Egy ​új korszak hajnala (Kingsbridge-trilógia 0,5) 127 csillagozás

Ken Follett: Egy új korszak hajnala

A ​shiringi erőd nem nagyon különbözött a cherbourg-itól, csak a lakótorony hiányzott belőle. Voltak házak, istállók, raktárak, nyitott konyhák. Az egyik ház kétszer akkora volt, mint a többi, a két végébe apró ablakokat vágtak: ez lesz a csarnok, ahol az elöljáró tartja a gyűléseket és a lakomákat. A sokaság két sorba állt, nyilvánvalóan azt várták, hogy Ragna közöttük lovagoljon a csarnokhoz. A lány nem sietett, mert látni akarta az arcokat, hogy mosolyoghasson rájuk.
A hosszú ház ajtaja előtt ott állt Wilwulf. Éppen olyan volt, ahogy Ragna emlékezett, magas és hanyag tartású, bajsza és dús haja szőke, az álla borotvált. Vörös köpenyt viselt, zománcos dísztűvel összefogva. Olyan fesztelenül mosolygott, mintha tegnap váltak volna el, és nem két hónapja. Hajadonfővel állt az esőben, nem érdekelte, hogy megázik. Szélesre tárta a karját.
Ragna nem bírta tovább fékezni magát. Leugrott a lováról, és futott hozzá. A nézők megéljenezték túláradó örömét. Wilwulf még… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

>!
GABO, Budapest, 2020
816 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635660018 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin
>!
GABO, Budapest, 2020
816 oldal · ISBN: 9789635660124 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin

Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Aldred · Edgar · Ragna · Wilwulf (Wilf) · Wynstan


Kedvencelte 11

Most olvassa 27

Várólistára tette 137

Kívánságlistára tette 154

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

mate55 P>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Három évtizeddel azután, hogy Follett elindította Kingsbridge-sorozatát, megírta a folytatást, illetve előzményét, amely Dreng’s Ferry település életét követi nyomon. Az európai történelem ezen időszakában Anglia két oldalról volt behatolóktól veszélyeztetve: nyugatról a walesiek, keletről pedig a vikingek, akik rettegést váltottak ki egy olyan népben, amely viszont úgy reagált erre, hogy ragaszkodott uraihoz a biztonság és az igazságosság érdekében. Ebben a világban egy fiatal hajóépítő tervei egy éjszaka alatt megsemmisülnek, miután a vikingek spoiler…. Átfogó beszámolót ad egy civilizáció felépítéséről – (ahol világos jogállam nélkül káosz uralkodik) – annak törvényeivel, struktúráival, szokásaival és meggyőződéseivel együtt. Az erőszak, a nemi erőszak, a rabszolgaság, a romantika, a hatalomjáték és az emberi törekvés mindent elnyelő életszakaszává egyesül ebben a kaotikus és instabil Angliában. Egy középkori utazásra vezet bennünket, szerelemmel és gyűlölettel gazdag történelmi múltba, amelynek vége ott lesz, ahol a „Katedrális” oszlopai kezdődnek. Az eredmény egy hatalmas szórakozás, amely komoly intelligenciával világítja meg a brit történelem eme homályos szegletét. Legyen bár egy sor hibája, Follett opusza menthetetlenül és megkerülhetetlenül kiemelkedő része lett a történelmi lektűrök végtelen sorának.

12 hozzászólás
bokrichard>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Engedje meg mindenki, hogy részrehajló legyek majdnem 4 hétnyi olvasási cölibátus után. Mert erre 5 csillagot adni sok nagyon jó, ötletes, egyedi, újító kötet között meglehetősen részrehajló tett részemről. Nem leszek új, nem leszek egyedi, azon gondolkodtam, hogy Ken Follett regényeit az utóbbi időkben olyan olvasni, mint az olimpiát nézni. Kb. 4 évente megjelenő új nevekkel, új időszakban, de ugyanazokkal a „sportágakkal” ugyanaz megy, de beválik. Most a történelmi háttér kissé háttérbe szorult, nem úgy mint a Tűzoszlopnál, de akkoriban túl sok minden nem is történt. Szex, hatalom, ármánykodás, olyan Barátok közt-ösen, de a szereplők megformálása messze sokkal profibb munka.De ezt is megszoktuk. Nincs új a nap alatt, de imádom, és letehetetlen volt, Kíváncsi leszek, mi lesz a következőkben, most, hogy a Katedrális minden (?) bőre le lett húzva.

2 hozzászólás
Kapusi_Farmosi_Dóra P>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Könnyű Ken Follett bűvkörébe kerülni. Nincs szükség hozzá semmi egyébre, csak hogy kinyissam az egyik történelmi regényét és máris szédületes időutazásban van részem. Próbálkoztam más műfajban íródott könyveivel is, azok valahogy nem tudtak úgy megérinteni, mint a Kingsbride-trilógia vagy az Évszázad-trilógia hangulatos történetei. Kicsit azért tartottam az Egy új korszak hajnala olvasásától, találkoztam már méltatlan előzményregényekkel és csúfos folytatásokkal is, de Ken Follettben most sem kellett csalódnom.

Ezer körül járunk, amikor a viking támadások még masszív problémákat okoznak az angol partokhoz közeli falvak lakóinak. Ugyan a harcos nép jön és megy, de amikor jön tűzcsóvát és halált hoz magával, amikor megy, akkor özvegyeket, árvákat és üszkös falvakat hagy maga után. Anglia királya pedig nem hogy a vikingeket, de a saját országát sem képes rendben tartani. Hiába a kereszténység, ha a papok feleségestül tivornyáznak, hiába a törvény, ha arra magasról tesz a nemesi réteg, sőt tán még le is köpi azt. Ebbe a kaotikus világba érkezik meg Ragna, a normann nemesasszony, és találja magát egy olyan háló kellős közepén, melyet a férje családja sző köré ragacsos ujjakkal.

Edgar, az ifjú hajóács és zseniális mesterember az egyik legszerethetőbb figura, akivel valaha is találkoztam. Néha a már “túl jó, hogy igaz legyen” kategóriába csúszik át, mégis nehéz nem kedvelni, ahogy kreativitással és kitartással menti meg családját az éhhaláltól, ahogy bátran helytáll a hatalmasságokkal szemben is és ahogy a szeretett nőért megtesz bármit. Még azt is, hogy ha kell, távoltartja magát tőle.

Aldred szerzetes képviseli az igazi keresztény erkölcsöket. Vágya, hogy kulturális közpönttá tegye Dreng’s Ferry környékét, ezért minden lehetőséget megragad, ami előremozdíthatja az ügyét. Megbotránkozik a papok züllöttségén, ám ő maga sem feddhetetlen. Hármuk élete összefonódik, vállvetve lépnek pástra egy élhetőbb életért és az igazságért.

https://csakegypercre.hu/egy-uj-korszak-hajnala-visszat…

rosemary_goth P>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Vegyesek az érzéseim a trilógia előzményregényével kapcsolatban. Megpróbálok rövid lenni.

Először is, magáról a történetről:
Nem volt ez rossz. Sőt! Érdekes volt. Itt nincs olyan konkrét esemény vagy személy, akiről szólna a mese. Itt a hétköznapi Anglia van a 10-11. században.
Hamisítatlan Follett – azt hiszem. Szépen lassan, türelmesen meséli el a világot, amit megalkotott. Ezért is szeretem a jó vaskos köteteket, meg az ő írásait. Van hely bőven, nem kell sietni semmivel. Hát nem is sietett. off Nem az a mostani szórakoztató irodalomra jellemző végig pörgős stílus jellemző rá, aminél az ember nem győzi kapkodni a fejét. Nem. Ő megadja a módját.
Lebilincselő az a fantázia, amivel megpróbálta felvázolni a 10-11. századi angol világot. A könyv végén említést is tesz róla, hogy mennyire nem egyszerű a feladat, hiszen az őt igazoló fennmaradt források eléggé foghíjasak. Ennek ellenére szerintem egy nagyon jó korrajzot adott a kezünkbe. Még akkor is, ha legnagyobb részben „csak” az írói fantázia szülte.
A női főszereplővel megmelengette a feminista szívemet, úgyhogy az is tetszett.
Viszont a rosszfiúkat én már a felénél kinyírtam volna a francba. Persze akkor nem lett volna 800 oldalas a könyv, de a kínlódás és a szemétség már kezdett az agyamra menni. spoiler Szóval ezért megy le a fél pont.

És most magáról a könyvről:
Tudom én, hogy 800 oldalt egyszerre végigseggelni nem könnyű feladat. Elolvasni sem, nemhogy javítani a hibákat.
De! Mostanában elég sokat olvastam, és javítottam mások írásait, így most különösen érzékeny a szemem minden apró hibára, ezért sem tudtam könnyen elnézni azokat. off
Egy ilyen terjedelmű műnél, ami ráadásul ekkora marketinget kap, jobban kellene adni a minőségi munkára is.
Iszonyatosan zavart, hogy kb. a 600 oldaltól rengeteg, a fordításból adódó nyelvtani, gépelési hiba, és sok olyan szó maradt a könyvben, ami szerintem rohadtul nem volt magyar. off
Tudom, hogy nem egyszerű munka a fordítás sem, néha nem sikerül szép, ékes magyar nyelven megfogalmazni a gondolatokat. De a megjelenő könyvben már a szerkesztés során ki kellene tudni szűrni ezeket. És nem állítom, hogy ez nem történt meg, csak azt látom, hogy mind a fordító, mind a szerkesztő, mind pedig a korrektor elfáradt a végére. Talán nagy volt a határidő nyomása, elhiszem, elfogadom. Csak azt sajnálom, hogy ezzel rontottak az olvasás-élményemen.

Mindent összevetve azért azt mondom, hogy mivel olvastam már rosszabbul kivitelezett művet is, nem annyira kétségbeeijtő a helyzet, mindenképp megéri az olvasást. És persze örömmel olvasom a folytatást is.

U_Iza>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Régi jól bevált recept, Follett módra. A gond csak az, hogy hiába szeretem a lekváros palacsintát, ha mindig azt kapom, akkor előbb-utóbb megunom. Ráadásul ebben már nagyon kevés volt a lekvár. Ami elvitte a hátán a Katedrálist és folytatásait, az számomra itt már kevésnek bizonyult. A tűzoszlop még tudott újat mutatni, több volt benne a történelem, sőt, ki is lépett Anglia határaiból, addig ez a nagyon várt előzménykötet már csak ponyva, néhol történelmi könyvhöz nem méltó szóhasználattal, ami lehet, hogy a fordítás hibája. A karakterek is ismerősek annak, aki olvasott már a szerzőtől: a jók nagyon jók és okosak, csak mindig azok a körülmények, ugye.. A rosszak pedig velejéig romlottak és köztük ugyan akad együgyű, de eszes és veszélyes is, természetesen hatalommal rendelkező. Nulla jó tulajdonsággal. Itt is van parázna, agyafúrt és lelketlen püspök, emancipáció felé törekvő nő, reménytelen hősszerelmes építész. A történet a szokott mederben folydogál, van itt árulás, összeesküvés, gyilkosság, szenvedés, és a végén természetesen minden jóra fordul, a jók megkapják jutalmukat, a rosszak pedig bűnhődhetnek, vagy Isten, vagy más szereplő által. Nagyon sajnálom, mert nagyon vártam ezt a könyvet, de csalódás volt. Sokadjára már baromi hosszúnak tűnt 800 oldalon keresztül olvasni szinte a semmiről.

8 hozzászólás
salidigger>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Follett ezt a könyvet megírta már. Nem is egyszer. Viszont ha valaki úgy tud mesélni, hogy a nyolcszáz oldal nyolcvannak tűnik, addig kit érdekel? Nem egy 70+os írónak kell feltalálnia a spanyolviaszt.
Jól bevált panelek, biztos rutinmunka, de remek szórakozás!

1 hozzászólás
Dors_Peabody>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Már a könyv olvasása közben is gondolkodtam, hogy mégis hány csillagot adjak. Meg azon is, hogy a pozitívumokkal vagy a negatívumokkal kezdjem az értékelésemet.Most, hogy a végére értem a könyvnek, el is dőlt a kérdés. Fanyaloghatnék, de hamisan hangzana. Minden hibája ellenére végtelenül szórakoztató és magával ragadó a történet. Benne éltem a könyvben, úgy beszippantott a mese (mert ez az), hogy fel sem tűnt, hogy ezer év választ el a kedvenc vagy gyűlölt szereplőimtől (mondjuk az sem tűnt fel, hogy lényegében egész nap olvastam…)
Sokadik KF regény olvasása után már ismerős a sablon: vannak a jók meg a velejéig gonoszak, összecsapnak, persze az utolsó pillanatig úgy tűnik, hogy a gonoszak győzedelmeskednek, de rutinos KF olvasóként én egy pillanatig sem aggódtam és teljes nyugalommal vártam a happy endet. Ami természetesen meg is jött. Persze zavar a sablon, az meg pláne zavar, hogy végtelenül egysíkúan a szereplők, szerintem Follett karakterábrázolásban csapnivaló. De jól esett, a 800 oldal ellenére nem volt sok (csak tartani) és maradtam volna még Aldreddel, Edgarral és Ragnával. Az Egy korszak hajnala egy igazán jól megírt mese felnőtteknek. És hiszem, hogy nekünk is szükségünk van mesékre. Arra, hogy a jó győzzön, a gonosz megbűnhődjön, a szerelmesek egymásra találjanak.

5 hozzászólás
W_E>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Ken Follett ezúttal a X.század végére kalauzolja olvasóit, amikor még a vikingek, a kor kalózai mesterien elkészített, könnyed hajóikkal közelítették meg a szárazföldet és fosztogattak, ölhettek kedvükre, semmissé téve falvakat, városokat.
Egy ilyen támadással- mint vezérfonal- indul a regény, amiben aztán az íróhoz megszokott módon a nyers valójában mutatkoznak meg a korjellemzők, történések egyaránt.
Történelmileg hiteles eseményeket ne keressünk, de a kutatómunka eredményeképp egy gazdag, fordulatokban teli művet kapunk , amin Follett biztos kézzel , rutinnal vezeti át az olvasót.
Bővelkedhetünk ármányban, szerelemben , szexualitásban, igazságtalan bűnökben, láthatjuk a fertőt, a kínt, a mocskos hazugságokat , ahogy egyes szereplők a hatalomra jutásért vagy annak megtartásáért mindent elkövetnek sem Istent , sem embert nem kímélve.
A korrajz jól ábrázolt, a szereplők remekül kidolgozottak ebben a mesében . Mert mese ez felnőtteknek, aki ettől nem vár csak annyit, hogy egy lebilincselő történetben élhessen 800 oldalon át ismerve az író korábbi könyveinek stílusát, az nem fog csalódni. Bátran ajánlom olvasásra.

Sz_Flóra>!
Ken Follett: Egy új korszak hajnala

Mikor írtam én utoljára könyvre azt, hogy lebilincselő? Komolyan nem emlékszem…

Ken Follett ismét bizonyított előttem. Eltelt pár év, mióta A tűzoszlopot olvastam, és csak halványan derengett, mennyire szeretem a Kingsbridge-sorozatát. Most azonban újult erőre kapott bennem a rajongás, legszívesebben újraolvasnám az egészet, és szerintem meg is fogom tenni. :) Hadd erősödjenek a karizmaim a 800-900 vagy 1000 oldalas könyvmonstrumoknak hála. :D
Talán furcsa, de vonz a középkor, és nehéz megmagyarázni, miért. Miközben elmerültem Edgar, Ragna és Aldred történetében, mintha jelen lettem volna, és bizarr módon élvezettel voltam jelen, akkor is, ha a könyv több részében elborzasztó jelenetekkel szembesültem. Többek között ezért szeretem Ken Follett regényeit: beszippantanak. Olyannyira, hogy több fejezet után eszmélek fel 200 oldal hirtelen elrepülésére, és mintha a 200 oldal olvasása alatt nem az ágyamon ülnék, hanem ott lennék a szereplőkkel a középkori Angliában. A könyvet, amelyik képes ezt a hatást elérni, csak imádni tudom.
Persze haragudtam is rá, de úgy istenigazából. Dorgáltam az írót, hogy mekkora szadista tud lenni, újra és újra azokat a karaktereket kínozza, akik szimpatikusak az olvasónak. Mivel a sötét középkorról van szó, az ehhez hasonló kegyetlen vonások nélkül nem lenne a történet igazán középkori jellegű. Szóval hiába szörnyülködtem rengeteg jeleneten (hajmeresztő gyilkosságok, rabszolgatartás, egyházi méltóságok tettei, erőszak és más egyéb), tagadhatatlan, hogy ezekkel együtt teljes a könyv.
Voltaképpen három szerethető főbb karakter van (akiket már emlegettem), ők kétségtelenül magukba bolondítottak. Edgar hűsége, igazságérzete, segítő szándéka mind megnyugtatták a lelkemet a sok gonoszság közepette, Aldred pedig olyan szerzetes, akiből többre lenne szükség napjainkban is. Intelligens, empatikus, nem hódol be a felette álló korrupt személyeknek, és nem hagyja magát eltaposni. Ragna szintén… mi mindent átélt és elszenvedett ez a nő, amibe sokan belepusztultak volna, ő azonban még a legreménytelenebb helyzetben se adta fel. Inspirál a bátorsága és az akaratereje, szeretnék jobban hasonlítani rá, mert egyszerűen bámulatos asszony!
A negatív karakterek meg… nos, ők aztán vérbeli szívtelen, hataloméhes és veszélyes gonosztevők, nehéz bármi mást mondani rájuk. Kevésbé összetett a jellemük, inkább a rettenet forrását jelentik az olvasónak, éppen ezért nem igazán ejtettek gondolkodóba. Mások hibának vélhetik az antagonisták nem túl árnyalt ábrázolását, mert aki itt szörnyeteg, az tényleg az, egy csepp jóindulat nélkül, és engem ez a fajta könyörtelen gonoszság újra és újra megdöbbentett. Wynstan püspök… mikor rettegtem utoljára regényszereplőtől annyira, mint tőle, fogalmam sincs (ja, de mégis, nála csak William Hamleigh rosszabb). Elejétől a végéig egy kegyetlen, zsarnoki, rémisztő karakter, imádtam gyűlölni.

Imádtam az egész könyvet, még akkor is, ha egyes részeit utáltam. Heves reakciókat váltott ki belőlem, néha ujjongtam, máskor felpattantam, hogy csapkodva kitomboljam magam miatta. Letehetetlennek éreztem, amikor viszont letettem, vagy izgatottan lapoztam fel újból pár pillanat múlva, vagy hajnali kettőkor azzal a boldog tudattal hajtottam álomra a fejem, hogy következő este (mert csak esténként volt lehetőségem olvasni :/) utazom vissza az elbűvölően szeszélyes és ijesztő középkorba. Majd egyszer csak kiolvastam, és napokkal a befejezés után is hiányzik. Lebilincselt. Kell ennél tovább sorolnom, miért szeretem annyira? :)


Népszerű idézetek

robinson>!

Mama azt gyászolta, amit elvesztett, Edgar azt, ami sosem lehet az övé.

mate55 P>!

Edgarnak még élete legfontosabb éjszakáján is nehezére esett a virrasztás.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Edgar
robinson P>!

Edgar azon tűnődött, hogy szoktak-e a kutyák rosszat álmodni.

robinson P>!

Wynstant két dolog tette boldoggá: a pénz és a hatalom. És ez a kettő valójában egy volt.

Praetorianus P>!

Mama és papa arra tanították a fiaikat, hogy ha frissen akarják tartani magukat, legalább évente egyszer meg kell fürdeniük.

64. oldal (Gabo, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: anya · apa · fürdés
Praetorianus P>!

Az ember mindent elronthat, ha túl sokat aggodalmaskodik.

178. oldal (Gabo, 2020)

Praetorianus P>!

A feleségei biztatták, hogy igyon csak, mert ha berúgott, gyakran melléütött.

246. oldal (Gabo, 2020)

Praetorianus P>!

Az ember akkor tanul, amikor hallgat, és nem akkor, amikor beszél.

711. oldal (Gabo, 2020)

Praetorianus P>!

Örülök, amikor meglátom a közeledő bajt, mert azt tudom kezelni. A valódi veszélyt a meglepetések jelentik.

311. oldal (Gabo, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: meglepetés · veszély
Praetorianus P>!

Vannak idők, amikor jobb, ha az igazság kimondatlan marad.

422. oldal (Gabo, 2020)


A sorozat következő kötete

Kingsbridge-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bánki Éva: Elsodort idő
Bernard Cornwell: Az utolsó királyság
Victoria Holt (Jean Plaidy): Az igazság bajnoka
Kathleen E. Woodiwiss: A farkas és a galamb
C. J. Sansom: Kard által
Jeffrey Archer: Majd az idő eldönti
Philippa Gregory: A másik Boleyn lány
Alison Weir: Aragóniai Katalin
Terry Deary: A királynő hírnöke
Michael Wood: Anglia múltjának nyomában