A ​magyar dráma antológiája I-II. 0 csillagozás

A ​magyar költészet és novellisztika után elkészült drámairodalmunk áttekintő válogatása is. Harmincnégy dráma szövege olvasható a két kötetben: több mint négy évszázad legjava a műfajban, Bornemissza Pétertől és Balassi Bálinttól Weöres Sándorig és Örkény Istvánig, egyfelvonásostól a drámai költeményig, világsikerektől a méltatlanul elfeledett értékekig. Nem titkoltan azzal a szándékkal adja most közre őket az Osiris Kiadó, hogy megcáfoljuk a műfaj hazai szegényességéről szóló vélekedéseket, bővítsük az olvasói drámakínálatot, és gazdagítsuk az – úgymond – biztonsági műsorpolitikára alapozó színházi műsort. Ezek a szövegek szerves, elidegeníthetetlen részét alkotják kulturális örökségünknek, hiszen amint azt utószavában a kötetek válogatója és sajtó alá rendezője, Kerényi Ferenc írja: „A magyar dráma fejlődéstörténete – eredményeivel, problémáival egyetemben – pontos és méltó tükörképe nemzeti önismeretünknek és a világban elfoglalt helyünknek.”

A két kötet az alábbi… (tovább)

A ​magyar költészet és novellisztika után elkészült drámairodalmunk áttekintő válogatása is. Harmincnégy dráma szövege olvasható a két kötetben: több mint négy évszázad legjava a műfajban, Bornemissza Pétertől és Balassi Bálinttól Weöres Sándorig és Örkény Istvánig, egyfelvonásostól a drámai költeményig, világsikerektől a méltatlanul elfeledett értékekig. Nem titkoltan azzal a szándékkal adja most közre őket az Osiris Kiadó, hogy megcáfoljuk a műfaj hazai szegényességéről szóló vélekedéseket, bővítsük az olvasói drámakínálatot, és gazdagítsuk az – úgymond – biztonsági műsorpolitikára alapozó színházi műsort. Ezek a szövegek szerves, elidegeníthetetlen részét alkotják kulturális örökségünknek, hiszen amint azt utószavában a kötetek válogatója és sajtó alá rendezője, Kerényi Ferenc írja: „A magyar dráma fejlődéstörténete – eredményeivel, problémáival egyetemben – pontos és méltó tükörképe nemzeti önismeretünknek és a világban elfoglalt helyünknek.”

A két kötet az alábbi műveket tartalmazza:
I. kötet:
Bornemisza Péter: Tragédia magyar nyelven, az Sophocles Electrájából
Balassi Bálint: Szép magyar komédia
Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak
Katona József: Bánk bán
Kisfaludy Károly: A kérők
Kisfaludy Károly: Három egyszerre
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Czakó Zsigmond: Leona
Szigligeti Ede: Liliomfi
Madách Imre: Az ember tragédiája
Tóth Ede: A falu rossza
Csiky Gergely: Buborékok
Bródy Sándor: Királyidellek: Mátyás király házasít; Lajos király válik; A fejedelem
Herczeg Ferenc: Bizánc
Bródy Sándor: A tanítónő

II. kötet:
Molnár Ferenc: Liliom
Lengyel Menyhért: Tájfun
Füst Milán: Boldogtalanok
Szomory Dezső: II. József császár
Szép Ernő: Május
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
Déry Tibor: Az óriascsecsemő
Németh László: Bodnárné
Tamási Áron: Énekes madár
Heltai Jenő: A néma levente
Móricz Zsigmond: Úri muri
Németh László: Széchenyi
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon
Örkény István: Tóték
Örkény István: Pisti a vérzivatarban