Görög ​mitológia 21 csillagozás

Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek
Kerényi Károly: Görög mitológia Kerényi Károly: Görög mitológia Kerényi Károly: Görög mitológia

Kerényi ​Károlynak, a 20. század egyik világviszonylatban is legjelentősebb klasszika-filológusának és vallástörténészének talán legfontosabb, legmaradandóbb alkotása a Görög mitológia. Az író ismeretterjesztő műnek szánta könyvét, s az valóban magas szintű tudományos összefoglalás, mely hatalmas anyagismeretről és élvezetes írói stílusról tesz tanúbizonyságot.
Maga a görög mítosz szólal meg a könyv lapjain, minden apró részletével, teljes szövevényességével, úgy, ahogy különböző forrásokból ránk maradt. Az elbeszélő egységes, jól megszerkesztett történetként, pontosabban történetfolyamként adja elő a dolgok kezdetétől a hérosztörténetekig azt a hatalmas kozmoszt, amely maga a görög mitológia.
A mű egyik legnagyobb értéke, hogy a teljes mitológiát közvetíti, összefüggő, szerves egységként mutatja be, nem pedig önálló, de kevéssé összefüggő történetek halmazaként. Kerényi tartózkodik attól is, hogy a részek szimbolikus megfejtését megkísérelje, arra épít, hogy… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1959

Tartalomjegyzék

>!
Szukits, Szeged, 1997
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639020923 · Fordította: Kerényi Grácia
>!
Gondolat, Budapest, 1977
520 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632803760 · Fordította: Kerényi Grácia

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Héraklész / Herkules / Hercules


Kedvencelte 4

Most olvassa 4

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 58


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Kerényi Károly: Görög mitológia

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Februártól decemberig olvastam, persze megszakításokkal. Nem akartam átvinni az új évre, még időben lezártam. Nem könnyű olvasmány, egy napra egy fejezet (vagyis egy mítosz/monda, esetleg több összefüggő történet) bőven elég, nem ritkán még sok is. Nem arra való szöveg ez, hogy egyvégtében végigolvassa az ember, és bár ismeretterjesztőnek szánták, egyáltalán nem az.

Aki ebből szeretné megismerni a görög mitológiát, rögtön tegye le. :) Még ha vannak is ezekről a történetekről hozzávetőleges ismeretei az embernek, akkor se fog könnyen boldogulni. Kerényi ugyanis abból indul ki, hogy Homéroszt, Hésziodoszt meg a görög drámaírókat már mindenki (!) olvasta, a benne foglaltakat megértette, neki a kiegészítés a feladata.

És kiegészít. Beleéli magát egy okos, öreg görög mesemondó szerepébe,* és úgy meséli el a történeteket, mint a saját kultúrája részeit.

Továbbiak a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/03/06/kerenyi_ka…

8 hozzászólás
berg>!
Kerényi Károly: Görög mitológia

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

A cím pontos: ez a könyv tényleg nem egyszerűen görög mítoszokat, regéket, mondákat tartalmaz (amikből különben már olvastam korábban), hanem a történeteken keresztül magát a görög mitológiát, mint egészet ismerteti, a maga sokféleségében. Megkönnyítette a befogadását, hogy egyes szám első személyben ír a szerző, mintha a saját hitvilágát mesélné el – nem kevés önbizalomra vall. De ezzel együtt sem tudtam folyamatosan végigolvasni, szerintem képtelenség is lenne. Sok is, sokrétű is. Nehéz.

Vörös_Édua IP>!
Kerényi Károly: Görög mitológia

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Hogy én ezt mennyit bújtam gyerekként! :) Mióta az eszemet tudom, ott állt, illetve szó szerint lapult anyukám polcán, a többi vastag könyv alatt (ápolástan, lexikonok…), és egyszer gondoltam egyet, megnézem már, mi a fene is az, hogy „görög mitológia”. A képek is tetszettek benne, aztán elkezdtem olvasni…és olvastam, és olvastam… Mire suliban elkezdtünk a görögökről tanulni, addigra csomó mindent fújtam fejből ezekből a „mesékből”, meg hogy ki kinek a kije. Hogy a védőborítója mikor veszett el, meg nem tudnám mondani, de mikor megkaparintottam, már valószínűleg nem volt, mert véletlenül valahogy beleragasztottam a vászonkötésbe a rágómat. :D Sajnos, hiába próbáltam eltüntetni, a mai napig látszik a nyoma. :D
Még ehhez hozzátevődött Apollodórosz Mitológiája, amely már valamivel kevésbé volt gyerekbarát szövegű, de az is nagyon tetszett. (7, de maximum 10 éves lehettem, mikor olvastam őket.)
Anyukám meg nagyon örült, hogy ezek iránt érdeklődök, meg is lepett Edith Hamilton könyvével -ami éppen akkortájt jelent meg először magyarul-, aminek meg én örültem nagyon, bár a Kerényi után már nem sok újat „mondott”, csak leginkább a görög istenek római megfelelőit.
Ìgy utólag lapozva, elnézve a képek minőségét, a kötetem állapotát, ráférne egy vadiúj kiadás.
Kicsit utánaolvasva meglepődtem, hogy a szerző, Kerényi legtöbb művét németül írta, magyarra a lánya, Kerényi Grácia fordította -ezt is. Zűrös (politikai) élete lehetett, ha nem is az anyanyelvén jelentette meg eredetileg a könyveit. :(

bfg3 P>!
Kerényi Károly: Görög mitológia

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Na, végigrágcsáltam. Tényleg nincs erre jobb szó: ezt a könyvet vagy elrágcsálni lehet, vagy szálanként, lassan kibogozni. Ez utóbbihoz se türelmem, se tudásom.
Nem is annyira részletes könyv, mint inkább szövevényes: pontosan tükrözi a mitológiát, amiről szól. A görög hagyomány, az istenek és hősök történetei nem alkotnak kidolgozott, letisztult, egységes történetfolyamot. Innen-onnan összekerült, számtalan néptől, törzstől származó, egymásba fonódó epizódok kusza halamza maradt mindvégig, ráadásul ahány kis város, annyiféleképpen mesélik ugyanazt. Szinte azt mondhatnám, alig tucatnyi őstípus különféle varációiból áll össze a halandók és halhatatlanok tarka sereglete.
Végül ezért is adtam fel, hogy pontosan kövessem az eseményeket, szereplőket vagy családfákat (főleg azokat a családfákat…); vagy belelátok, hogy pontosan mi miért, milyen történeti véletlen vagy szimbolika miatt fonódik össze, vagy jobb, ha meg se próbálom :D Úgyhogy inkább a típusokra, eseményekre figyeltem, és ezt ajánlom mindenkinek, aki nem akar komolyan elmélyedni a mítoszok finomságaiban.
Ami pedig ebből a nagy képből leginkább megragadott, az egyrészt az a a fura helyzet, hogy végül is az alakok fele az „alvilági figura” típusba kerül (nem tom, mért imádták ennyire). A másik meg, amikor az eleuszisziak mindet jobban tudnak :D

5 hozzászólás
SignorFormica>!
Kerényi Károly: Görög mitológia

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Ez a könyv maga a csoda. Világviszonylatban is a legjelentősebb összefoglalás a görög istenekről és héroszokról. Tudósok és vallástörténészek mellett Hofmannsthal és Thomas Mann is a rajongói közé tartozik. Kerényi egy könyvbe sűrítve kínálja az ókori görögség minden véres báját.

nikipszilon>!
Kerényi Károly: Görög mitológia

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Egy kissé talán túl részletes… Amikor már megjegyeznél valamit (pl. hogy valaki kitől származik), akkor hozzátesz még ötféle különböző változatot. Leginkább az maradt meg a fejemben, ami eddig is megvolt, csak most már „bővített kiadásban”, több összefüggéssel, de a teljesen eltérő dolgokat abszolút nem tudtam ezáltal megjegyezni egy már megtanult személyhez, szóval viszonylag hamar áttértem a szelektáló olvasásra, és inkább nem próbáltam megjegyezi az összes genealógiát… Azért nem rossz, de legközelebb maradok Trencsényinél…

Draskovics_Edit>!
Kerényi Károly: Görög mitológia

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Csodálatos könyv


Népszerű idézetek

Timár_Krisztina I>!

A Tartarost ércfal veszi körül. Az erődítmény nyakára háromszorosan tekeredik az éjszaka. Fölötte sarjadnak a föld és a kietlen tenger gyökerei.

22. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

3 hozzászólás
Arianrhod P>!

Kezdetben volt az Éj – így kezdődik ez a történet. Nyelvünkön az Éj neve Nyx; Homérosnál is a legnagyobb istennők egyike, aki még Zeust is szent félelemmel tölti el. E szerint az elbeszélés szerint fekete szárnyú madár volt. Az Ős-Éj a Széltől megtermékenyülve, ezüst Tojását a Sötétség óriás-ölébe tojta. A Tojásból a fúvó Szél fia, egy aranyszárnyú isten lépett elő: Erós, a szerelem istene; de ez csak az egyik neve, a legkedvesebb az összes nevek közül, melyeket ez az isten viselt.

18. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

28 hozzászólás
Arianrhod P>!

A Prótogonos név azt fejezi ki, hogy ez az isten volt az „elsőszülött" minden istenek között. Ha Phanésnek nevezik, neve pontosan azt jelenti, amit nyomban a tojásból kikelte után tett: megmutatott és világosságra tárt mindent, ami addig rejtve volt az ezüst Tojásban. Vagyis az egész világot.

18. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Timár_Krisztina I>!

A kis-ázsiai Typhóeus Kilikiában jött a világra, s félig ember volt, félig állat. Nagyság és erő tekintetében Gaia összes gyermekein túltett. Csípőig volt ember formájú, magasabb volt az összes hegyeknél, s feje gyakran beleütközött a csillagokba. Egyik karja napnyugatig ért el, a másik napkeletig. Vállai közül száz kígyófej nőtt ki. Csípőtől lefelé két összefonódó óriáskígyót formázott, melyek fölnyúltak a fejéig és sziszegő hangot hallattak. Száz fejének hangjairól ezt tudjuk meg: beszédét néha megértették az istenek; de bőgni is tudott, mint a bika, ordítani, mint az oroszlán, ugatni, mint az eb, és sziszegni úgy, hogy visszhangozták a hegyek. A szörnyeteg egész testét szárnyak borították. A fejét és állát beborító vad szőrzet lengett a szélben, szemeiben tűz égett. Sziszegve-bőgve hajigált tüzes köveket az ég felé, s nyál helyett lobogó lángok fröcsköltek a szájából.

23. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

12 hozzászólás
Draskovics_Edit>!

Az elmesélés a mitológiában már indokolás. Az „Azt mesélték” fordulat, mellyel oly gyakran fog találkozni az olvasó e könyv lapjain, nem kívánja az elhangzott elbeszéléseket helyettesíteni. Csupán arra szeretnék irányítani a figyelmet, ami egyedül fontos: arra, amit elbeszéltek. Ez azonban, akár így, akár úgy formálták meg, alapjában véve mindig egy önmagát formáló, kibontakozó és az összes változataiban félreismerhetetlen alapszöveg.

11-12.

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Timár_Krisztina I>!

[…] a bor […], amit őseink, ugyanúgy, mint a kenyeret, az állati durvaság és vadság ellenszerének tartottak.

145. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Kapcsolódó szócikkek: bor · kenyér
Timár_Krisztina I>!

Héraklés mint vadász nem a föld közönséges állatait irtotta, mint Órión, nem is lépett föl vadászistenként az Alvilág urának szerepében, hanem úgy tűnik, a halálra vadászott. Kísérteties állatokat győzött le és ejtett foglyul, az istenek, néha kimondottan alvilági istenek tulajdonait. Amikor a nemeai oroszlán legyőzése után az állat bőrét a fejével együtt fejére és vállára borította, ami azelőtt halállal fenyegette a halandókat, menekvésük ígéretévé változott.

237. oldal, A tizenkét munka (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Kapcsolódó szócikkek: Héraklész / Herkules / Hercules
Frank_Waters I>!

A görög mythologia szónak nem csupán a „történetek", a mythoi a tartalmuk, hanem az „elbeszélés", a legein is: olyan elbeszélés, mely rezonanciakeltés is volt; belső rezonanciakeltés, melyben az is serkentőleg hatott a tudatra, hogy az elbeszélt történet személyesen érintette az elbeszélőt és hallgatóját. Egy ilyen elbeszélés és meghallgatás közegébe kellene a görög mitológia ránk maradt töredékeit visszahelyezni, hogy „holt anyagból" ismét önmagává, élő emberi anyaggá változzék vissza.

9. oldal (Szukits, 1997)

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek

Draskovics_Edit>!

De Héraklés oly iszonyúan megváltozott az Alvilágban, hogy visszatérése után a „Khárón” névvel rokon jelzőt kapott.

302.

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről / Hérósztörténetek


Hasonló könyvek címkék alapján

Dobrovits Aladár – Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák
G. Beke Margit: Északi istenek
Szabó György: Mediterrán mítoszok és mondák
Dobrovits Aladár – Kákosy László – Komoróczy Géza – Trencsényi-Waldapfel Imre: Bábel tornya
Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia
Szunyogh Szabolcs: Szerelmes istennők
Publius Ovidius Naso: Átváltozások
Nimródregős: Regék Hafnatosz népéről 4.
Nigel Spivey – Michael Squire: Az antik világ panorámája
Tormay Cécile: Görög mesék