Egy ​új korszak hajnala (Kingsbridge-trilógia 0,5) 41 csillagozás

Ken Follett: Egy új korszak hajnala

A ​shiringi erőd nem nagyon különbözött a cherbourg-itól, csak a lakótorony hiányzott belőle. Voltak házak, istállók, raktárak, nyitott konyhák. Az egyik ház kétszer akkora volt, mint a többi, a két végébe apró ablakokat vágtak: ez lesz a csarnok, ahol az elöljáró tartja a gyűléseket és a lakomákat. A sokaság két sorba állt, nyilvánvalóan azt várták, hogy Ragna közöttük lovagoljon a csarnokhoz. A lány nem sietett, mert látni akarta az arcokat, hogy mosolyoghasson rájuk.
A hosszú ház ajtaja előtt ott állt Wilwulf. Éppen olyan volt, ahogy Ragna emlékezett, magas és hanyag tartású, bajsza és dús haja szőke, az álla borotvált. Vörös köpenyt viselt, zománcos dísztűvel összefogva. Olyan fesztelenül mosolygott, mintha tegnap váltak volna el, és nem két hónapja. Hajadonfővel állt az esőben, nem érdekelte, hogy megázik. Szélesre tárta a karját.
Ragna nem bírta tovább fékezni magát. Leugrott a lováról, és futott hozzá. A nézők megéljenezték túláradó örömét. Wilwulf még… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

>!
GABO, Budapest, 2020
816 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635660018 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin
>!
GABO, Budapest, 2020
816 oldal · ISBN: 9789635660124 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin

Enciklopédia 38

Szereplők népszerűség szerint

Aldred · Edgar · Ragna · Wilwulf (Wilf) · Wynstan


Kedvencelte 4

Most olvassa 34

Várólistára tette 112

Kívánságlistára tette 152

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

mate55 >!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Három évtizeddel azután, hogy Follett elindította Kingsbridge-sorozatát, megírta a folytatást, illetve előzményét, amely Dreng’s Ferry település életét követi nyomon. Az európai történelem ezen időszakában Anglia két oldalról volt behatolóktól veszélyeztetve: nyugatról a walesiek, keletről pedig a vikingek, akik rettegést váltottak ki egy olyan népben, amely viszont úgy reagált erre, hogy ragaszkodott uraihoz a biztonság és az igazságosság érdekében. Ebben a világban egy fiatal hajóépítő tervei egy éjszaka alatt megsemmisülnek, miután a vikingek spoiler…. Átfogó beszámolót ad egy civilizáció felépítéséről – (ahol világos jogállam nélkül káosz uralkodik) – annak törvényeivel, struktúráival, szokásaival és meggyőződéseivel együtt. Az erőszak, a nemi erőszak, a rabszolgaság, a romantika, a hatalomjáték és az emberi törekvés mindent elnyelő életszakaszává egyesül ebben a kaotikus és instabil Angliában. Egy középkori utazásra vezet bennünket, szerelemmel és gyűlölettel gazdag történelmi múltba, amelynek vége ott lesz, ahol a „Katedrális” oszlopai kezdődnek. Az eredmény egy hatalmas szórakozás, amely komoly intelligenciával világítja meg a brit történelem eme homályos szegletét. Legyen bár egy sor hibája, Follett opusza menthetetlenül és megkerülhetetlenül kiemelkedő része lett a történelmi lektűrök végtelen sorának.

12 hozzászólás
bokrichard>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Engedje meg mindenki, hogy részrehajló legyek majdnem 4 hétnyi olvasási cölibátus után. Mert erre 5 csillagot adni sok nagyon jó, ötletes, egyedi, újító kötet között meglehetősen részrehajló tett részemről. Nem leszek új, nem leszek egyedi, azon gondolkodtam, hogy Ken Follett regényeit az utóbbi időkben olyan olvasni, mint az olimpiát nézni. Kb. 4 évente megjelenő új nevekkel, új időszakban, de ugyanazokkal a „sportágakkal” ugyanaz megy, de beválik. Most a történelmi háttér kissé háttérbe szorult, nem úgy mint a Tűzoszlopnál, de akkoriban túl sok minden nem is történt. Szex, hatalom, ármánykodás, olyan Barátok közt-ösen, de a szereplők megformálása messze sokkal profibb munka.De ezt is megszoktuk. Nincs új a nap alatt, de imádom, és letehetetlen volt, Kíváncsi leszek, mi lesz a következőkben, most, hogy a Katedrális minden (?) bőre le lett húzva.

2 hozzászólás
salidigger>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Follett ezt a könyvet megírta már. Nem is egyszer. Viszont ha valaki úgy tud mesélni, hogy a nyolcszáz oldal nyolcvannak tűnik, addig kit érdekel? Nem egy 70+os írónak kell feltalálnia a spanyolviaszt.
Jól bevált panelek, biztos rutinmunka, de remek szórakozás!

1 hozzászólás
Praetorianus P>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Biztonsági játék Ken Follett módra.
A történelmi regények Szent Grálja számomra a Katedrális és Az idők végezetéig. Ezért is volt nagy csalódás a hirtelen trilógiává bővülő sorozat aktuális része, a Tűzoszlop a maga idején (kb két éve). A szálak sokasodtak, a szereplők laposodtak, a valós történelem pedig háttérből főszereplővé avanzsált. Persze rossz az sem volt, de a két ötcsillagos után egy szánalomnégyesnél nekem nem ért többet. Így egy kissé aggódtam, amikor hallottam az újabb folytatásról (illetve előzményről), szinte éreztem a rókabőr szagát, és felkészültem arra, hogy ez itt végleg leszállópályára küldi Kingsbrigde szeretett városát.
Jelentem, a félelmeim nem igazolódtak (vagy, hogy stílszerű legyek, imáim meghallgatásra találtak), és ismét abban az imádott környezetben találtam magam, ami sok éve szinte magába szippantott.
Mintha Follett hallgatott volna a Tűzoszlop szerkezetét ért kritikákra, ismét Kingsbridge (illetve elődje, egy néhány házból álló aprócska falu) és szűk környezete adja a regény helyszíneinek nagyját, leszámítva némi kitérőt Ragna szülőföldjére. Jóval kevesebb szereplővel, de remekül megírt figurákkal dolgozik. Zokszavam csak a sok idióta név, és még idiótább becézés miatt van, mert itt Edgaron kívül bizony senkinek sem volt normális neve. A gonoszok kicsit talán lehetnének árnyaltabbak, mert mindegyikük igazi féreg, nyúlfarknyi jó oldal nélkül. Ők (tulajdonképpen egy nagy család) bonyolítják a szálakat, a váltott szemszög pedig ismét valamiféle szappanoperára emlékeztető szerkezetet eredményez. A cselekmény izgalmas és érdekes, és a történelmileg elég semmitmondó kor miatt valóban a fikcióé a porond. Van itt kérem minden, gyermek- és testvérgyilkosságtól nemi erőszakig, homokos papoktól érdekes bűnökig spoiler, és persze, ha már Kingsbridge és Follett, akkor az építkezés sem maradhat ki. Utóbbi most csak halványan van jelen, a város életét meghatározó nagy templom építése a történet végén már lóg a levegőben spoiler. Szóval most be kell érnünk csónak-, tutaj- és kezdetleges hídépítéssel, helyette azonban kapunk még a megszokottnál is több hatalmi csatározást, családon belüli viszálykodást, hatalmi harcokat az elöljáróságért és papi tisztségekért.
Nagyon jó volt, nagyon élveztem, és bár kissé elmarad a fent említett nagy elődöktől, de nem annyira, hogy emiatt megkurtítsam bármelyik csillagot. Kaland- és történelmi regény kategóriában bárkinek bátran ajánlanám, számomra ebben a műfajban az év olvasmánya volt.

1 hozzászólás
Sz_Flóra>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Mikor írtam én utoljára könyvre azt, hogy lebilincselő? Komolyan nem emlékszem…

Ken Follett ismét bizonyított előttem. Eltelt pár év, mióta A tűzoszlopot olvastam, és csak halványan derengett, mennyire szeretem a Kingsbridge-sorozatát. Most azonban újult erőre kapott bennem a rajongás, legszívesebben újraolvasnám az egészet, és szerintem meg is fogom tenni. :) Hadd erősödjenek a karizmaim a 800-900 vagy 1000 oldalas könyvmonstrumoknak hála. :D
Talán furcsa, de vonz a középkor, és nehéz megmagyarázni, miért. Miközben elmerültem Edgar, Ragna és Aldred történetében, mintha jelen lettem volna, és bizarr módon élvezettel voltam jelen, akkor is, ha a könyv több részében elborzasztó jelenetekkel szembesültem. Többek között ezért szeretem Ken Follett regényeit: beszippantanak. Olyannyira, hogy több fejezet után eszmélek fel 200 oldal hirtelen elrepülésére, és mintha a 200 oldal olvasása alatt nem az ágyamon ülnék, hanem ott lennék a szereplőkkel a középkori Angliában. A könyvet, amelyik képes ezt a hatást elérni, csak imádni tudom.
Persze haragudtam is rá, de úgy istenigazából. Dorgáltam az írót, hogy mekkora szadista tud lenni, újra és újra azokat a karaktereket kínozza, akik szimpatikusak az olvasónak. Mivel a sötét középkorról van szó, az ehhez hasonló kegyetlen vonások nélkül nem lenne a történet igazán középkori jellegű. Szóval hiába szörnyülködtem rengeteg jeleneten (hajmeresztő gyilkosságok, rabszolgatartás, egyházi méltóságok tettei, erőszak és más egyéb), tagadhatatlan, hogy ezekkel együtt teljes a könyv.
Voltaképpen három szerethető főbb karakter van (akiket már emlegettem), ők kétségtelenül magukba bolondítottak. Edgar hűsége, igazságérzete, segítő szándéka mind megnyugtatták a lelkemet a sok gonoszság közepette, Aldred pedig olyan szerzetes, akiből többre lenne szükség napjainkban is. Intelligens, empatikus, nem hódol be a felette álló korrupt személyeknek, és nem hagyja magát eltaposni. Ragna szintén… mi mindent átélt és elszenvedett ez a nő, amibe sokan belepusztultak volna, ő azonban még a legreménytelenebb helyzetben se adta fel. Inspirál a bátorsága és az akaratereje, szeretnék jobban hasonlítani rá, mert egyszerűen bámulatos asszony!
A negatív karakterek meg… nos, ők aztán vérbeli szívtelen, hataloméhes és veszélyes gonosztevők, nehéz bármi mást mondani rájuk. Kevésbé összetett a jellemük, inkább a rettenet forrását jelentik az olvasónak, éppen ezért nem igazán ejtettek gondolkodóba. Mások hibának vélhetik az antagonisták nem túl árnyalt ábrázolását, mert aki itt szörnyeteg, az tényleg az, egy csepp jóindulat nélkül, és engem ez a fajta könyörtelen gonoszság újra és újra megdöbbentett. Wynstan püspök… mikor rettegtem utoljára regényszereplőtől annyira, mint tőle, fogalmam sincs (ja, de mégis, nála csak William Hamleigh rosszabb). Elejétől a végéig egy kegyetlen, zsarnoki, rémisztő karakter, imádtam gyűlölni.

Imádtam az egész könyvet, még akkor is, ha egyes részeit utáltam. Heves reakciókat váltott ki belőlem, néha ujjongtam, máskor felpattantam, hogy csapkodva kitomboljam magam miatta. Letehetetlennek éreztem, amikor viszont letettem, vagy izgatottan lapoztam fel újból pár pillanat múlva, vagy hajnali kettőkor azzal a boldog tudattal hajtottam álomra a fejem, hogy következő este (mert csak esténként volt lehetőségem olvasni :/) utazom vissza az elbűvölően szeszélyes és ijesztő középkorba. Majd egyszer csak kiolvastam, és napokkal a befejezés után is hiányzik. Lebilincselt. Kell ennél tovább sorolnom, miért szeretem annyira? :)

Gábor_Markó>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Sosem olvastam még ilyen. Minden sora eredeti.
Volt itt egy nemes elrendezett házasságot nem kívánó leánya.
Tudósemberek találékonyságát megszégyenítő felkapaszkodó szakmunkás.
Építkezés.
Rombolás.
Gaz egyházi ember.
Magában kételkedő, de ájtatos, rossz helyzetbe kerülő egyházi ember.
Trükközés ereklyékkel.
Bizarrul leírt erotikus jelenetek.
Bizarrul leírt heroikus jelenetek.
Kolostor.
Zárda.
Sosem olvastam még ilyet… ja várj.

Újdonság: vili vonka, vonko vali, valko vini szerespusztán, szarospasztán és szőrösp… szóval ilyen nevek és ilyen helyek. Értem, hogy miért , de ezeknek az összemosódó neveknek a kerülése nem valami írói alapvetés kellene, hogy legyen?

DE! Egyébként teljesen rendben volt, nem kell évente újraolvasnom a A katedrálist, mert „új” történet éri el ugyanazt a hatást. Úgyhogy olvassátok ti is nyugodtan!

Christinewinchester>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Egy kihívás miatt épp A katedrálist kezdtem volna elolvasni, mikor pont szembe jött a hír, hogy készült egy előzménytörténet, s szeptemberben megjelenik. Épp jókor vettem észre, gondoltam akkor már sorrendben haladok. (Ennyit a nem veszünk új könyvet egy darabig elhatározásról…)
Egyelőre nem tudom megállapítani, hogy a trilógiának mennyire volt szüksége erre a történetre, vagy „csak” bőrlehúzás" vagy mennyire illik bele. Follett munkásságát sem ismertem még.
Azt elmondhatom, vagyis leírhatom, hogy ez a könyve nagyon tetszett. Olvastatta magát, nem is éreztem hosszúnak, tetszett a stílusa is. Az adott korról, mivel valóban csekély forrásunk van, érthető, hogy inkább az írói fantázia győzött. Mostmár igazán kíváncsi vagyok a „folytatásra”.

Mr_Szörnyi_Börnyi>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Az év legnagyobb érdeklődéssel várt könyve volt részemről. Azt kell mondanom, hogy nem okozott ugyan csalódást, de igazából semmilyen újdonsággal sem tudott szolgálni. Ugyanarra a sémára épül, mint a sorozat többi tagja, de nem éri el sem a Katedrális, sem az Idők végezetéig (legnagyobb kedvenc!) színvonalát. Egy szegénysorból származó építőmester és egy nemesasszony lassan beteljesedő szerelme, melynek hátteréül egy híd és egy templom építése, valamint kolostorbeli és településért folytatott hatalmi harc szolgál. A regény történelmi kerete a X. század végének, XI. század elejének Angliája , ami önmagában a rendelkezésre álló kevéske forrásanyag miatt tág lehetőséget kínál az írói fantáziának, és összességében elmondható, hogy ezzel a sansszal Ken Follett igencsak jól élt. A sorozat többi regényében már megszokott fordulatok, árulások, intrikák menetrendszerűen követik egymást és gondoskodnak arról, hogy egy percig se unatkozzunk, de valami nekem mégis hiányzott. Talán valami igazán váratlan fordulat, egy szokatlan karakter, egy új történetszál, vagy bármi, ami eltér a korábbi kötetekben olvasottaktól. De nem akarok elégedetlenkedni. az Egy új korszak hajnala remek kikapcsolódást nyújtott, szórakoztatott és elvarázsolt, ahogy ezt az írótól már megszokhattuk.

kaoszkapitány75>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Na végre a régi fényében ragyog a mester. Napok alatt bedaráltam, olvasmányos, fordulatos, izgalmas. Nem voltak benne időugrások két rész között, ami zavart a Tűzoszlopban. A sztori nagyjából a szokásos Follett, de még mindig beszippantott.

Varga_István_2>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Nehéz néhány szóban értékelni ezt a könyvet. Ahogy többen is írták már előttem is, féltem hogy a Tűzoszlop után van még lefelé. Nem mint ha az szörnyű könyv lenne, csak nem sok köze van a Kings bridge történetéhez. No de vissza ehhez a könyvhöz. A négy rész közül a legrövidebb volt, de ennek ellenére olvasmányos és magábaszippantó könyv volt. Kifejezetten tetszett, hogy nem kellett ötven szereplő nevét és rangját fejben tartani. Csupán egy igen szűk kör volt a cselekmény aktív részese. Az oldalakat olvasva a szemünk előtt alakul át az első évezred hajnalán az álmos komp tanya, a már ismert katedrális helyszínévé. A fél csillag levonás csak annak szól, hogy a történet egy apró csavart leszámítva egészen kiszámítható.


Népszerű idézetek

mate55>!

Edgarnak még élete legfontosabb éjszakáján is nehezére esett a virrasztás.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Edgar
Praetorianus P>!

Mama és papa arra tanították a fiaikat, hogy ha frissen akarják tartani magukat, legalább évente egyszer meg kell fürdeniük.

64. oldal (Gabo, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: anya · apa · fürdés
Praetorianus P>!

A feleségei biztatták, hogy igyon csak, mert ha berúgott, gyakran melléütött.

246. oldal (Gabo, 2020)

Praetorianus P>!

Az ember mindent elronthat, ha túl sokat aggodalmaskodik.

178. oldal (Gabo, 2020)

gesztenye11 >!

– Te idióta, ha nem jut eszedbe más, legalább pisild le!

149. oldal - 7. fejezet - 997. augusztusa

2 hozzászólás
gesztenye11 >!

– Ha egy férfinak lehet két felesége, egy asszonynak is lehet két férje.

171. oldal - 8. fejezet - 997. szeptember eleje

Kapcsolódó szócikkek: feleség · férj
Praetorianus P>!

Az ember akkor tanul, amikor hallgat, és nem akkor, amikor beszél.

711. oldal (Gabo, 2020)

Praetorianus P>!

Örülök, amikor meglátom a közeledő bajt, mert azt tudom kezelni. A valódi veszélyt a meglepetések jelentik.

311. oldal (Gabo, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: meglepetés · veszély
Praetorianus P>!

Vannak idők, amikor jobb, ha az igazság kimondatlan marad.

422. oldal (Gabo, 2020)

Praetorianus P>!

Az embert nem szabad arra kényszeríteni, hogy azt tegye, amit rossznak tart.

428. oldal (Gabo, 2020)


A sorozat következő kötete

Kingsbridge-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bernard Cornwell: Az utolsó királyság
Bánki Éva: Elsodort idő
Victoria Holt: Szenvedélyes ellenségek
Kathleen E. Woodiwiss: A farkas és a galamb
C. J. Sansom: Kard által
Michael Wood: Anglia múltjának nyomában
Trevor Rowley: A normannok
Robert Low: Varjúcsont
Noah Gordon: Az orvosdoktor
Tim Severin: A viking – Vérszerződés