Nézeteim ​a civilizációról 15 csillagozás

Kenneth Clark: Nézeteim a civilizációról

A ​világhírű angol művészettörténész a magyar közönség körében is kedveltté vált magas színvonalú és ugyanakkor nagyon közvetlen, minden érdeklődő számára közérthető előadásai révén, melyekből már a magyar televízió is vetített három sorozatot. A Corvina kiadó 1983-ban jelentette meg nagy példányszámban Leonardo da Vinciről írott monográfiáját. Jelen könyve, melyet a 12. angol kiadásból fordítottunk, s mely szinte minden világnyelven több kiadást is megért már, a BBC számára készült tévésorozat csaknem változatlan szövegét tartalmazza, a filmanyagból válogatott rendkívül vonzó illusztráció kíséretében (238 fekete-fehér és 48 színes képpel). A szerző tizenhárom nagy fejezetben vezeti végig olvasóját a nyugat-európai kultúra nagy korszakain, a népvándorlás korától egészen a XX. századig: óriási irodalmi és filozófiai műveltségére támaszkodva a képzőművészet, a művelődéstörténet és a technika fejlődésének összefüggéseit kutatva igyekszik az egyes korok legjellemzőbb vonásait… (tovább)

>!
Gondolat, Budapest, 1985
386 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632815246 · Fordította: Falvay Mihály

Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

kaporszakall >!
Kenneth Clark: Nézeteim a civilizációról

1966-ban David Attenborough, a frissen alakult BBC2 csatorna vezetője – a színes televíziózás népszerűsítése céljából – felkérte Kenneth Clarkot, az ismert, és igen befolyásos művészettörténészt, hogy állítson össze egy kulturális sorozatot, elsősorban festmények bemutatásával, amivel illusztrálni lehet a színes televízió nyújtotta technikai lehetőségeket. Clark elvállalta a feladatot, és létrejött a Civilizáció: ahogyan Kenneth Clark látja : a BBC egyik legsikeresebb filmsorozata. Tizenhárom ország 117 helyszínén forgatták le, három év alatt, 1966-69 között.

Clark saját ízlése szerint, igen szelektíven, és konzervatív szellemben állította össze az anyagot. 'Civilizáció' alatt a nyugat-európai civilizációt mutatta be, a középkori kezdetektől a huszadik századig, mellőzve más térségeket (pl. a az Iszlám világát vagy a Távol-Keletet, de javarészt Kelet-Európát is) illetve az ókori kultúrákat. S mivel ő a romantikus-konzervatív Ruskin híve és követője, az egész sorozat a 'nagy emberek' kultuszára épül: az ő szemléletében nem a korszakok hátteréből emelkednek ki a kultúra jeles képviselői, hanem a nagy egyéniségek emelik fel, s hordozzák vállukon a korszakokat. Emellett finnyás is: sorozatában csak a legnagyobbaknak jut hely (hasonlít ebben ez a munka Babits Az európai irodalom történetére). Vizuálisan nagyon szép mind maga a filmsorozat, mind ez a belőle készült kötet. Ugyanakkor, persze (amint egyik lányom megjegyezte) erősen közhelyes, hiszen csak a legnagyobb képzőművészek, zeneszerzők, esetenként filozófusok vagy államférfiak legismertebb műveivel és tetteivel foglalkozik. Nem ad új szempontokat, nem tol a képünkbe új, mindeddig ismeretlen, zseniális alkotókat. Ám tömör kulturális összefoglalónak ez épp elég: a legjavát kapjuk egy földrész szellemi termésének. A konzervatív felfogás a visszafogottan udvarias hangnemben és a maradandóság hangsúlyozásában mutatkozik meg – egy viktoriánus arisztokrata toleráns, a forradalmak anarchiájától idegenkedő, de fokozatos változásokat elfogadó álláspontját ismerhetjük meg.

Mind a könyv elolvasása, mind a filmsorozat megnézése kellemes élmény. Akik nem jutnak hozzá a kötethez, azok a filmsorozatot is megnézhetik; Sinkó László baritonja jól illeszkedik a képsorok alá*. S a hatvanas évek – a mainál jóval kevésbé túlzsúfolt és szennyezett környezettel – talán indokolják Kenneth Clark óvatos optimizmusát, amellyel a nézőktől búcsúzik: 'A nyugati civilizáció megújulások sorozata – ebből merítsünk erőt a folytatáshoz…'

* https://www.youtube.com/watch…

4 hozzászólás
KádárRozi>!
Kenneth Clark: Nézeteim a civilizációról

Tegyük félre, hogy nem szórakoztató irodalom.
A könyvnek két nagy hibája van, egyik sem könnyíti meg az olvasást.
Az egyik hiba, hogy ez egy TV sorozat szövegének leirata – ami működik a képernyőn, írásban már nem ugyanazt az élményt nyújtja.
Másrészt az említett képek a szövegbeli említésüktől jellemzően több oldalra találhatóak, az állandó lapozgatás nagyon megnehezíti az olvasást.
Ami még nagyon zavaró, hogy kb. minden oldalon előkerül a civilizáció szó, akár oldalon, sőt néha még mondaton belül is többször.
Ismeretterjesztő kötetként teljesen rendben van.

SignorFormica>!
Kenneth Clark: Nézeteim a civilizációról

A kiváló angol művészettörténész-bölény a kötet egy-egy tanulmányában fejti ki nézetét arról, hogy mit is köszönhet a nyugat civilizációja, egy-egy eseménynek, csoportnak, műgyűjtőnek, korszaknak, no és természetesen festőknek, szobrászoknak, építészeknek. A kultúrát elsősorban a műalkotások rendszerére épülőnek gondolja. A kultúra hagyományát átörökítő DNS nála a műalkotás, a kódex, a könyv. A nyugati civilizáció jelentős kincseit vizsgálja, értelmezi újra a kultúránkban betöltött mai szerepét szem előtt tartva.

Andris_the_Bookkeeper>!
Kenneth Clark: Nézeteim a civilizációról

Kenneth Clark régi vágású angol sznob volt. Ez bizonyos értelemben meghatározta azt, hogy milyen „nézetekkel” rendelkezett. Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy az a tiszta, rajongó humanizmus, ami a könyv egészéből árad, az nem veszíti el az értékét az által, hogy – mint fent említettem – Clark egy sznob.


Népszerű idézetek

cassiesdream>!

Persze a civilizáció megkövetel valamekkora anyagi biztonságot – akkorát, hogy maradjon némi szabadidő. De ennél sokkal inkább szükséges a bizodalom – bizodalom a társadalomban, amelyben élünk, bizodalom a társadalom filozófiájában, jogrendjében, s az ember tulajdon szellemi képességeiben.

15. oldal

Andris_the_Bookkeeper>!

És most itt az ideje, hogy színt valljak, és elősoroljam divatjamúlt nézeteimet. Sok olyasmiben hiszek, amit korunk legelevenebb elméi megtagadtak. Hiszem, hogy a rend jobb a káosznál, az alkotás a pusztításnál. Többre tartom a gyöngédséget az erőszaknál, a megbocsátást a vérbosszúnál. Egészében úgy vélem, a tudás jobb a tudatlanságnál, s bizonyos vagyok abban, hogy az emberi rokonszenv értékesebb, mint az ideológiák. Hiszem, hogy a tudomány diadalai ellenére az ember nem sokat változott az utóbbi kétezer év alatt: következésképpen, okulnunk kellene a történelemből. Mi magunk vagyunk a történelem. És van még egy vagy két nézetem, amit már nehezebb ilyen röviden előadni. Például hiszek az udvariasságban, abban a rituáléban, amelynek révén elkerülhetjük, hogy megbántsuk mások érzéseit a magunk érvényesítése közben. És azt hiszem nem szabadna szem elől tévesztenünk, hogy mindnyájan részei vagyunk annak a nagyobb egésznek, amelyet az egyszerűség kedvéért nevezzünk most természetnek. Fivérünk és nővérünk minden, ami él. És mindenek felett, hiszek bizonyos egyedek istenadta géniuszában, és sokra tartom azt a társadalmat, amely lehetővé teszi az ilyen emberek létezését.

373. oldal, 13. fejezet - Hősies materializmus (Gondolat, 1985)


Hasonló könyvek címkék alapján

Rudolf Wittkower – Margot Wittkower: A Szaturnusz jegyében
John Ruskin: A XIX. század viharfelhője
Brigitte Lederer – Richard Cavendish – Rosemary Burton: A világ száz csodája
E. H. Gombrich: Művészet és illúzió – A képi ábrázolás pszichológiája
Jonathan Glancey: Az építészet története
Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben
Alex Chionetti: A Tayos-barlangok rejtélyei
Orosz István: Könyv a tükörben
Hans Belting: Kép-antropológia
Németh Lajos: A művészet sorsfordulója