Hermész, ​a lélekvezető 7 csillagozás

Az élet férfi eredetének mitologémája
Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti cím: Hermes, der Seelenführer

Eredeti megjelenés éve: 1944

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mérleg

>!
Európa, Budapest, 1984
126 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630729474 · Fordította: Tatár György

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Hermész


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Timár_Krisztina ISP
Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Csoda, csoda, csoda!!! Tömény* csoda! Jófajta szellemi kaland!
Annyira szép, annyi műveltséggel és szeretettel és vagánysággal és humorérzékkel van megírva, ilyet csak igazi jó klasszika-filológus tud!

Életemben először a szakdogámhoz olvastam, és hálásan köszönöm Bényei Tamásnak, hogy a kezembe nyomta! Újraolvasás után még többet is mutat, mint akkor, mert szerintem huszonévesen egy hangot nem értettem az utolsó harmadából. Nagyon sok mindenre még most is emlékeztem, és közben rájöttem, hogy itt-ott fél mondatokat gyakorlatilag kívülről tudok. Elsők között kedvenceltem, amikor felvittem az olvasmányaimat a Molyra.

Látszik rajta, hogy Kerényit nem egyszerűen érdekli ez a mitológiai téma, hanem azonosul vele; nem kívülről nézi, hanem belülről. Időnként emiatt talán túlzásokra is ragadtatja magát, máskor viszont éppen ezáltal lát meg mások által nem tapasztalt összefüggéseket. Nem utolsósorban pedig közel hozza az olvasóhoz mindazt, ami egyébként két-háromezer évnyi távolban maradna. Olyanokat ír le az Íliászról, Odüsszeiáról, a homéroszi himnuszokról, a nem-görög, a görögség előtti hagyományokról, amilyenek akkor se jutnának a jámbor olvasó eszébe, ha tízezer évig élne.

Határáthágásról beszél, törvényszegésről, halottidézésről, kísértetiességről, szerelemről, könyörtelenségről és nevetésről. Egy olyan istenséget (világlátást, gondolatrendszert, de annál jóval többet is) mutat be, aki tagja volt az olümposzi tizenkettőnek, de ettől távolról sem vált magasztossá vagy méltóságteljessé. Ez csaló, útonálló, tolvaj – csakhogy nem erőszakkal, hanem okossággal és eleganciával dolgozik, így aztán vonzóvá válik, sőt akár ártatlannak is tekinthető, és mindenekelőtt kiharcolja a helyét a törvényes rendben. Azaz a törvényes rend része a törvényszegés, mindig ott kísért legbelül. Azaz a törvényszegés voltaképpen sohasem válhat lázadássá, mert bele van kalkulálva a törvényes rendbe. Ez a két utóbbi mondat két egymás farkába harapó kígyó. :) Igazodjon ki rajta, aki tud. :) Ja, és igaz, hogy az alcím szerint az élet férfi eredetéről beszél, de bőven ott van benne Hermész női aspektusa, Aphrodité is. És igen, kettejük produktuma (talán gyermeke, talán egyszerűen közös megjelenési formája) a mitikus Hermaphroditos, a megtestesült határátlépés.

És persze ott van benne a legnagyobb határátlépés, amely ember számára elképzelhető (vagy éppen elképzelhetetlen): a halál. Azon vezeti át Hermész a lelkeket, szárnyas saruval a lábán, aranyvesszővel a kezében. Egy misztériumot tár fel ez az esszé – és igen, @bfg3, az eleuszisziak még mindig mindent jobban tudnak. ;)

* Még annál is rövidebb, amilyennek tűnik, ugyanis kicsike a könyv, keskenyek az oldalak, szó szerint zsebben elfér.

18 hozzászólás
>!
Arianrhod MP
Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Nagyon érdekes volt ezt a könyvet Emily Lyle tanulmánya után olvasni. Itt Jungi alapokon nyugvó megközelítést találhattam egy nagy tudású, klasszika filológiában jártas szakértőtől, aki szigorúan csak a görög hagyományt vizsgálja, nincs ide-odakitekingetés és struktúra, meg elmélet. Van viszont nyelvészkedés, a legjavából. És a vizsgált anyag alapos, részletekbe vágó ismerete. Kerényi nem akart mást tenni, mint a saját fellelhetési helyén értelmezni a kiválasztott istenség minden aspektusát, és ebben sikerrel is járt. Meglepett azzal, hogy struktúra nélkül is rátalált egyes olyan rejtett jelentésekre és jelenségekre, amelyeket Lyle mint új eredményt fogalmazott meg. Gondoltam is, írok a professzor hölgynek, és figyelmébe ajánlom Kerényi tanulmányozását.

>!
mongúz
Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Be kell vallanom, nem erre számítottam. Ez a faszi levelező pajtása volt Hamvas Bélának, úgyhogy sokkal több spiritualitásra és misztikára számítottam. Vagy legalább valamennyire.
Ehelyett egy meglehetősen szikár, száraz művészettörténeti és mitológia-filozófiai értekezést kaptam a pofámba. Közvetlen közelről.
Sajnos nincsenek meg a kompetenciáim a mű értékeléséhez, úgyhogy azt hagyom; ajánlani pedig csak szakmabelieknek tudom.

>!
SzimiEsztóka
Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Őszintén szólva nagyon érdekes olvasmány volt! Annyi oldalát megismertem Hermésznek, hogy el se tudom mondani! Pedig szerintem az emberek többsége letudja őt azzal, hogy az istenek hírnöke és nincs is jobb dolga. Pedig ez koránt sem így volt, hiszen a görög mindennapokban teljes része volt a hermészi kultusz és tisztelet!
Mindenkinek ajánlom olvasni azonban két jótanács:
1. Platón: A lakoma című művét elolvasni előtte
2. El kell nézni, hogy már a 20. eredettörténetet tudjuk meg! :DD De hozzá kell tenni, hogy csak ezekkel értjük meg, hogy ki is az a Hermész!

>!
reek
Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Talán kicsit másra számítottam, de mindenképpen érdekes és tanulságos volt.


Népszerű idézetek

>!
Black_Venus

Útitársakkal él meg az ember olyasféle meztelenre vetkőztetett nyíltságokat, amilyent az úton levő, ha minden ruháját és leplét levetette. Hiszen ma is nászútra utaznak azok, akik szabadulni akarnak minden kötöttségétől annak a közösségnek, amelyben felnőttek és amellyel összenőttek, szabadulni és – mint két csupasz lélek – határtalanul nyíltnak lenni egymáshoz. És nem éppen az utazás-e az, amely egyszerre hazavezet és elvezet hazulról, és már ebben is „hermétikus”?

19. oldal Hermés az Odysseiában

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Kapcsolódó szócikkek: Hermész
>!
Black_Venus

Az utazó útközben van otthon, magán az úton, amely itt nem a föld két meghatározott pontjának az összekötője, hanem külön világ.

20. oldal

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

>!
lzoltán IMP

A vándor, bár szüntelenül úton van, földhöz-ragadt, csak éppen nem egy szűken határolt földhöz. Minden egyes lépésével újabb darab földet vesz birtokába. Persze csak lélekben. Minden egyes bebarangolt horizonttal önmagát tágítja ki, és ezzel szakadatlanul tágítja föld-birtokát is. (…) Az ő védelmezője nem Hermés, hanem a legtágabb láthatár és a legszilárdabb talaj istene: Zeus. Az utazó állapota ezzel szemben a lebegés. A többiek, a mélyebben gyökerezettek, sőt a vándor szemében is úgy tűnik, mintha folyton menekülne. Valóban, mindenkitől elszökőben van, önmagától is. Körülötte minden kísérteties-valószínűtlenné válik, önmagát is szinte kísértetszerűnek érzi. Csaknem feloldódik az úton-levésben, de soha egy emberi közösségben, amely megkötné.

18-19. oldal (Európa, 1984) - Hermés az Odysseiában

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Kapcsolódó szócikkek: Hermész
>!
lzoltán IMP

    Méhek – ez a rejtvény megoldása. A régiek a méheket szüzeknek tartották. „Fürge repdeséssel pompáznak” – mondja az eredeti szöveg. Fejüket mint „fehérszínű liszt” lepi be a virágpor. A viaszt legelik le, amelyből lépeiket építik majd. Mézzel táplálkoznak. Csodagyermekeket rajzanak körül, s a Múzsák adományaiban részeltetik őket. Az ókorban lelkes lényeknek, sőt puszta lelkeknek tekintették őket. Az „istenek édes táplálékától” – a méztől – jóllakott méhek hasonlóak a szent elragadtatással eltelt lelkekhez. A tovaszáguldásukra használt szó (thyiósin) az őrjöngő menádok rohanását jelenti. A rejtélyes nővérek méhek, mint méhek pedig lelkek, akiknek képessége vagy képtelensége a jóslásra attól függ, hogy „teltek”-e épp vagy „üresek”. Ettől a két állapottól – tisztán lelki felfogásukat Platón Lakomájából ismerjük – függ a hermési jóstudomány.

50. oldal (Európa, 1984) - Hermés a homérosi himnuszban

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Kapcsolódó szócikkek: Hermész · méh
>!
SzimiEsztóka

Útitársakkal él meg az ember olyasféle meztelenre vetkőztetett nyíltságokat,
amilyent az úton levő, ha minden ruháját és leplét levetette. Hiszen ma is nászútra
utaznak azok, akik szabadulni akarnak minden kötöttségétől annak a közösségnek, amelyben felnőttek és amellyel összenőttek, szabadulni, és – mint két csupasz lélek – határtalanul nyíltnak lenni egymáshoz. És nem éppen ez az utazás-e az, amely egyszerre hazavezet és elvezet hazulról, és már ebben is „hermetikus"?

19. oldal

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Kapcsolódó szócikkek: Hermész
>!
lzoltán IMP

…másképpen fogjuk fel a világot egy antik isten révén, mint nélküle. A mitológia nyelvén: minden isten egy világ eredete, amely nélküle láthatatlan volna, az ő révén azonban feltárul a természettudományos világkép fölé emelkedő látványa. Ily módon Hermés sem csupán fölvilágló eszméje egy világnak: az eredete is egyben, amelynek révén ez a világ keletkezett, s amelynek révén érthetővé lesz. Mint a világ megértésének alapja, természetesen eszme is, amelyet azonban egyelőre nem fogtunk fel teljesen. Az éjszakai kalandoristen látszólag magában a görög mitológiában is példátlan, meghökkentő és egyedülálló.

65. oldal (Európa, 1984) - Hermés és Erós

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Kapcsolódó szócikkek: Hermész
>!
lzoltán IMP

    Isteni csalásai csak maguk az istenek számára ártalmatlanok. Mint minden, ami titáni, ezek a csalások is feloldódnak az olymposiak nevetésében. Az emberekkel másképp áll a dolog, kivált ha Hermés mesterkedéseivel ott találkoznak, ahol leginkább elemében van: éjszaka. Éjszaka indult első rablóútjára is. Sőt, kedvéért kétszer kelt fel akkor a hold, és így megkettőzte az éjszakát. Apollón a „feketéllő éjszaka társának” nevezte. A rablás után „bölcsőjébe feküdt le, olyan volt, mint a sötét éj”, ahogyan létrejöttének konstellációjához is hozzátartozott a mélységes éjszaka. Bizonyosan van jelentősége annak, hogy a himnusz, amely már születésének leírásakor „éjszaka is figyelőként” ünnepelte, veszedelmes kalandor voltára utalva, az istennek ezzel sötét aspektusával zárul.

52-53. oldal - Hermés a homérosi himnuszban (Európa, 1984)

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája

Kapcsolódó szócikkek: Hermész
>!
Khimaira

De vajon az aktív, nyegle, éppen Herméshez illő férfiasság világa kevésbé éjszakai világ-e, mint az éjszakáé magáé? És nincs-e valóban jelen ott, ahol az ember- és állatvilág területén – az utóbbi a maga egészében Hermés osztályrésze lett – valami létrejön? Van itt természetesen létből-távozás is: éjszaka, egy más de szintén hermési értelemben – a psychopompos éjszakája. A nemzés éjszakája és a meghalás éjszakája – nem hordozzuk-e mindkettőt magunkban? Mint egyetlen éjszakát, készséges társát a kinti éjszakának, a nagy, mindent átfogó világ testvér-jelenségének?

61. oldal

Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető Az élet férfi eredetének mitologémája


Hasonló könyvek címkék alapján

Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom
Robert Graves: A görög mítoszok
Nigel Spivey – Michael Squire: Az antik világ panorámája
Németh György – Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: Görög művelődéstörténet
Cseh Károly: Mitológia
Tormay Cécile: Görög mesék
Bodrogi Tibor – Dobossy László – Dömötör Tekla: Mitológiai ábécé
Szemadám György: Emberi tények és talányok
Hegyi Dolores: A görög Apollón-kultusz
G. S. Kirk: A mítosz