Ma már aligha kérdéses, hogy Ligeti György (1923-2006) a 20. század második felének egyik legeredetibb és legnagyobb hatású zeneszerzője volt; azon kevesek egyike, akiknek munkássága a kortárs zene szűk szakmai berkein túl is lelkes fogadtatásra talált. Ligeti sokféle hatást magába olvasztó művészetének egyik legszembeötlőbb vonása, hogy a világ számos népének, nemzetiségének hagyományos zenéjét felhasználja, ám ezt igen egyéni módon teszi. Hogy a felhasznált zenék között a komponista számára ismerős magyar és román népzenének kitüntetett szerepe, különös jelentősége van, arra már az 1990-es években több elemző is felfigyelt. Mégis a jelen könyv az első, amely az összes elérhető forrást számba véve, átfogó módon, a maga összetettségében mutatja ki a kelet-európai népzene nyomait Ligeti darabjaiban, és tesz kísérletet ez alapján a művek újraértelmezésére.
Kerékfy Márton (1981) zenetörténész és zeneszerző, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók… (tovább)
Népzene és nosztalgia Ligeti György művészetében 0 csillagozás
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Berecz István (szerk.): Zeng a lélek 90% ·
Összehasonlítás - Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet ·
Összehasonlítás - Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene ·
Összehasonlítás - Barsi Ernő: A zene egy sályi pásztor életében ·
Összehasonlítás - Bartók Béla – Kodály Zoltán (szerk.): Gyermekjátékok ·
Összehasonlítás - Bankó András: Muzsikás évtizedek ·
Összehasonlítás - Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje ·
Összehasonlítás - Szendrey Marót Ervin: Magyar lélek / Hungarian Spirit ·
Összehasonlítás - Lázár Katalin – Szíj Enikő (szerk.): Reguly Antal „hangjegyre szedett” finnugor dallamai ·
Összehasonlítás - Forrai Katalin (szerk.): Ének az óvodában 96% ·
Összehasonlítás