A ​Titánok bukása (Évszázad-trilógia 1.) 490 csillagozás

Ken Follett: A Titánok bukása

A ​VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI.

A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül.
Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij… (tovább)

Eredeti mű: Ken Follett: Fall of Giants

Eredeti megjelenés éve: 2010

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Ken Follett

>!
GABO, Budapest, 2010
968 oldal · ISBN: 9789636899677 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin
>!
GABO, Budapest, 2010
968 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636894306 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Ethel Williams · Maud Fitzherbert · Walter von Ulrich · Fitzherbert gróf (Fitz) · Dupuys ezredes · Gallieni tábornok · Grigorij Peskov · Otto von Ulrich


Kedvencelte 115

Most olvassa 77

Várólistára tette 308

Kívánságlistára tette 179

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Lorenza_Pellegrini
Ken Follett: A Titánok bukása

Nagyon fordulatosan adja elő a történelmi eseményeket. Jó szórakozást nyújt és olvastatja magát. Olvasás közben sokszor járt a fejemben, hogy mik a pontos tények és mennyit toldott hozzá az író, de nem olvastam mindennek utánna. Néhány dolognak igen, ez is erénye a könyvnek hogy felkelti az érdeklődést a történelem iskolai tanulmányokon túli megismerése iránt.

2 hozzászólás
>!
TheEArt P
Ken Follett: A Titánok bukása

Nagyszabású , pergő cselekményű remekmű Follett trilógiájának első része. Az író mesésen ötvözte az írói szabadságot a valós , megtörtént eseményekkel. Az utóbbihoz is biztos kézzel nyúlt, hiszen kiváló történészek nyújtottak neki segítséget, hitelességet az első világháborúról,az orosz bolsevizmusról, vagy akár a Versailles- i szerződésről, mit Németország kényszeredetten ír alá….
Öt család – különböző nemzetiségűek és más- más társadalmi osztályból valók- sorsa fonódik össze a regény lapjain a valós és képzelt események alatt, így válik érdekessé a könyv, ahol Follett írói zsenialitása kiválóan megmutatkozik.
Mert szól az I.világháborúról, ami tízmillió ember életét követelte, értelmetlen hatalmi harcok miatt. Aki felsőbb osztályba tartozott, katonaként alhadnagyi rangot kapott azonnal, egy munkásember viszont , ki nem lehetett tizedes sem, éleslátásával, talpraesettségével és igazságérzetével egy század elejére állva mégis győztes csatát vívott…míg az alhadnagy egyenesen bevezette embereit az értelmetlen tűzharcba és mindenki odaveszett.
Miközben a véres háború folyt ,a szüfrazsett mozgalom is élt, harcoltak a nők szavazati jogáért, az egyenlő bérezés miatt ugyanazért a munkáért , amivel a férfiakat bőkezűbben honorálták a munkaadók… többé- kevésbé sikerrel jártak…
Vagy olvashatunk Lenin politikájáról,az orosz népfelkelésről, ami az önkényuralmat volt hivatva eltörölni…de még mindig nem érnék a végére.
Szól ez a könyv az igaz kisemberek felemelkedéséről és a titánok spoiler bukásáról, mindennapjaikról, politikai, háborús hovatartozásukról…
Ebből a regényből sokkal több mindent értettem, tudtam meg , mint amit valaha a tankönyvekből próbáltak tanítani az iskolában erről a korszakról, bátran merem ajánlani mindenkinek akit érdekel a történelem ezen időszaka.
Zseniális!

>!
tgorsy
Ken Follett: A Titánok bukása

Elkezdtem jegyzetelni, hogy melyik jelenet honnan van. Pl.: Otto von Ulrich látogatása Maudnál = Kaméliás hölgy (165. o.), Grigorij, Lev, Kátya kapcsolata = Hiúság vására. De egy idő után meguntam. Mindenesetre nem akárhonnan merítget Follett (Keresztapa, III. Richard, Háború és béke)
Kicsit untam. Ami szíven ütött az a Béketárgyalások Trianonban. Senki nem vádolhat múlton való merengéssel, nagy-magyarkodással, de azért, hogy Magyarország a futottak még kategóriában sincs. Az azért fájt.

>!
Rodwin 
Ken Follett: A Titánok bukása

Nos ez tisztes iparos munka volt. Egész véletlen akadtam az íróra és erre a trilógiára is. De milyen jó, hogy ráakadtam, első könyvnek remek volt.
Eleinte tartottam a sok szereplőtől, hogy jaj nekem, de egy idő után nem okozott fejben tartani őket. Adva van több család akiken keresztül követhetjük a háború viszontagságait, borzalmait.
Betekinthetünk emberi sorsokba, testvéri szeretetbe, szerelmek, barátságok szövődnek és mennek tönkre.
A könyv olvastatja magát,remekül meg van írva, bár vannak benne unalmasabb részek is, de egy ekkora könyvnél ezt elnézhetjük. Csaták is jól megírtak, véresek, amilyen a háború maga.
Nagyon beleéltem magam a háború szörnyűségeibe, hogy mennyit éheztek, fáztak ezek az emberek. Olykor a hideg rázott pl. 1914. karácsonyánál, mikor a Britek és a Németek önkényesen letették a fegyvert, kimásztak a lövészárkokból és átjárta őket a szeretet, ajándékot cseréltek, fociztak. Remek film is készült ebből a Fegyverszünet karácsonyra címmel, mikor ezt olvastam a film pergett előttem.
Nem lehetett könnyű ebben a korban élni sem hazánkban, sem Európában.
Egy, két szereplő több száz oldalra eltűnt, ezt nem néztem jó szemmel mert Lev sorsára is kíváncsi lettem volna olykor.
Nem egy könnyű téma, de aki szereti ezt a kort az nem fog csalódni. Walestől, Oroszországig, Német és Francia földeken egészen Amerikáig utazhatunk.
Mindenképp beszerzem a folytatást is, mert nagyon kíváncsi vagyok mi történik majd az utódokkal.

3 hozzászólás
>!
smetalin
Ken Follett: A Titánok bukása

Atyaég!!jó hosszú egy könyv, de milyen tartalmas! nem voltak unalmas részek, de nem ám!!! Négy nemzetből ismerhetünk meg különböző társadalmi rangú embereket, kik barátok voltak, de a háború ellenséget csinált belőlük! Részletesen megismerhetjük a családok életét, és hogy milyen hatással volt rájuk a háború. Voltak akik felemelkedtek, és voltak akik elbuktak, de egy biztos, mindenki megszenvedte. Izgultam a szereplőkért, és igaz tudtam mit lesz a vége a háborúnak, hisz tanultuk, de ettől függetlenül érdekes volt olvasni, és tanulságos is!
Kérem a következő részét!!!!

7 hozzászólás
>!
Dóri_42 MP
Ken Follett: A Titánok bukása

Igazán üdítő volt, hogy nem csak a győztes, vagy csak a vesztes oldalt figyelhettük meg, hanem mindkét oldal mindennapi életébe, háborús stratégiájába is betekintést nyerhettünk. Senki sem volt kizárólagosan rossznak, vagy jónak elkönyvelve, végignéztük a kevésbé rossz, a rossz, és a még rosszabb döntések sorozatát, amelyek emberéletek millióit követelték.

A karakterek kellően emberiek, nagy kedvencem volt Maud Fitzherbert, aki nagyon intelligens és felvilágosult nő, de akkora marhaságokat követ el, hogy azért már-már tisztelni lehet. Hiába no, nem tud teljesen kibújni az egész életén át belénevelt arisztokrata gúnyájából. Az ő ellenpárja Ethel Williams, aki minden őt ért katasztrófa ellenére bizonyítja, hogy nem kell ahhoz nemesi származásúnak lenni, hogy nagyra törjünk, mindig akar, mindig megy és harcol, többek között a nők jogaiért is. És most érzem, hogy belemelegszek, és legszívesebben felsorolnám az összes megjelenő szereplőt, mert mindenkiben található valami, ami miatt kedvelni lehet, vagy legalább utálni szerettem. Mint például maga a fiatal Fitzherbert gróf, akinek szent meggyőződése, hogy mind a nőket, mind a munkásosztályt távol kell tartani a szavazástól, vagy attól, hogy beleszólhassanak az ország ügyeibe. Ugyanakkor kétségbeesetten keresi a szerelmet, de elvakult arisztokratizmusa távol tartja őt a normális élettől, és olyan döntésekbe kényszeríti bele, melyeknek nagyon komoly következményei lesznek.

http://csakegypercre.blog.hu/2018/05/07/ken_follett_a_t…

>!
labe
Ken Follett: A Titánok bukása

Grandiózus ponyva, gigantikus történet.
Mesterien összefont sorsok, bár mégsem ekkora világfalu a világfalu :)
Nem tudom, mennyire alátámasztott a történelmi háttér, de számomra működött, legjobban azt élveztem a könyvben, ahogy összekapcsolja a nagyvilág eseményeit a szereplők magánéletével, hogyan dől el milliók sorsa néhány ember döntésével. Érzékletes a háború és a szex leírásában is, egyformán jól ábrázolja a csatában szétcsattanó testeket és a szaftos légyottokat.
Szerettem, mert nagyon olvastatta magát.
Ez volt az első Follett könyvem, kár volt ennyire ódzkodni tőle :).

>!
ilovai_noémi
Ken Follett: A Titánok bukása

Eléggé meglepett először Ken Follett stílusa, de pár oldal után megszoktam. Nagyon tetszett, hogy sok történelmi vonatkozást használ. A háború előzményeit, a háborút, és a háború utáni időszakot is megismertem, ami segített az események alakulásának megértésében.
Tetszett, hogy a fiatalok nyelvén szólt hozzánk, olvasókhoz, ez főképp a +18-as részeknél mutatkozik meg.
Nagyon örültem, hogy sok szerelmi szálat rakott bele. :)
Megunhatatlan, szeretni való könyv (a másik kettővel együtt).

>!
Sz_Flóra
Ken Follett: A Titánok bukása

Mielőtt a regényről kifejtem a véleményemet, szeretném azt összekapcsolni az én roppant hétköznapi és személyes kötődésemmel a Nagy Háborúhoz. Az I. világháború az a téma, amelynek általános iskolában magyarul, gimiben németül soroltam el a fő eseményeit történelem órán. Úgy építettem fel a feleletet, ahogy egy háborúról szokás: okok, ürügy, szövetségesek és ellenfelek, a csaták lefolyása, hadi technikák, fontosabb személyek és hadvezérek, eredmény, békekötés, következmények. Pár napot igénybe vett, hogy mindent bemagoljak (főleg németül), de nagyon eltökélt voltam, valószínűleg annyira felelni akartam belőle, mint senki más az osztályban. Furán fog hangzani, de bevallom, imádtam ledarálni a feleletemet. Különösképpen a német nyelvűt, úgy hadartam azt az elképesztő mennyiségű háborús szakkifejezést ezen a nehéz nyelven, mintha soha nem okozott volna gondot, hogy egyáltalán megmukkanjak németül.
De mégis hogy jön ez a sztori Ken Follett regényóriásához? Miközben olvastam és ott találtam magam a csaták és forradalmak vérzivatarában, hirtelen belém hasított a gondolat: minden borzalomhoz és szörnyűséghez képest milyen könnyű is volt az egész témának az eseményeit pár nap alatt bemagolni, majd cirka tíz perc alatt lefelelni belőle. A diákok, akik erről tanulnak, talán elfelejtik érzékelni, milyen iszonytatóan hosszú volt ez a háború. Kimerülünk bele, hogy megtanuljuk, de aligha jut el a tudatunkig, hogy annak idején az emberek mennyire kimerültek az I. világháborúban…
Direkt mellőztem a „leírhatatlanul hosszú” kifejezést, ugyanis Ken Follett leírta. Ó, és nem csupán a témát járta körbe, amit nekünk kötelező megtanulni, hanem történetet kanyarított hozzá, nem is akármilyet. Egy rakás karaktert taszított a háború zavargásaiba, akik egyszer találkoznak, máskor kénytelenek a világ különböző részeire szétszóródni. Az olvasó rajtuk keresztül szembesül azzal, milyen közel egyengeti a háború az embereket egymáshoz, és milyen távolra és hosszú időre szakítja szét őket. Másképp telik az idő, másfajta messzeség tépázza meg a szerelmeseket, családokat, testvéreket. A kegyetlenséggel és kegyetlenkedéssel eltöltött napok pedig mind ugyanazt harsogják: az időt a háború formálja, a messzeséget a háború nyújtja.
A karakterek kiállják az idő és a messzeség próbáját, ki-ki a maga módján. A túlélés számtalan típusa és jelensége bukkan fel. Billy rögtön az elején hatalmas kitartásról tesz tanúbizonyságot, Ethel elszenvedi, milyen az, amikor a szerelem és a korábbi otthona cserbenhagyja. Maud és Walter a saját elveiket érvényre juttatva igyekeznek hűek maradni egymáshoz. Grigorij önfeláldozásába szinte beleszerettem, aztán elrémülve konstatáltam, mire bujtja fel őt az elkeseredés és a nyomor, amit gyerekkorától fogva elszenvedett.
Egyetlen fő kérdése Ken Follett regényének: hogyan tartanak ki az emberek, amíg a háború tart? Arra mérget vehetünk, hogy egy ilyen világmegrázás után senki sem lesz már ugyanaz az ember. Igen, én is elfáradtam a könyv végére, de két dolgot nem szabadott elfelejtenem. Az egyik az, hogy az én fáradtságom nem létezik ahhoz viszonyítva, ami az I. világháborúban a végkimerülésig és összeomlásig hajszolt országokat és népeket. A másik pedig az, hogy nem lett vége. Mert Ken Follett Évszázad-trilógiája azt bizonyítja, hogy volt, amiből nem tanult eléggé az emberiség. :(


Népszerű idézetek

>!
Algernon +SP

Egy gyermek olyan, mint egy forradalom, gondolta Grigorij: az ember elindítja, de nem szabályozhatja, mi lesz belőle.

758. oldal

Kapcsolódó szócikkek: forradalom · Grigorij Peskov · gyermek
2 hozzászólás
>!
csillagka P

– Apus az szokta mondani, hogy ha a cár más körülmények közé születik, egy kis erőfeszítéssel egész alkalmas postás lehetett volna.

664. oldal

>!
Algernon +SP

– Letartóztatnak egy embert, mert azt mondta: „Miklós hülye.” Mondja a rendőrnek: „Én egy másik Miklósra gondoltam, nem a mi szeretett cárunkra!” Mire a rendőr: „Hazudsz! Ha azt mondtad, hogy hülye, csakis a cárra gondolhattál!”

678. oldal

>!
Goofry P

… a népnek mindig kell valaki, akit gyűlölhessen, és a sajtó mindig kész kiszolgálni ezt az igényt.

861. oldal

>!
Algernon +SP

Van egy mondás: ha száz dollárral tartozol, akkor a bank parancsol neked, ha egymillióval, akkor te parancsolsz a banknak.

867. oldal

>!
Goofry P

A kis elméket a kis dolgok szórakoztatják.

68. oldal

>!
Irasalgor

Az emberek elhamarkodottan cselekszenek, ha sebet kap a büszkeségük.

505. oldal, 1916. Június vége

>!
csillagka P

– A legutolsó őrület a csárdás. Ez egy maragyar paraszttánc. Talán megtaníthatnám önnek.
– Gondolod, hogy ebből nem lesz diplomáciai incidens? – kérdezte Fritz.

263. oldal

>!
bmgrapes I

…mindig van valami ürügy, amivel az elit megmagyarázza különleges kiváltságait.

952. oldal

1 hozzászólás
>!
Goofry P

A szertartás a városi könyvtár olvasótermében volt. Carnegie Könyvtárnak hívták, az előcsarnokban lévő tábla szerint egy amerikai emberbarát alapítvány adományából alapították. Lev tudott olvasni, de nem igazán értette azokat, akiknek boldogsága ez a tudás. Az újságokat súlyos fatartókra erősítették, hogy ne lehessen ellopni őket, és mindenfelé CSENDET KÉRÜNK feliratú táblák lógtak. Hol a boldogság egy ilyen helyen?

401. oldal

2 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Évszázad-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sebastian Faulks: Madárdal
Jojo Moyes: Akit elhagytál
Jean M. Auel: A Barlangi Medve népe
Steven Saylor: A hét csoda
Bernard Cornwell: Az ördöglovas
Bernard Cornwell: Az utolsó királyság
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág
Fábián Janka: Emma szerelme
Baráth Katalin: Az arany cimbalom
Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei