A ​Titánok bukása (Évszázad-trilógia 1.) 540 csillagozás

Ken Follett: A Titánok bukása

A ​VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI.

A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül.
Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2010

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Ken Follett

>!
GABO, Budapest, 2019
968 oldal · keménytáblás · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin
>!
GABO, Budapest, 2010
968 oldal · ISBN: 9789636899677 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin
>!
GABO, Budapest, 2010
968 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636894306 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Ethel Williams · Maud Fitzherbert · Fitzherbert gróf (Fitz) · Walter von Ulrich · Dupuys ezredes · Gallieni tábornok · Grigorij Peskov · Otto von Ulrich


Kedvencelte 133

Most olvassa 64

Várólistára tette 342

Kívánságlistára tette 207

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Madama_Butterfly>!
Ken Follett: A Titánok bukása

Nagy kár, hogy eddig megrémisztett a könyv oldalszáma és mérete – több szálon futó, zseniálisan megírt regény ez.
A történelem olyan időszakát meséli el a könyv, amelyet érdemes a száraz történelem óráktól elszabadulva, több szemszögből is átérezni, a párhuzamosan zajló eseményeket szinte saját nézőpontból szemlélni. Minden mindennel összefügg, a tanórákon egyes leckeként megtanult, az első világháború elő- utóéletét, illetve a világégést, sőt az októberi szocialista forradalmat is más kontextusban látja az ember, ha árnyalják a képet emberi sorsokkal oly módon, ahogyan azt kell ahhoz, hogy a száraz történelem életre keljen.
Számos valós történelmi személy (Lloyd George, Churchill, Lenin, II. Vilmos császár, Wilson) mellett fiktív, ám a kor társadalmi összetételét híven tükröző hősök szemén keresztül látjuk a XX. század oly meghatározó első évtizedeit.
Magyarként egy dolgot hiányoltam: szerepünk és sorsunk hangsúlyosabb és fontosabb volt, mint ahogy itt említve van, de bocsánatos bűnként elkönyvelhető, hiszen főként angol, amerikai, német és orosz szempontból meséli el a történetet. Ettől a szépséghibától eltekintve ajánlom mindenkinek, aki szeretne picit elmerülni ennek a kornak a történelmében.

12 hozzászólás
Lorenza_Pellegrini>!
Ken Follett: A Titánok bukása

Nagyon fordulatosan adja elő a történelmi eseményeket. Jó szórakozást nyújt és olvastatja magát. Olvasás közben sokszor járt a fejemben, hogy mik a pontos tények és mennyit toldott hozzá az író, de nem olvastam mindennek utánna. Néhány dolognak igen, ez is erénye a könyvnek hogy felkelti az érdeklődést a történelem iskolai tanulmányokon túli megismerése iránt.

2 hozzászólás
tgorsy>!
Ken Follett: A Titánok bukása

Elkezdtem jegyzetelni, hogy melyik jelenet honnan van. Pl.: Otto von Ulrich látogatása Maudnál = Kaméliás hölgy (165. o.), Grigorij, Lev, Kátya kapcsolata = Hiúság vására. De egy idő után meguntam. Mindenesetre nem akárhonnan merítget Follett (Keresztapa, III. Richard, Háború és béke)
Kicsit untam. Ami szíven ütött az a Béketárgyalások Trianonban. Senki nem vádolhat múlton való merengéssel, nagy-magyarkodással, de azért, hogy Magyarország a futottak még kategóriában sincs. Az azért fájt.

Rodwin>!
Ken Follett: A Titánok bukása

Nos ez tisztes iparos munka volt. Egész véletlen akadtam az íróra és erre a trilógiára is. De milyen jó, hogy ráakadtam, első könyvnek remek volt.
Eleinte tartottam a sok szereplőtől, hogy jaj nekem, de egy idő után nem okozott fejben tartani őket. Adva van több család akiken keresztül követhetjük a háború viszontagságait, borzalmait.
Betekinthetünk emberi sorsokba, testvéri szeretetbe, szerelmek, barátságok szövődnek és mennek tönkre.
A könyv olvastatja magát,remekül meg van írva, bár vannak benne unalmasabb részek is, de egy ekkora könyvnél ezt elnézhetjük. Csaták is jól megírtak, véresek, amilyen a háború maga.
Nagyon beleéltem magam a háború szörnyűségeibe, hogy mennyit éheztek, fáztak ezek az emberek. Olykor a hideg rázott pl. 1914. karácsonyánál, mikor a Britek és a Németek önkényesen letették a fegyvert, kimásztak a lövészárkokból és átjárta őket a szeretet, ajándékot cseréltek, fociztak. Remek film is készült ebből a Fegyverszünet karácsonyra címmel, mikor ezt olvastam a film pergett előttem.
Nem lehetett könnyű ebben a korban élni sem hazánkban, sem Európában.
Egy, két szereplő több száz oldalra eltűnt, ezt nem néztem jó szemmel mert Lev sorsára is kíváncsi lettem volna olykor.
Nem egy könnyű téma, de aki szereti ezt a kort az nem fog csalódni. Walestől, Oroszországig, Német és Francia földeken egészen Amerikáig utazhatunk.
Mindenképp beszerzem a folytatást is, mert nagyon kíváncsi vagyok mi történik majd az utódokkal.

3 hozzászólás
smetalin>!
Ken Follett: A Titánok bukása

Atyaég!!jó hosszú egy könyv, de milyen tartalmas! nem voltak unalmas részek, de nem ám!!! Négy nemzetből ismerhetünk meg különböző társadalmi rangú embereket, kik barátok voltak, de a háború ellenséget csinált belőlük! Részletesen megismerhetjük a családok életét, és hogy milyen hatással volt rájuk a háború. Voltak akik felemelkedtek, és voltak akik elbuktak, de egy biztos, mindenki megszenvedte. Izgultam a szereplőkért, és igaz tudtam mit lesz a vége a háborúnak, hisz tanultuk, de ettől függetlenül érdekes volt olvasni, és tanulságos is!
Kérem a következő részét!!!!

7 hozzászólás
Andrée P>!
Ken Follett: A Titánok bukása

Szerintem Ken Follett egyik mesterműve ez a könyv.
Igen tudom nagyon hosszú és rengeteg a szereplő, de…
… a sok szereplőt idővel megszokja az ember és tudja ki az, aki lényeges és ténylegesen viszi előre a történetet és ki az, aki nem. Úgyhogy egy idő után nem zavaró.
A terjedelmét tekintve pedig, ha megnézzük, mekkora idősávot fed le a történelemből és azt a világ hány részére leosztva, sokszor egy időben mesélve több ország történését, máris érthető és nem is olyan hosszú. Szóval nálam ebből a szempontból abszolút nyerő a könyv.
Ezen felül azért is tetszik annyira, mert sikerült úgy megírni a történetet, hogy a főszereplőink valamilyen módon mindig kapcsolódjanak az adott korszak jeles, vagy fontos eseményeihez. Mindezt úgy, hogy még akár hihető is legyen. És ha ez még nem lenne elég sikerült úgy csavarni a cselekményt, hogy egymásra, egymás családjaira is kisebb nagyobb ráhatással legyenek valami módon. Elképesztő jól lettek összedolgozva a szálak!
Érdekes, hogy a korábban olvasott nagy kedvencben a Katedrális trilógiában, azért mindig sikerült olyan családot találni, akit valamiért jobban kedveltem a többinél és ugyan így megvolt az utált is, ebben a történetben valami mindegyik családból szimpatikus és így nem tudok sem kedvencet, sem utáltat találni.
Igazi élmény volt olvasni!

Kapusi_Farmosi_Dóra P>!
Ken Follett: A Titánok bukása

Igazán üdítő volt, hogy nem csak a győztes, vagy csak a vesztes oldalt figyelhettük meg, hanem mindkét oldal mindennapi életébe, háborús stratégiájába is betekintést nyerhettünk. Senki sem volt kizárólagosan rossznak, vagy jónak elkönyvelve, végignéztük a kevésbé rossz, a rossz, és a még rosszabb döntések sorozatát, amelyek emberéletek millióit követelték.

A karakterek kellően emberiek, nagy kedvencem volt Maud Fitzherbert, aki nagyon intelligens és felvilágosult nő, de akkora marhaságokat követ el, hogy azért már-már tisztelni lehet. Hiába no, nem tud teljesen kibújni az egész életén át belénevelt arisztokrata gúnyájából. Az ő ellenpárja Ethel Williams, aki minden őt ért katasztrófa ellenére bizonyítja, hogy nem kell ahhoz nemesi származásúnak lenni, hogy nagyra törjünk, mindig akar, mindig megy és harcol, többek között a nők jogaiért is. És most érzem, hogy belemelegszek, és legszívesebben felsorolnám az összes megjelenő szereplőt, mert mindenkiben található valami, ami miatt kedvelni lehet, vagy legalább utálni szerettem. Mint például maga a fiatal Fitzherbert gróf, akinek szent meggyőződése, hogy mind a nőket, mind a munkásosztályt távol kell tartani a szavazástól, vagy attól, hogy beleszólhassanak az ország ügyeibe. Ugyanakkor kétségbeesetten keresi a szerelmet, de elvakult arisztokratizmusa távol tartja őt a normális élettől, és olyan döntésekbe kényszeríti bele, melyeknek nagyon komoly következményei lesznek.

http://csakegypercre.blog.hu/2018/05/07/ken_follett_a_t…

Kiss_Csillag_Mackólány P>!
Ken Follett: A Titánok bukása

Rettenetesen megijedtem, amikor megláttam a könyv oldalszámait.
De ez a gondom azonnal elmúlt, amint elkezdtem olvasni. Csak vittek a sorsok, vittek magukkal.
Annyi volt csak a problémám, hogy nem tudtam egyszerre, egyvégtében elolvasni.
Érdekes volt a gróf alakja, illetve minden hasonló emberrel szemben van egy kis fenntartásom. Amiatt, hogy hogyan tud valaki ennyire másféleképpen viselkedni hol egyik, hol másik helyen.
Úgy vélem jelenleg, amikor még kavarognak az évszámok, az emberek, a gondolatok a fejemben, hogy a folytatás elolvasása előtt mindenképpen újra a kezembe kell vennem.

labe>!
Ken Follett: A Titánok bukása

Grandiózus ponyva, gigantikus történet.
Mesterien összefont sorsok, bár mégsem ekkora világfalu a világfalu :)
Nem tudom, mennyire alátámasztott a történelmi háttér, de számomra működött, legjobban azt élveztem a könyvben, ahogy összekapcsolja a nagyvilág eseményeit a szereplők magánéletével, hogyan dől el milliók sorsa néhány ember döntésével. Érzékletes a háború és a szex leírásában is, egyformán jól ábrázolja a csatában szétcsattanó testeket és a szaftos légyottokat.
Szerettem, mert nagyon olvastatta magát.
Ez volt az első Follett könyvem, kár volt ennyire ódzkodni tőle :).

ilovai_noémi>!
Ken Follett: A Titánok bukása

Eléggé meglepett először Ken Follett stílusa, de pár oldal után megszoktam. Nagyon tetszett, hogy sok történelmi vonatkozást használ. A háború előzményeit, a háborút, és a háború utáni időszakot is megismertem, ami segített az események alakulásának megértésében.
Tetszett, hogy a fiatalok nyelvén szólt hozzánk, olvasókhoz, ez főképp a +18-as részeknél mutatkozik meg.
Nagyon örültem, hogy sok szerelmi szálat rakott bele. :)
Megunhatatlan, szeretni való könyv (a másik kettővel együtt).


Népszerű idézetek

Algernon +SP>!

Egy gyermek olyan, mint egy forradalom, gondolta Grigorij: az ember elindítja, de nem szabályozhatja, mi lesz belőle.

758. oldal

Kapcsolódó szócikkek: forradalom · Grigorij Peskov · gyermek
2 hozzászólás
csillagka P>!

– Apus az szokta mondani, hogy ha a cár más körülmények közé születik, egy kis erőfeszítéssel egész alkalmas postás lehetett volna.

664. oldal

Algernon +SP>!

– Letartóztatnak egy embert, mert azt mondta: „Miklós hülye.” Mondja a rendőrnek: „Én egy másik Miklósra gondoltam, nem a mi szeretett cárunkra!” Mire a rendőr: „Hazudsz! Ha azt mondtad, hogy hülye, csakis a cárra gondolhattál!”

678. oldal

Algernon +SP>!

Van egy mondás: ha száz dollárral tartozol, akkor a bank parancsol neked, ha egymillióval, akkor te parancsolsz a banknak.

867. oldal

Goofry P>!

… a népnek mindig kell valaki, akit gyűlölhessen, és a sajtó mindig kész kiszolgálni ezt az igényt.

861. oldal

Goofry P>!

A kis elméket a kis dolgok szórakoztatják.

68. oldal

Irasalgor>!

Az emberek elhamarkodottan cselekszenek, ha sebet kap a büszkeségük.

505. oldal, 1916. Június vége

bmgrapes I>!

…mindig van valami ürügy, amivel az elit megmagyarázza különleges kiváltságait.

952. oldal

1 hozzászólás
csillagka P>!

– A legutolsó őrület a csárdás. Ez egy maragyar paraszttánc. Talán megtaníthatnám önnek.
– Gondolod, hogy ebből nem lesz diplomáciai incidens? – kérdezte Fritz.

263. oldal

Goofry P>!

A szertartás a városi könyvtár olvasótermében volt. Carnegie Könyvtárnak hívták, az előcsarnokban lévő tábla szerint egy amerikai emberbarát alapítvány adományából alapították. Lev tudott olvasni, de nem igazán értette azokat, akiknek boldogsága ez a tudás. Az újságokat súlyos fatartókra erősítették, hogy ne lehessen ellopni őket, és mindenfelé CSENDET KÉRÜNK feliratú táblák lógtak. Hol a boldogság egy ilyen helyen?

401. oldal

2 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Évszázad-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Iny Lorentz: A fehér csillag
Sebastian Faulks: Madárdal
Benkő László: Táltosidők
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág
Bernard Cornwell: Az utolsó királyság
S. A. Chakraborty: Rézkirályság
Mary Chamberlain: A dachaui varrónő
Jojo Moyes: Akit elhagytál
Isabel Allende: Kísértetház