Lappföld 1 csillagozás

Képek, gondolatok
Kerekes György – ifj. Kerekes György: Lappföld

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
Kornétás, 1998
68 oldal · ISBN: 9637843663

Enciklopédia 13


Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Emmi_Lotta IMP
Kerekes György – ifj. Kerekes György: Lappföld

A fotóalbum képei többségükben plasztikusan mutatják be a finnországi Lappföld természeti szépségeit. Sajnálatos viszont, hogy a felvételek némelyike művészieskedő: homályosságuk feltehetően szándékos. A vizuális élményt egyértelműen rontja.
A fényképész fia által a felvételekhez készített néhány soros írások vegyes színvonalúak, olykor frappánsak, sokszor banálisak, kissé együgyűek. Valójában ezeknek a soroknak semmi közük a Lappföldhöz, bárhol másutt fotózott képekhez is íródhattak volna. Az egyszerű versikék, apró gondolatok a fiatalember asszociációit rögzítik, azt a hangulatot tükrözik, amit belőle a fotók kiváltottak. Nem lett volna a könyv szegényebb nélkülük. Azzal viszont gazdagodott volna, ha ezek helyett tényszerű információkat kapunk a képekhez: hol és mikor készültek, mit ábrázolnak.
A Lappföld óriási területen fekszik (kb. 400 ezer km2). Több mint négyszer nagyobb Magyarországnál. Nem érdektelen tehát, hogy a fényképek hol készültek. Az előszóból az derül ki, hogy a kiadvány szerzői azonosítják a Lappföldet Finnország északi részével. Hatalmas terület ez is! Itt települések, hegyek, tavak, folyók terülnek el, ezekhez helynevek tartoznak. Legalább közelítően meg kellett volna nevezni azt a helyszínt, ahonnan egy-egy felvétel származik.
A könyvben a felvételek időpontjának említett hiánya nem elsősorban azért zavaró, mert az évszámot fontos mindenáron megtudni. A számik lakóhelye nem változik gyorsan, így a róla készült pillanatfelvételek sem avulnak el hirtelen. Az adott felvétel készítésének a hónapja lett volna informatív. Elképzelhető például, hogy a havas tájakat ábrázoló fotók májusban vagy akár júniusban keletkeztek. Jó lett volna tudni azt is, mikor pompáztak a lefotózott növények. Izgalmas lett volna megismerni a lefényképezett, kimondottan lappföldi, másutt nem termő, számunkra jobbára ismeretlen bogyóknak (pl. hamvasszeder), idegen gombafajtáknak, ritka virágoknak, különös fáknak a nevét.
A képek többsége nyári felvétel, a finnlapp-földre jellemző kopárhegyet (finnül „tunturi”-nak hívják), tavakat, patakokat, fákat, virágokat és köveket ábrázol. Egyik fotón házikó, egy másikon egy kisház ablaka található. A szövegben remetelaknak nevezett kunyhó egyébként szinte bizonyos, hogy szauna.
Emberalak csak egyetlen fényképen látható: a háttérben csónakban ülő két férfi sziluettjét lehet sejteni.
Az állatvilág nem jelenik meg semmilyen módon az albumban, hacsak az előszóban való megnevezésüket (madár, medve és jávorszarvas) nem számítjuk annak. A jávorszarvas említése egyébiránt nem ideillő, hiszen a lapp földre sokkal inkább a rénszarvas jellemző. Aligha véletlen, hogy a vadveszélyt jelző közlekedési tábla is rént, nem pedig jávorszarvast ábrázol. A Lappföldön nemigen lehet úgy közlekedni (sem gyalogosan, sem járművel), hogy ne lásson az ember legalább egy, út mentén bandukoló példányt, a csordákról nem is beszélve. Még a finn Lappföld fővárosának határában, Rovaniemi közvetlen környékén is kószálnak rének, pedig a város voltaképpen csak a Lappföld kezdete, az igazi számi vadon tőle északra terül el.
A címválasztás is kissé szerencsétlen. Pontatlansága miatt nagyképűnek hangzik. A címnek be kell határolnia a tartalmat, le kell fednie a témát. A könyv valójában a finnországi Lappföldről készült tájfotókat közöl.
Vajon létezik számi föld ember, állat nélkül? Mind a címadásból, mind pedig az előszó olvastán az a benyomásunk támadhat, hogy az album készítői Finnország egyik területét vélik a Lappföldnek. Arról a szerzők mintha nem tudnának, hogy a Lappföld négy országhoz (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország) tartozó hatalmas terület, amely egyáltalán nem egységes. A lapp táj arculata is jelentősen eltérő. (Most csak erről beszélek; a népről, a kultúráról, a népviseletről stb. nem, mivel ezt a könyv nem is próbálja bemutatni.) A táj a finn-lapp területen gyér növényzetű, jellemzők a kopár, lapos hegyek. A mi viszonylataink szerint inkább domboknak nevezhetők. A norvég-lapp területen viszont hatalmas, zord hegyek is magasodnak. A címnek tehát mindenképp tükröznie kellene a földrajzi szűkítést.
A cím által sugallt témamegjelölés emellett nem csak a pontatlan helyszínmegadás miatt kifogásolható. A könyv szinte kizárólag tájképeket közöl. Ez nem derül ki a címből. Megfelelő címadás esetén nem lehetne számon kérni a könyvön emberek, állatok (különleges vízimadarak, rénszarvasok), települések, a számik életmódjának megörökítését, pontosabban mindezek hiányát. Aki a címe alapján választja ezt a könyvet olvasmányul, nem jut azokhoz az információkhoz, amikkel a sokat ígérő „Lappföld” cím kecsegtet. Jobban tükrözné a könyv tartalmát például: „A finnországi Lappföld tájai” vagy „A Lappföld Finnországban”, „Hangulatok, tájak a finn Lappföldről”, „Természetfotók a finnországi Lappföldről” stb.
Ezúttal is felmerül, mint olyan sok más esetben: a könyv lektoráltatásával e buktatók elkerülhetők lettek volna. Annál is kevésbé érthető, hogy a könyvet megjelenés előtt hozzáértő szemmel miért nem nézte át feltételezhetően senki, mert az album belső címlapján hosszan felsorolt támogatóknak a lektorálás amúgy sem számottevő költségét bizonyára módjukban állt volna fedezni.

>!
Kornétás, 1998
68 oldal · ISBN: 9637843663
5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Emmi_Lotta IMP

Az idő nem olyan, mint egy folyó: nem lehet rajta végigtekinteni forrástól a torkolatig. Inkább az ablakon lefolyó vízcsepphez hasonlít, amely szeszélyes patakként kanyarog lefelé, amerre csak az üveg láthatatlan egyenetlenségei térítik. A jelen az a pont, ahol a gömbölyű vízcsepp éppen van. A jelen mindig csak a pillanat. Ide sűrűsödik a változás: nem lehet tudni, merre kanyarodik majd a csepp, kettéoszlik-e, vagy megáll egy akadály előtt. A pillanat megfoghatatlan, ahogy a vízcsepp is eltűnik, ha hozzáérünk. A fénykép és a vers mégis megcélozza a megörökítését, s ha lemásolni nem is sikerül, egy-egy emléket, gondolatot, érzést megőriz a papír.
Ha utazik az ember, talán még jobban érzi a pillanatok megismételhetetlenségét. Tudja, hogy csak egyszer látja életében a tájat, az út menti fát, a tópartot. Érzékszervei is élesebben működnek, hogy minél többet elraktározhasson magában. Meghallja a legkisebb szelet, az eső hangját, reggel a madarakat az erdőszélen.
Északon utazni semmi mással nem fogható élmény. Ott éreztük először azt, hogy nemcsak a gondolataink, a szemünk is kitör a rabságból, amelyhez délen szokott. Az erdőnek ott tényleg nincs vége, a rétek fölött nem húzódik távvezeték, a tó egyik szigete mögött egy másik fekszik, nem beépített part.
A finn tóvidék titokzatosságával, a lappok hazája végtelenségével fogott meg bennünket.
A tavak öblei szinte elbújnak a hatalmas fenyők között, vizük is sokszor barna és átláthatatlan az évezredek alatt beleoldódott faanyagtól. A szigeteken szőnyegként terül el a gyapjúsás, fehér pihéiket tarkára festi minden este a nap. A fenyvesek alján mindenhol patak, halk, lassú vízfolyás csobog.
Lappföldön óriás lápok veszik körbe a csupasz hegyeket. A mocsarak madarat nevelnek, medvét és jávorszarvast rejtenek, kínálják a finom gyümölcsöt: az áfonyát, a mocsári hamvasszedret. Az igazi fátlan tundrák felett pedig mintha az ég is távolabb lenne.
Szabadság és képzelet. Végtelen tér…
Számunkra ez Finnország és a csodálatos Lappföld varázsa.

Előszó

Kapcsolódó szócikkek: áfonya · erdő · folyó · hegy · idő · jávorszarvas · jelen · képzelet · Lappföld · madár · medve · rét · szabadság
2 hozzászólás
>!
Emmi_Lotta IMP

Az idő nem olyan, mint egy folyó: nem lehet rajta végigtekinteni forrástól a torkolatig.

(első mondat)

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Haarberg Orsolya – Erlend Haarberg: Lappföld
Papp János: „Észak-fok, titok…”
Báthori Ferenc: Utazásaim a lappok földjén
Gombár Endre: A rénszarvasverseny
Erich Wustmann: Marbu, a medvebocs
Katja Kettu: A bába
Gombár Endre: Az éjféli nap birodalmában
Edith Klatt: Rénszarvasok pásztora
Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása
Yrjö Kokko: A négy szél útja