Őszintén megmondom, hogy lehet, ha nem nagy elvárásokkal ülnék le egy-egy híresebb könyvet elolvasni, akkor jobban élvezném őket. Ezzel a könyvvel is annyi helyen találkoztam, olyan sokat olvastam róla, hogy azt hittem szuper lesz, és élvezni fogom, de ez sajnos nem így volt.
Az alaptörténet tetszett, szeretem a thrillereket annak ellenére, hogy keveset olvasok ebben a műfajban. Tetszett, hogy az írópáros nem fogta vissza magát, ahogy ezt a sötét történetet építette. Kegyetlen, beteg, és annyira remélem, hogy Benny megkapja azt, amit érdemel, de úgy látom, arra elég sokat kell várni…
A könyv elején nekem rontott az élményen az, hogy Jade nyomozó lett, hiszen persze, hogy nyomozó lett, ez egy ilyen történetnél szinte elvárt dolog, de hogy ilyen fiatalon lett nyomozó… Hát fura, s a magyarázattal sem vagyok kibékülve. Én viszont nem biztos, hogy hagynám, hogy valaki, aki ilyen traumákon esett keresztül, nyomozó legyen, hiszen a pszichikai és lelki sérülések sajnos megmaradnak, és szerintem sose fog tudni 100%-osan eltekinteni ettől, ha az övéhez hasonló esetekkel találkozik, és ez, ahogy ez a könyv is bizonyítja, akár a nyomozás róvására is mehet.
Azt hiszem, sosem olvastam dark romance-t, úgyhogy nincs viszonyítási alapom, de ez nekem aligha tűnik annak, hiszen a szerelmi szál szerintem ugyanolyan volt, mint bármelyik romantikus könyben, mivel spoiler. De nem tudom, tényleg nincs tapasztalatom ezzel a műfajjal, úgyhogy lehet, hogy ez pont így van jól, ahogy van.
De ha már szerelmi szál… Naaaaagyon kiforratlan lett, és nem is igazán éreztem szerelemnek. Lehet, ha többet láttunk volna a partnerségükből Dillionnal, akkor megérteném, hogy honnan forrt ez azzá, de nekem ez megint túl insta volt, Dillionról meg alig tudtunk meg valamit.
Sajnálom, amikor ilyen közkedvelt könyveket értékelek le, de lehet, hogyha hanyagolták volna a románc részt, és fókuszáltak volna a thriller elemekre, akkor jobban élveztem volna, és várnám is a folytatást, de így nem biztos, hogy tovább fogom olvasni.
