmagában megint csak nem hermési: hogy az legyen, szellem és életművészet kell hozzá. Ha az ostobának akad szerencséje, azt attól a szellemtelen Hérakléstől kapja, akit főképp Itáliában tiszteltek a szerencse isteneként: Hercules barátjaként gazdagszik meg (dives amico Hercule). A pompás kis mitologémát, amelyre Horatius céloz (Sat. II 6, 10 kk.), kommentátora, Porphyrios mondja el. Herculesnek egyszer sikerült rávennie Mercuriust [Hermészt], hogy egy ostoba embert tegyen gazdaggá. Mercurius kincset találtatott az ostobával, amiben megvehette a földet, amelyen dolgozott. Meg is vette, de méltatlannak bizonyult a hermési leletre, mert a földön, amely most már az övé volt, tovább dolgozott.

Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

>!
Frank_Spielmann I

Szavainak iróniája isten voltából fakad, s éppoly könyörtelen, mint maga a lét. Alapja a dolgok mélyére látás. Ennek képessége pedig isteni. A görög tragédia az istenek nézőpontját ajándékozza hallgatójának, mikor megadja neki egy ilyen mélyre látás lehetőségét: így látja meg a királyban a szégyentől szennyezett száműzöttet akkor, amikor még uralkodik és kormányoz.

Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

>!
Frank_Spielmann I

A világ felfogásának ez a módja nem tartja lehetetlennek, hogy létezhet egy érzékelhetetlen vezető és kísérő, aki az emberi tudatban másfajta hatásokat is kelthet: olyan hatásokat, melyek megérthetőek, a természettudományok megfigyeléseinek és megállapításainak semmiben nem mondanak ellent, mégis túlmennek a világnak fentebb jelemzett – ma általánosan elterjedt – felfogásán.

Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

>!
Frank_Spielmann I

A görög vallás valamennyi megjelenési formájából – a kultuszból, a mítoszból és a misztériumból – hiányzik az idő dimenziója.

Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

>!
Frank_Spielmann I

[Egy ausztráliai elbeszélés a nap eredetéről.]
Réges-régen még nem volt nap, csak a hold és a csillagok ragyogtak az égen. Emberek sem éltek még akkor a földön, csak madarak és állatok, és ezek sokkal nagyobbak voltak, mint manapság. Egy szép nap Dinewan, az emu és Breglah, a daru sétálni mentek a nagy murrumbidjeei mezőn. Hát csak elkezdtek veszekedni és verekedni. Breglah dühében odarohant Dinewan fészkéhez, kiragadott onnan egy nagy tojást és teljes erejéből felhajította az ég felé. A tojás ott egy rakás tűzifára esett, és összetört. A tojás sárgája végigfolyt a fán, és lángra lobbantotta, úgyhogy az egész világ nagyon világos lett, és mindenki nagyon csodálkozott. Mert addig csak halvány derengésben éltek; most a nagy fénytől majd hogy meg nem vakultak. Az égben lakott egy jó szellem; az látta, milyen csodaszép a világ, ha sugárzó fény világítja meg. Azt gondolta, szép volna naponta ilyen tüzet gyújtani. És azóta meg is teszi mindig.

Mi a mitológia? - 4

Kerényi Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz


Hasonló könyvek címkék alapján

Lőrincz László: Mongol mitológia
Elena Pulcini: Irigység
John Polkinghorne: Egyetlen világunk
Kónyi Sándor: A Biblia a keleti írások tükrében
Tony Wolf: A görögök
Hegedűs Orsolya: A mágia szövedéke
Farkas Ildikó (szerk.): Ismerjük meg Japánt!
Pomogáts Béla: Regénytükör
Gecse Gusztáv: Van-e túlvilág?
Jennifer Mulherin: Szentivánéji álom