A ​boldog hülye és az okos depressziós 478 csillagozás

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

„Azt mondják, amikor az ember öregedni kezd, birokra kél benne a bölcsesség és a hiúság. Akiben az utóbbi győz, pozíciókra tör, bizonygatni kezdi, milyen eredményeket ért el az élete során, és többnyire elégedetlen, cinikus öregember lesz. A bölcsnek viszont lassanként összeáll a világ, megtanulja fölülről szemlélni a dolgokat, megértő és derűs lesz, s minden a helyére kerül.”
Az örökfiatal szerző, akit természetesen még nem érintett meg az öregség, elhatározta, végére jár: lehet-e manapság valaki egyszerre intelligens és optimista, vagy aki boldog, az szükségszerűen hülye is? Saját élettapasztalatait és a tudományt – a kultúrtörténetet, a pszichológiát, sőt az atomfizikát – segítségül hívva szellemes és tanulságos elmélkedésre invitál.

Eredeti megjelenés éve: 2020

Tartalomjegyzék

>!
Open Books, Budapest, 2021
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635720026
>!
Libri, Budapest, 2020
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634338086
>!
Libri, Budapest, 2020
248 oldal · ISBN: 9789634338499

Enciklopédia 77

Szereplők népszerűség szerint

Albert Camus · Platón · Déry Tibor · Bertrand Russell · görög istenek · Hofi Géza · Karinthy Ferenc

Helyszínek népszerűség szerint

Harvard Egyetem


Kedvencelte 22

Most olvassa 84

Várólistára tette 363

Kívánságlistára tette 404

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

Suba_Csaba P>!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Nagyon jó kis könyv ez! Klassz volt a kiindulás a Popper Péter féle mondatból, majd szépen végigkövethettük élete eseményeit, melyet átszőtt különféle filozófiai gondolatokkal, kutatási eredményekkel, idézetekkel. Imádtam az öniróniátját és a bölcs meglátásait, a kritikus szemléletét. Mindig szerettem amit csinált, amit képviselt a munkái során. Egy bajom volt a könyvvel, hogy számomra túl rövid volt. Szívesen olvastam volna még! Biztosan újra fogom még olvasni, mert sok jó gondolat van benne!

>!
Libri, Budapest, 2020
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634338086
7 hozzászólás
Málnika >!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

”…a világ folyamatosan figyelmeztet, hogy sokkal bonyolultabb és izgalmasabb annál, mintsem, hogy kényelmesnek vélt sémákba lehetne kényszeríteni.”

Kepes András új könyve, amelynél a kiadóváltás végül remek marketingfogásnak bizonyult, napjaink túlhajtott boldogság- és sikerkultuszát boncolgatja. Popper Péter egyik gondolatából indul ki: ”Manapság az ember intelligens és depressziós, vagy boldog és hülye”, ez a tételmondat pedig igen messzire vezeti a szerzőt. Ebben a könyvben aztán tényleg minden helyet kap: a különböző kutatások ismertetése csakúgy, mint számos másik szerző, többek között Camus és Orvos-Tóth Noémi idézése, a magyar Nobel-díjasok felsorolása, az aktuális járványhelyzet és az avval kapcsolatos híresztelések, illetve Kepes saját életéből vett tapasztalatai is. A legtöbb gondolat olyan, amit már jól ismerhetünk, például, hogy a jobb anyagi helyzet nem jelent nagyobb boldogságot, amennyiben alapvető szükségleteink már teljesültek. Ugyanakkor nagyon szimpatikus az az irány, ahogy a “mindig boldognak kell lenni”-nyomás ellen szót emel, és ahogy a maga sokszínűségében tekint a világra, szélesebb látókörű gondolkodásra sarkallva olvasóit. Végeredményben azonban megmarad egy okoskodó, csapongó, anekdotikus bölcselkedésnek, amelytől sokkal többet vártam, mint amennyit végül kaptam.

8 hozzászólás
csillagka P>!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Szerettem Kepes műsorait. Karácsonyi időszak siker könyve engem se hagyhatott hidegen, és bizony kíváncsi lettem volna pár tanácsra, praktikára, hogyan is legyek szomorúbb, hiszen mindenki tudja én bizony hülye vagyok. Jelen pillanatban egy depressziós hülye. (tökéletes kombináció)
Három napja halogatom az értékelést, nagyon nehéz időszakból ébredezem, nem is nagyon mertem eddig elmondani, de sajnos a Covid Novemberben elvitte az emberemet, itt hagyott egyedül, én pedig mindennap harcolok a legkisebb sikerekért is amivel valami kis boldogságot lehetne csepegtetni az életembe, nem ez a könyv lett a megváltás. Nem lettem tőle boldogabb. Az egész egy önfényező maszlaggyűjtemény, amiben vannak pozitív, előremutató gondolatok, de a kevés oldal ellenére még így is túl bő lére eresztett körítésél tarkítva. Marad inkább a figyelem elterelés, az jobban működik.
Szerettem volna szeretni ezt a könyvet, sajnos nem sikerült.

50 hozzászólás
Zsuzsi_Marta P>!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

A kötet címéül a neves, sokunk által kedvelt pszichológus, Popper Péter keserű iróniával átszőtt kijelentése szolgált: Manapság az ember intelligens és depressziós, vagy boldog és hülye. Elég sarkos megfogalmazás, de jelentése sokak közérzetét tükrözi.

Ebben a könyvében ennek elemzésébe fogott Kepes András, méghozzá kitűnően, a tőle megszokott intelligens, laza stílusban, nagy összeszedettséggel és háttérmunkával. Élmény volt olvasni! Minta egy desszert mellett üldögélve mesélte volna el a sok – sok történetét, melyeket a fenti megállapítás felidéztek benne.

Mit is jelent a boldogság, meg lehet-e határozni, ki tekinthető boldognak? És ki hivatott ezt bárkiről is kijelenteni? És az okos eleve nem is lehet boldog? És a hülye depressziós? :)
Mind a tizenhárom fejezetben más-más aspektusból veszi górcső alá a témát, különböző, mégis idevágó bölcsességek szolgálnak támpontként.

Ebben a műben is megcsillan nagy lexikális tudása, de családjáról is sokat mesél, sikerekről, kudarcokról egyaránt.

És hogyan is kezeljük a sikert és kudarcot? A szerencsés hozzáállás az, ha képesek vagyunk a világot – amiben egyre nagyobb kihívást jelent eligazodnunk – a maga teljességében érzékelni és feldolgozni, megtalálni azt, ami minket kiegyensúlyozottá, boldoggá, vagy elégedetté tehet, és mindez egyéni. Mindenkinek mást jelent a boldogság, és mindenki másként sikeres. Siker az, amit annak tartunk, érzünk.

Szimpatikus hozzáállás az, hogy Kepes maga is kételkedve szemléli a körülöttünk zajló világot, és nem kíván konkrét megoldást adni a hogyanra, választ a miértre, csupán irányt, tájékozódási pontokat igyekszik mutatni! És nem is akárhogyan!
Szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány volt!

2 hozzászólás
nope P>!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

A boldog hülye és az okos depressziós – amikor ezt a címet megláttam, úgy éreztem muszáj elolvasnom a könyvet, nálam okosabbaknak vajon mi a válasza a nagy kérdésre.

Csalódtam és mégsem. Amiért eredetileg a kötetet kézbe vettem, azt nem igazán kaptam meg. Persze, szép keretet kap a dolog; az elején is a témával indít off, meg a végén is megfogalmazza a véleményét ez ügyben spoiler, viszont maga a „sztori” olyan, mint beszélgetni egy nagyon kedves barátommal. Ez a következőképpen néz ki: elkezd mesélni valamit, ami legyen mondjuk A, a történet vége pedig B. Miközben mesél, bejönnek mellékszálak, valamint megismerhetem a C, D,E, F történetek tartalmát is. Alapvetően problémamentesen élvezhető a beszélgetés, viszont időnként fel kell idézni, hogy mi is volt az A és milyen B-hez is akart kilyukadni.
Ebben a könyvben is ezt éreztem. Gördülékeny, olvasmányos stílus, rengeteg fun fact, csupa remek gondolat, de amire eredetileg keresi a választ, az valahogy alig kap hangsúlyt. Eleinte ez nagyon zavart, majdnem félre is tettem a kötetet, mondván, hogy ez csak rizsa, engem átvágtak, de aztán úgy döntöttem, hogy elvonatkoztatok a fülszövegtől, a címtől, az elvárásaimtól és megpróbálom egyszerűen csak jól érezni magam olvasás közben. És sikerült! Tetszett az írásmód, az elgondolkodtató megjegyzések, a számomra új információk. Nem azt kaptam, amit vártam, de érdemes volt elolvasni.

5 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

A cím kétségkívül remek marketingfogás, de egyúttal rendkívül megtévesztő és félrevezető (is lehet). Az író által eredetileg választott cím – Szikrázó mondatok – biztosan kevésbé lett volna eladható, ugyanakkor sokkal inkább kifejezte volna a tartalmat. És ha innen nézzük, akkor ez egy remek kis írás. Kepes András anekdotáinak gyűjteménye, visszatekintés a szakmai múltjára, saját gyerekkorára, szülei életére. Nem célja, hogy világmegváltó gondolatokat vessen papírra, és nem érzi azt sem, hogy nála van a bölcsek köve. Egyszerűen csak elkezd mesélni és az olvasó pedig egy kényelmes fotelban elhelyezkedve néhány órára belefeledkezhet ezekbe a mesékbe, miközben óhatatlanul is elgondolkodik az író által felvetett nagy kérdéseken. Milyen relatív is a boldogság, a gazdagság, az intelligencia, a siker hiszen mindenkinek mást jelent, sőt akár életszakaszonként is folyamatosan változik, változhat. Úgy gondolom, hogy ez semmiképpen sem egy „önsegítő”, vagy tudományos jellegű könyv, sokkal inkább Kepes András töprengéseinek esszenciája, ami az olvasó számára is remek kiindulópontot adhat a további gondolkodásra.

Rituga P>!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Hihetetlenül olvasmányos, gördülékeny könyv. Egyik gondolatból jött a másik. Csak ültem és faltam az oldalakat. Tetszett, ahogy Kepes András mesélt. Könnyen emészthető, tele érdekes, értékes gondolatokkal.

Linszyy P>!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Nagyon sajnálom, de ez nekem nem tetszett.

A legfőbb bajom, hogy mást vártam. Vagy egy rendes sztorit kitalált karakterekkel, vagy egy érdekes gondolatmenetet a címről. Először ezzel is foglalkozik a könyv, érdekes gondolatokat hoz be, de ez nagyon hamar eltűnik, és jön az író élettörténete. De sokszor nem is az ő életét olvashatjuk, hanem a felmenőiről mesél, és én nagyon sajnálom, de ez engem egyáltalán nem érdekelt. Még csak egy könyvet olvastam Kepes Andrástól, ami tetszett, de egyáltalán nem ismerem őt, így nyilván nem tudott lekötni az anekdotáival.

Igazán próbálkoztam, mert más írók is merítenek a saját életükből, és azok tetszenek, de azokat az írókat ismerem és szeretem annyira, hogy minden érdekeljen velük kapcsolatban. Itt viszont már a legelső oldaltól azt éreztem, hogy a semmiből írunk egy könyvet és eladjuk, csak hogy legyen valami. És ez nagyon rossz érzéssel tölt el, mert ilyet én ritkán látok. Persze nekem is a cím tetszett meg, illetve a „botrány” után arra gondoltam, hogy én minden kiadót szeretnék támogatni, a legújabb Open Booksot pedig azzal fogom, hogy megveszem ezt a könyvet, ha már annyira felcsigázott.

Mindegy, nem kellett volna, én nem ajánlom első kötetként az írótól, de másodikként sem, az írót magát viszont igen, csak nem ezzel a könyvével. Nagyon szomorú vagyok, mert ekkora csalódás rég nem ért.
https://youtu.be/RJujMHuM-o4

4 hozzászólás
IrodalMacska P>!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

A Kepes András iránti rokonszenvem nem új keletű. Idén januárban az egyik pénzintézet szokásos évköszöntő ügyféltalálkozójának a „sztárvendége” volt off és egy nagyjából egyórás előadást tartott; akkor még nem tudtam, hogy a könyvből hangzottak el részletek. Szájtátva hallgattam a nyugtató hangját, a családi történeteit és a megannyi magvas gondolatot, amit elhatároztam, hogy magammal viszek mindaddig, amíg a memóriám engedelmeskedik.

Hogy miről szól ez a könyv? Mindenről: az életről. Kepes András családjáról, szerelmeiről, gyermekeiről. Arról, hogy mi tesz minket boldoggá: pillanatok, érzések. Vagy éppen a pénz, a siker? Netán az igények és elvárások nélküli nyugodt élet? A szerelem, a család, a kötődés? Mindenki számára ugyanazt jelenti a boldogság? És aki buta, az tényleg boldog, aki pedig okos, az szükségképpen szorong és depressziós? Tudjuk mi egyáltalán, hogy mi az a depresszió vagy a modern ember (ne adj' Isten az unatkozó tinédzserek/háziasszonyok) sztárallűrjeinek a szinonimájává vált ez a fogalom?

A szerző csak mesél és mesél… Olyan, mintha egy hideg téli estén egy bögre forró teával a kezünkben leülnénk a kandalló elé és órák hosszat beszélgetnénk.

A fenti est során is elhangzott, illetve a könyvben is helyet kapott Platón elmélete az elszakított párokról; a „rosszul születés” problémája; az író harmadik feleségével való megismerkedésének a története és a halállal, öregedéssel kapcsolatos gondolatok.

Az egész könyv rendkívül olvasmányos és érdekes, mégis két dolgot emelnék ki, ami szinte minden nap eszembe jut. Az egyik egy Albert Einstein idézet: „Ahol akarat van, ott út is van.” A másik pedig valami, amit Kepes egyik lánya mondott neki annak apropóján, hogy a szerző túl elnéző, túlságosan engedékeny szülő volt: „Papa, ugye tudod, hogy ha néha nemet mondtál volna, mi akkor is ugyanúgy szerettünk volna!”

Tiszta szívből kívánom, hogy jusson el minél több emberhez ez a kötet, mert minden szava egy csoda! Az a könyv, amit nemhogy elolvasni kötelező, de sokszor újra kell olvasni, mert minden élethelyzetben, minden korban képes újat adni.

>!
Libri, Budapest, 2020
248 oldal · ISBN: 9789634338499
4 hozzászólás
gumicukor>!
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Az első Kepes András olvasmányom után nem vártam sokat tőle, de ez az óriási hype az új kötet körül engem sem hagyott érintetlenül. Nem igazán szoktam impulzus-olvasni, de most egyik napról a másikra úgy éreztem, hogy ezt nekem most és azonnal el kell olvasnom.

Semmi elvárásom nem volt a könyvvel szemben egyrészt a más említett Kepes olvasmányélményem miatt, másrészt a Libris botrány/ügyes marketing kapcsán sem. Ennek ellenére nagyon megfogott a könyv. Kifejezetten tetszett, szórakoztató és egyben elgondolkodtató gondolatfolyam, megtűzdelve családi anektodákkal, adatokkal, idézetekkel. Szeretem az A pontból B pontba tartó cselekményt, de ebben az esetben a stílus még ennek hiányát is feledtette velem.

Fél csillagot muszáj levonnom azért, mert a fejezetek végén, felvezetendő a következő részt olyan nagyon gyengére sikerültek az utolsó bekezdek, hogy csak na. Olyan érzésem volt, mint amikor általános vagy középiskolában a tanár visszaadta a dolgozatot azzal, hogy hiányoznak az átkötő mondatok, tessenek szépen javítani. Kikiabáltak azok a mondatok, érezni lehetett, hogy nem egy időben és még ráadásul kényszer hatására kerültek bele a szövegbe.

Összességében kellemes csalódás volt ez a könyv Kepestől. Már tényleg csak a Világképet kellene sorra kerítenem, hátha az is hasonló ehhez.


Népszerű idézetek

Kkatja P>!

A kutatások szerint az emberek 94%-a magasabbra taksálja az értelmi képességét a valódi szintjénél. Teller Ede, a nagyszerű atomfizikus viszont, amikor egy interjúban megkérdezték tőle, hogy ő hogyan lett zseni, azt felelte: „én nem vagyok zseni, csak az emberiség 98 százaléka idióta, és azért azt a 2 százalékot, aki normális, kikiáltják zseninek”.

Kapcsolódó szócikkek: Teller Ede
BenBacso>!

A jóisten valószínűleg az észt osztotta el legigazságosabban az emberek között, mert panaszkodnak arra, hogy nincs elég pénzük, nem elég sikeresek, nem elég egészségesek, nem elég szerencsések, de hogy nem jutott nekik elegendő ész, arra nem szoktak panaszkodni.

2 hozzászólás
robinson P>!

A Facebookon látszólag többnyire mindenki boldog;

Kapcsolódó szócikkek: Facebook
Málnika >!

Éppen ott tartottam, hogy okos vagyok, mikor az jutott az eszembe, ha tényleg olyan okos lennék, vajon itt álldogálnék-e egy szál gatyában a tükör előtt és győzködném magam?

25. oldal (Libri, 2020)

Rituga P>!

A Facebookon látszólag többnyire mindenki boldog; boldog születésnapja és boldog névnapja van, örvendezhetünk új frizurájának, jól sikerült profilképének, szerető párjának, gyönyörű családjának, gyermeke újabb sikerének, továbbá, hogy milyen káprázatos helyekre utazik, milyen jókat eszik-iszik. És mindjárt késztetést is éreznek, hogy az örömüket, sőt a táplálkozásukat is megosszák velünk. Mi meg csak szorongunk. „Mi a fene? Mindenki boldog, csak mi szomorkodunk, mérgelődünk, bosszankodunk, sírdogálunk néha?” De inkább mi is megosztjuk az arcunkra erőltetett smiley-maszkot, hadd lássák az emberek, bennünket sem kell sajnálni, kicsit azért mi is boldogok vagyunk ám. Cserébe csupán egy felemelt hüvelykujjat, szívecskét, pár jó szót várunk. Sok embernek manapság csak ennyi figyelem jut.

36. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Facebook
4 hozzászólás
Rea P>!

Hosszú távon nem lehet megváltoztatni valakinek a gondolkodását és a viselkedését anélkül, hogy ne változtatnánk meg a körülményeit.

26.

pjutko P>!

„Mindegy mi leszel, az a fontos, hogy élvezd a munkádat! És nem baj, ha hibázol, csak ismerd fel és tanulj belőle!”

Málnika >!

(…) a világ folyamatosan figyelmeztet, hogy sokkal bonyolultabb és izgalmasabb annál, mintsem, hogy kényelmesnek vélt sémákba lehetne kényszeríteni.

134. oldal (Libri, 2020)

Málnika >!

(…) ha valaki magabiztosan állítja, hogy a tudás birtokában van, azonnal fogjunk gyanút, és kerüljük el nagy ívben!

229. oldal (Libri, 2020)


Hasonló könyvek címkék alapján

Animal Cannibals: Minden változik, a lényeg nem
Edmund Hillary: Pillantás a csúcsról
Gerald Durrell: Vadállatok bolondja
Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Daniel Keyes: Szép álmokat, Billy!
Marcello D'Orta: Én, reméljük, megúszom
Parti Nagy Lajos: A vak murmutér