Ady ​Endre 3 csillagozás

Kenyeres Zoltán: Ady Endre

Az Ady-szakirodalom mára már nehezen áttekinthető méretűvé növekedett, emlékezések, dokumentumkötetek, monográfiák, szaktanulmányok és esszék egész könyvtárnyi anyaga áll az érdeklődő rendelkezésére. Nincs huszadik századi író, akiről annyit és annyifélét írtak volna nálunk, mint őróla. Ez a tekintélyes korpusz az értelmezéshagyomány csaknem teljességét felöleli, amire alig van más példa a magyar irodalomtörténetben. Az értelmezésfolyamat egy része ugyanis mindig láthatatlan, a vélekedések olyan kiterjedt folyamatrendszerébe tartozik, amelyek teljes írásba foglalását csak megközelíteni képes a kritika. Miközben pedig megközelíti e teljességet, egyszersmind mindig új és új mozzanatokat hozzá is tesz a korról korra alakuló magyarázó és értékelő olvasói véleményezésekhez, vagyis összefoglaló lezárás helyett mindig újabb interpretációs lehetőségek útját nyitja meg.

Róla szól: Ady Endre

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Klasszikusaink Korona

>!
Korona, Budapest, 1998
200 oldal · ISBN: 9789639036536

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Ady Endre · Juhász Gyula


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

Velvet_Teddy>!

Nem tudni, mennyiben és hogyan járult hozzá Ady betegsége, mámorkereső, italozó életmódja szófűzésének, képformálásának alakulásához. A magyar Pimodán című prózai vallomásában, melynek pedig témái közé tartozott, mindössze néhány sort írt erről. Bizonyosnak inkább csak az irodalmi áthallások mutatkoznak. A romantika vetette fel a mámor öntudatlan pillanataiban megihletődő művész alakját, egyike volt ez a romantikus művészpózoknak. Az egész 19. századot átjárta ez a póz, és meglehetős népszerűségre tett szert. A kábítószerek hatásáról beszámoló olyan konfessziók, mint De Quincey-é és később Baudelaire-é, egyszerre fejezték ki az ehhez a fölvett magatartáshoz tartozást és a vele való szakítást. Ady idetartozó írásai is kettős természetűek: felhangzik bennük a művész társadalmi különlétéről, az alkotás titkos, rejtelmes lelki folyamatáról szóló romantikus mítosz (amit a közönség egy része nemcsak elhitt, de el is várt), és felhangzik bennük a szakítás óhaja.

34-35. oldal

Velvet_Teddy>!

Vatai László írt arról, hogy a modern ember szeretné megtartani az életben a vallás különleges érzését, misztikus hangulatát, de a tanokat, az eszmei hátteret el akarja tüntetni. Ady nem a vallás misztikus hangulatát hajszolta költői ihletforrás céljából, hanem a bizonyosság és kételkedés ellentétei között hullámzó lélekkel kereste a megnyugvást, a végérvényes választ. A kételkedés nem azonos a tagadással és elutasítással, hanem kínzó, paradox helyzet, amelyből ki kell mozdulni valahogy.

37. oldal

Velvet_Teddy>!

[…] ő ismerte fel elsőnek a személyiség, az individuum belső sokféleségét, ellentétes elemeket hordozó és azokat nem kiegyenlítő, nem egységesítő mivoltát, mely az életet átszövő szerepszerűségek sűrű hálózatában ölt formát.
Ki volt a versekben megszólaló Ady? A bibliai Góg és Magóg fia, a görög Midász utóda? A pogány magyar Vazul leszármazottja, Ond vezér unokája? Muszáj Herkules, Magyar Messiás? Mesebeli János, a Halál Rokona? Ki volt az őse, Barla diák, a kálvinista családi rokonság? Hol volt lelki gyökere, Érmindszenten? Zilahon? Váradon? Párizsban? Büszke úr volt? Vérbeli demokrata? Lelki otthona a szépség hétköznapokat megvető birodalmában volt? Vagy a társadalmi harcok forrongó terepén? A falusi szegénységet pártolta? A városi proletariátust? Köteteinek ellentétező szerkezete, az egyik versben mondott igen és a másikban mondott nem arra vallott, hogy mindez együtt volt az, akit a versekben Ady Endrének nevezünk. […] De – és ez a fontos! – Ady nemcsak egyszerre volt az, aminek szerepeiben mutatkozott, hanem külön-külön is. A versek a szerepek szemantikai szintjén nem próbálták egységes egésszé szervezni a vers-személyiség ellentétes sokféleségét. Sőt azt hangsúlyozták, hogy egyszer ilyennek mutatkozik, máskor pedig másnak. Mindig avval azonos, akinek éppen láttatja magát.

64-65. oldal

Velvet_Teddy>!

1901. április 22-én megjelenik a Nagyváradi Friss Újságban a váradi káptalant támadó cikke, az Egy kis séta. „[…] De nézzék meg a Kanonok-sort és gondolkozzanak. Az előkelő, feszengő, jómódra valló paloták redőnyei le vannak bocsájtva. Lakosai a legmihasznább, legingyenélőbb emberek. […] Sétáljanak el aztán bármely külvárosi részbe. De erősítsék meg a szívüket. Mert nyomort, bűnt és piszkot látnak. Meglátják, hogy mennyi nyomort lehetne enyhíteni s mennyi könnyet letörölni a kanonokok pénzével.” A káptalan beperli, a bíróság az év végén három napi fogházra és tíz korona pénzbírságra ítéli.

136. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1901
Velvet_Teddy>!

1905 decemberében Juhász Gyula ír hosszabb beharangozó cikket róla a kolozsvári Új Század hasábjain: „Sok fanatikus barátja van s temérdek ellensége. Emberek, ez Valaki! Megmondom, ki: a legnagyobb magyar költő: Ady Endre! Az ő verseit mohó gyönyörűséggel olvassák a magyar modernek, és fogcsikorgató ellenkezéssel a szívós maradiak. Igen, maradyak. Kígyót, békát kiabálnak rá. Kozmopolita, beteg, dekadens, veszedelmes! És a verseit nem lehet érteni!”

143. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1905 · Ady Endre · Juhász Gyula
frtia>!

A szerepek valóságos életviszonylatokat fejeztek ki, a múlthoz, a jelenhez, az elképzelt jövőhöz való viszonyítás helyzeteit ölelték fel, s mint ilyenek nemhogy meghatározták, de megteremtették lírai kimondhatóságuk vers-szubjektumait. Ezek a vers-szubjektumok pedig – mivel a szerepek viszonylatok dimenzióiban alakultak ki – nem egyszerűen ”én”-formát, hanem látens módon ”én és …”-formát öltöttek (én és a költészet, én és a világ stb.)

29. oldal

Velvet_Teddy>!

A váradi hatások sokasága működött közre abban, hogy egyre határozottabban vallotta magáénak a politikai radikalizmus eszméit. Ady – értéktudatát és eszméit tekintve – nem az európai és hazai liberalizmus hagyományaihoz kapcsolódott, hanem ahhoz a bontakozó radikalizmushoz, melynek gondolati íve Jászi Oszkártól és a Huszadik Századtól a későbbi Galilei-körig terjedt. Erről az alapról került az elkövetkező időkben újra és újra hosszabb-rövidebb kapcsolatba a szociáldemokráciával és a szocialista eszmékkel is. S a polgári radikalizmus eszméit kötötte össze nemzetélményével, magyarságtudatával, mely önelemzéseinek szüntelen és állandó témája volt.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ady Endre · Galilei Kör · Jászi Oszkár
Velvet_Teddy>!

A Vér és arany kötet címe és címadó verse arra az ellentétező, kétosztatú értékrendszerre utalt, mely egész költészetét mélyen áthatotta, és a mélyből felszínre törve még a kötetformálás külsőleges szintjein is megmutatkozott. Szabó Dezső jogosan írta, hogy Ady volt nálunk az első, aki megmutatta, hogy a szép, a művészet nem holdkóros múzsákból kicsurgó limonádé, hanem abból a vérből fakad, amit a pénz és a nő kitép a tragikus emberből. Kettős küzdelem jellemezte a verseket: szerelem és gazdagság, költészet és prózai valóság, a szellem magasabb világa és a hétköznapiság pragmatizmusa, múlt és jövő, élet és halál.

30. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Vaderna Gábor: Honnan hová?
Tüskés Tibor: Csorba Győző
Ónody Magdolna: A Petőfi és a Szendrey család
Tüskés Tibor: Pilinszky János
Kurcz Ádám István – Horváth Futó Hargita (szerk.): Gion Nándor-album
Blaise Pascal: A korai keresztények összevetése a mai keresztényekkel és egyéb kisebb írások
Péter Ágnes: Keats világa
Karliczky Margit: Janus Pannonius
Thomka Beáta: Mészöly Miklós
Antal Sándor: Ady és Várad