Száll ​a kakukk fészkére 1172 csillagozás

Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A félig indián származású Ken Kesey fellépése az amerikai irodalom színpadán szorosan követte a hatvanas évek elején a beatnemzedék látványos áttörését. Első regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg, s magyarul is nagy sikert aratott. Merész, egycélú lendület, izgalmas cselekménybonyolítás, kitűnően megszerkesztett jelképrendszer, bizarr és mégis hiteles emberábrázolás jellemzi a művet. A színhely: elmegyógyintézet. A szereplők: ápoltak és ápolók. A téma: talpra tudnak-e még állni a szánalmas emberroncsok. A regény azt sugallja, hogy a reménytelen kiszolgáltatottságban is lázadni kell az embertelenség ellen, mert az áldozat – fájdalmas bár – nem céltalan: talán van még visszatérés az elveszett emberséghez.

Eredeti mű: Ken Kesey: One Flew Over the Cuckoo's Nest

Eredeti megjelenés éve: 1962

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Zsebkönyvek, Európa Modern Könyvtár

>!
Európa, Budapest, 2018
374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059172 · Fordította: Bartos Tibor
>!
Európa, Budapest, 2012
374 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630794534 · Fordította: Bartos Tibor
>!
Európa, Budapest, 2009
374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630788533 · Fordította: Bartos Tibor

10 további kiadás


Enciklopédia 22

Szereplők népszerűség szerint

R. P. McMurphy · Billy Bibbit · Martini


Kedvencelte 355

Most olvassa 116

Várólistára tette 782

Kívánságlistára tette 277

Kölcsönkérné 11


Kiemelt értékelések

>!
szadrienn P
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Örökérvényű, időtlen klasszikus, ami a mai napig lehengerlő erővel hat. Megdöbbentő, hogy önéletrajzi vonatkozása is van, a szerző veteránkórházi munkatapasztalatain alapul, és egy időben még be is tiltották az Egyesült Államokban.
Egyrészt a teljes kiszolgáltatottság regénye, amihez nem kell még elnyomó diktatúra sem, bárhol, bármikor, bárkivel megtörténhet, hiszen a pokoli birodalom élén nem egy teljhatalmú, tévedhetetlen állami vezető áll, hanem csupán a babamosolyú Főnéni, az elmeosztály főnővére. Mégis szinte érezzük, ahogy gerincünket recsegve roppantja ketté a könyörtelen kórházi gépezet, szabad akaratunk megsemmisül, és személyiségünk utolsó morzsáit is eltakarítják lelkünk legmélyebb titkaiban vájkáló steril kesztyűbe bújtatott kezek.
Másrészt az elpusztíthatatlan szabadságvágy, az örök lázadás regénye is, hiszen az az őserő, az a lélekölő korlátokkal szembeszálló féktelen vitalitás, amit a főszereplő, McMurphy képvisel, minden zsarnokság legszörnyűbb rémálma.
Zseniális ötlet, hogy Ken Kesey a narrátor szerepét egy félvér indián ápoltra bízta. Tökéletes választás egy természetközeli nép képviselőjének szemszögén keresztül ábrázolni civilizációnk minden emberséget nélkülöző túlkapásait. Különleges elbeszélőnknek köszönhetően erőteljes, egyedi képi világ jeleníti meg a kórházi légkört és környezetet, átélhetjük a hátborzongató imbolygást a tiszta és a zavart tudatállapot között, a baljós események kommentálása során pedig még egyfajta sötét humor is felcsillanni látszik. Harsány, szeretnivalóan szélhámos, megrögzött kártyás főhősünk a narrátor szemében maga a két lábon járó csoda, aki pusztán egyéniségének erejével lelket tud önteni egy kórházi osztálynyi megfélemlített, reményvesztett, meghunyászkodásra kényszerített emberbe.
Száll a kakukk fészkére, ki lesz kakukk vesztére? – csendül a fülünkbe minduntalan a könyv mottója. A forradalmak legnagyobb vesztese gyakran a legelszántabb, legbátrabb szabadságharcos, de a regény végkicsengése mégsem egyértelműen tragikus, a változás visszafordíthatatlan, és sokak számára megnyílnak a jobb élethez vezető kapuk.

16 hozzászólás
>!
Bla IP
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Ken Kesey könyvéről a ’70-es évek elején hallottam először, majd olvastam, megnéztem a filmet, s a színházban is láttam később. Nagyhatású alapmű. Bő fél évszázad után sem vesztett semmit erejéből. Az emberi szabadság öncélú korlátozása mindig embertelen. A korlátozás megideológizálása, a korlátozásra eszköztár, gépezet kiépítése, az emberek manipulálása még embertelenebb. E folyamatoknak lehetünk tanúi a regényben, ahol egy ember fellázad a körülmények ellen, s megkísérli azokat megváltoztatni. Az üzenet egyértelmű: az emberek szabadságát korlátozó hatalom ellen lázadni kell, és semmilyen áldozat nem sok, vagy drága, hisz van remény a szabadság kivívására, legfeljebb nem a sajátunkéra.

1 hozzászólás
>!
mate55 
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

A „Száll a kakukk fészkére” (1962) semmit sem veszített erejéből az elmúlt ötvenöt évben. S hogy mitől marad időszerű Kesey könyve? Talán az írónak az emberi természetre és viselkedésmódokra kihegyezett kivételes érzékenysége miatt, vagy, mert a (tágabb értelemben vett) hatalom és egyén viszonyának kérdése mindig aktuális. Habár egy mikro társadalom tragédiáját olvastam, mindvégig tisztában voltam vele, hogy bizony az egész világunk ilyen: steril, nem tűri az egyéniséget, bármi áron helyreállítja a rendet. Rémisztő gondolat ugye? Pedig ez még ma is így van, és valószínűleg a jövőben sem fog változni. Sokrétegű mondanivalójáról, napokig lehetne gondolkodni, és érdemes is, hiszen a felszínes írások szórakoztatnak ugyan, de nem jutnak el a lélek legmélyebb bugyraiba. Kesey „diliháza” az egész nyugati világ kritikája, ahol a szabadság illúziója spoiler mögött egy intoleráns, az emberek gondolatait és tetteit minduntalan ellenőrizni és szabályozni kívánó rendszer bújik meg. Fellelhető ugyan a társadalom kritikája (szóljon az politikáról vagy akár vallásról), elsődlegesen mégis az egyénről és ez egyént megszabó hatalmi viszonyokról készít portrékat. Szereplői minden ideológiától függetlenül lehetnek nevetségesek, tiszteletre vagy sajnálatra méltók. A „Gépezet” egy sokkal nagyobb elmegyógyintézet falai közt igazgat, de a történetben az a szép, hogy mindenféle spekulációtól és analógiáktól mentesen is több szinten élvezhető, lebilincselő élményt nyújt. Azért a békésnek látszó felszín mögött elfojtottan mindvégig ott él a feszültség, ami egy ponton kirobban, és olyan elviselhetetlenné válik, hogy nagyon vártam már a könyv végét, hogy megszabaduljak ettől a rendkívül zavaró érzéstől. Persze nem szeretnék senkit befolyásolni, meghagyom mindenkinek az élmény felfedezésének lehetőségét, hiszen (mint minden jó könyv) ez is éppen attól jó, hogy képes az olvasó(k)nak más-más oldalát mutatni.

5 hozzászólás
>!
Nita_Könyvgalaxis
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Őrültek között félbolond a király.

Leginkább úgy tudnám megfogalmazni, amit éreztem a könyv olvasása közben, hogy a lélek remegése . Az egész belsőm borzongott, ahogy haladtam a történetben.
Eleinte kicsit nehezebben rázódtam bele a furcsa szövegbe, idegennek hatottak a mesélő által használt szavak, aztán sikerült ráhangolódnom. Alig vártam, hogy újra a kezembe vehessem a könyvet, és nem szerettem volna, ha véget ér.

Ken Kesey egyszerre mesél nekünk hétköznapi hősökről, a zsarnokság hatásairól, a lázadás szépségeiről, és hogy egy mennyire furcsa világban élünk. Ahol sokszor a normálisnak mondott emberek, akik az őrültekre figyelnek, sokkal őrültebbek, mint a betegeik. Ahol az emberrel az utolsó méltóságfoszlányt is lehánthatják anélkül, hogy bárki is fel merné emelni a szavát.

Mindvégig elszoruló torokkal szurkoltam McMurphynek, hogy sikerüljön a feje tetejére állítania ezt az őrült világot. A történet végét pedig megsirattam, keserédes könnyeket hullatva felette.

8 hozzászólás
>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

1. olvasás
Először színházban láttam, aztán a filmet néztem meg, aztán jött a könyv. (Sokat tett hozz Jack Nicholson és különösen Jászai László alakítása!!!)
Minden formában lenyűgözött. McMurphy jött, látott és győzött. Amikor már mindenki lemondott az otthon lakóinak életre keltéséről, az ellaposodott világ felébresztéséről, akkor jött ő, és mindent megváltoztatott.
Frappáns gondolatok, még frappánsabb megfogalmazással, fanyar humor, maga az élet.
Rá kellene végre jönni, hogy alapvetően bolondnak néznek minket addig, amíg hagyjuk, itt, a rácson kívül is. De néha elgondolkodom, hogy ki melyik oldalán is áll annak a bizonyos rácsnak?
2. olvasás
Minél mélyebben gondolom végig a könyvet, annál biztosabb vagyok benne, hogy a külvilág sokkal jobban benne van, mint amikor valaki csak felületesen olvassa.
Mert egyébként lehetne azt is mondani, hogy tök jó kis történet egy diliházról. De tudjuk nagyon jól, hogy sokkal többről van itt szó.
A karakterek erősek, és most elkezdtem keresni a környezetemből a rájuk hasonlító embereket.
Érdekes játék, próbáljátok ki.

>!
Európa, Budapest, 1973
298 oldal · puhatáblás · Fordította: Bartos Tibor
14 hozzászólás
>!
risingsun
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Nehéz megszólalni vagy bármit is írni a könyv utolsó fejezete után. Bár sejthető volt hova fog kifutni a történet, de akkor is megrázó volt (S míg magamhoz tértem gyorsan pótoltam lemaradásomat és megnéztem a könyv alapján készült filmet, illetve pár napja volt szerencsém a színpadi változathoz is. De ezekről majd pár szóban kicsit később…).

Megrázó és felkavaró szembesülni a hatalom természetével. Azzal a hatalommal, aminek egyetlen célja merev szabályok szerint uralkodni az emberek felett, lélektelenül és az egyének érdekeinek figyelembevétele nélkül. De ne legyünk naivak, hisz tudjuk, hogy a hatalom természete már csak ilyen. Rengeteg párhuzamot lehet vonni a könyvbéli rendszer és a valós rendszerek között, melyek alapján nem meglepő a befejezés sem. S mint oly sokszor, most is nem a cél, hanem az odáig vezető út a fontos, mely jelen esetben a lázadás. Lázadás. Felverni, fellármázni a környezetet, kinyitni a vakok szemét és szembeszállni a hatalommal még akkor is tisztában vagyunk esélyeinkkel.
Felmerült bennem a kérdés: van ennek így értelme, volt-e McMurphy tettének, tetteinek értelme? Meg tudott menteni valakit? S ha igen, valóban volt annak értelme? Megérte hát a küzdelem, vagy jobb lett meghunyászkodni és beállni a sorba? Nehéz kérdések és bevallom számomra nem egyértelműek a válaszok. Épp ezért úgy hiszem, még sokáig el fogok ezen morfondírozni magamban…

S hogy a morfondírozáshoz némi segítséget kapjak, gyorsam megnéztem a könyvből készült filmet és színdarabot is. A film nekem csalódás volt (zavart ugyanis, hogy a főnővért sokkal gyengébbnek mutatta, mint ahogy a könyvben megismertem, egyáltalán nem volt félelmetes, sokkal inkább csak szigorú. Hiányzott az érzés, hogy a főnővér irányít mindent (és mindenkit). Így viszont McMurphy-vel való csatái elvesztették élüket, gyengék voltak és kiheréltek.)(Ezek után nem csodálkoztam azon, hogy a filmet még Ken Kesey sem nézte meg, bár ő egészen más okból.). Azonban a színdarab (Péterfy Bori és Szabó Kimmel Tamás főszereplésével) egész jól visszaadta a könyv hangulatát, sőt a darab befejezése egészen más szintre emelte főnővér és McMurphy viszonyát. Így az 5 Oscar-díj és Jack Nicholson tényleg szenzációs alakítása ellenére a színdarab sokkal közelebb állt hozzám.

>!
Európa, Budapest, 2012
374 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630794534 · Fordította: Bartos Tibor
2 hozzászólás
>!
smetalin
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Azt gondoltam, nem fog tetszeni, ezért halogattam az olvasását! Mekkorát tévedtem……..
Nagyon felkavart, az érzelmek összes skáláját lejátszotta bennem!!! Minden megtalálható ebben a könyvben: barátság, szeretet, önfeláldozás, remény és még sorolhatnám!!! Valamikor régen láttam a filmet, ahogy olvastam a könyvet, visszajött minden, és szurkoltam, hogy ne az legyen a vége, mint amire emlékeztem! A remény az utolsó, amit feladunk………de hiába!

4 hozzászólás
>!
gab001 P
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Nem könnyű könyv. Sem olvasni, sem megemészteni. Sokáig annyira lekötöttek az események, hogy nem is gondolkodtam rajta, hogy mindez hova vezet. Igazából egyet kell értenem a Főnökkel, hogy nem is lehetett volna másként. Nem volt könnyű ráhangolódni a nyelvezetére és elválasztani a képzelgést a valóságtól, de ez tette igazán hihetővé a történetet. Leginkább az tetszett, hogy az olvasó folyamatosan azon agyalhat, hogy ki is igazából az, aki ápolásra szorul. Mindenképp maradandó hatású alkotás.

>!
Európa, Budapest, 2012
374 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630794534 · Fordította: Bartos Tibor
4 hozzászólás
>!
kvzs P
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Nem egyszerű ez a könyv. Beleeszi magát az ember gondolatai közé, és csak húzgálja elő egymás után a kérdéseket és a kétségeket. Mi számít őrületnek? Mi adhat felhatalmazást arra, hogy meghúzzuk a normalitás határvonalait? Tényleg ennyire befolyásolja egy ember személyiségét a társadalom hozzá való viszonya? Meddig lehet elmenni egy másik ember „érdekében”? Milyen alapon határozzuk meg, hogy kinek mi a jó? Sok-sok kérdés, és sok-sok téma, amiket igazán megfogalmazni és meghatározni sem lehet. És az egész mögött ott az érzés: ez az egész rólunk szól, csak a mi kórházunk falai láthatatlanok.

>!
KingucK P
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Mennyire van kiszolgáltatva az ember egy közintézménynek, különös képpen, ha beteg.
Ezt még tetézi, ha nem beszámítható állapotú kategóriába sorolják. Mihez marad joga, és mit tud belőle érvényesíteni? Ezáltal hatalmat kapott emberek (orvosok és nővérek) mennyire élnek vissza a hatalmukkal? Egyáltalán mennyire tekintik a betegeket emberi lényeknek?
Huhh.. nagyon sok kérdés merült fel bennem az olvasás közben.
Már a film is nagy benyomást tett rám anno (ideje lesz újra megnézni), de a színházi előadást is szívből ajánlom mindenkinek (https://moly.hu/karcok/857089)


Népszerű idézetek

>!
Rea P

Tudja, hogy az embernek nevetni kell a fájó dolgokat, mert másképp oda az ép ész, és az őrületbe hajtja az embert a világ.

230. oldal

1 hozzászólás
>!
Izolda +SP

Senki se egy nagy csoda, és mégis az van, hogy mindenki a másik rágásával-szapulásával tölti a java életét.

>!
megan29

(…) addig nem igen lehet erős az ember, amíg a dolgoknak a humoros oldalát nem látja.

Kapcsolódó szócikkek: humor
>!
volna

Vik Lovellnak,
aki arra tanított, hogy sárkányok nincsenek,
aztán elvezetett a barlangjukhoz

ajánlás

11 hozzászólás
>!
clem

(…) ha az ember becsukja a szemét, mindjárt nem látnak annyira bele.

első oldal

>!
Anniennke

(…) nevettem magamban, hogy tessék: a siketet kell játszanom, hogyha hallani akarok.

217. oldal

>!
Awa

(…) ha már kimondották rám, hogy hülye vagyok, akkor ebbe is az élre török.

>!
pdaniel

A mosoly leolvadt a szájáról, és lecsöppent az állán.

>!
ludovika

Csak annyi biztos, hogy ha nem így történt, akkor is igaz!

15. oldal

>!
Avilda

A mi csapatunk kicsi is volt, lassú is, és Martini folyton olyan tagoknak passzolt, akiket csak ő látott, senki más, úgyhogy az ápolók húsz ponttal ránk vertek.

239. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Dennis Lehane: Viharsziget
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Elizabeth Kostova: Hattyútolvajok
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Dan Wells: Szellemváros
Daniel Keyes: Billy Milligan háborúi
Leah Scheier: Csak a te hangodat hallom
Mary Jo Putney: A néma virág
A. F. Brady: Vakság
Daniel Keyes: Jóslatok az őrültek házából