A ​megfagyott világ (Évszázad-trilógia 2.) 373 csillagozás

Ken Follett: A megfagyott világ Ken Follett: A megfagyott világ

A ​VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI.

A megfagyott világ ott veszi fel a történet fonalát, ahol az 1. kötet abbamaradt: az öt – amerikai, német, orosz, angol és walesi – család egymásba fonódott életét ismerhetjük meg a Harmadik Birodalom felemelkedésével kezdődő, majd a spanyol polgárháborúval és a második világháború nagyszabású drámáival folytatódó, az amerikai és az orosz atombombák felrobbantásáig tartó időszakban. Vagyis az 1930-as évek elejétől 1946-ig.

A német apától és angol anyától született Carla von Ulrich egyszeriben úgy érzi, maga alá temeti a náci árhullám; óriási bátorságról tanúskodó és szomorú következményekkel járó tettre szánja el magát… Woody és Chuck Dewar, a titkokat rejtegető két amerikai fivér is ki akarja venni részét a fasizmus elleni harcban, egyikük Washingtonban, a másikuk pedig a Csendes-óceán véráztatta dzsungeljeiben… Lloyd Williams, az angol diák a spanyol… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Ken Follett

>!
GABO, Budapest, 2019
930 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634067719 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin
>!
GABO, Budapest, 2012
930 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636896126 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin
>!
GABO, Budapest, 2012
930 oldal · ISBN: 9789636899684 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin

Enciklopédia 4


Kedvencelte 80

Most olvassa 46

Várólistára tette 156

Kívánságlistára tette 118

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Rodwin>!
Ken Follett: A megfagyott világ

A Megfagyott világ majdnem ott folytatja, ahol az előző generáció könyve véget ért. A Titánok bukása volt az első könyvem az írótól, nagyon szerettem minden sorát így nem volt kérdés, hogy valamikor folytatom. Mondhatjuk a könyveire, hogy ponyva, és eltúlozza sokszor a szexjeleneteit, de mindemellett hatalmas kutatómunkát is fektet beléjük.
1933-ban kezdjük el megismerni könyvünk hőseit, akik jórészt a már az előzőekből megismert szereplők leszármazottai. Ismét több országban élhetjük át a családok boldogságait, és szörnyűségeit. Inkább az utóbbi lesz túlnyomórészt a szemünk előtt, mert ’33-ban egy bizonyos Adolf Hitler jut hatalomra Németországban, és lépésről lépésre építi fel a Birodalmát.
A középpontban a II. Világháború, és annak borzalmai állnak, de előtte még a Spanyol polgárháborúba is kitekinthetünk.
Szereplőket lehetetlen lenne felsorolni, de többen azért még közülük is kiemelkednek. Lloyd Williams angol diák, aki spoiler mindkét háború kiemelkedő hőse lesz. Vagy Daisy Peshkov, aki ugyan Amerikában született, de igen hatékony segítség lesz a háborúban, ő se gondolta volna, hogy ennyi mindent meg tud csinálni ha szükség úgy hozza. Daisy az egyik kedvenc szereplőm lett Carla mellett, aki a von Ulrich család, helyesebben Maud leánya. Szemtanúja lehetett Németország felemelkedésének, majd bukásának, ő is nem kevés önfeláldozásról tett tanúbizonyságot.
A férfiak közül pedig talán Vologya volt akit legjobban kedveltem, neki leginkább a kémkedésben volt nagy szerepe.
Follett aprólékosan írja le a cselekményeket, persze azért jórészt fikciókkal. De minden fontosabb eseményt övezett, a Pearl Harbor-i támadástól kezdve a D-napig, melyről azért olvastam volna bővebben. Vagy akár az atombombák fejlesztésének, majd éles bevetéséről. Láttam borzalmakat, hogy mire volt képes a Gestapo, és a Vörös hadsereg hogyan is szabadította fel Németországot, mikor már csak jórészt nők voltak a városokban. A Szovjetek is ugyanolyan állatok voltak, ha nők megerőszakolására láttak lehetőséget.
Történelmünk egyik legvéresebb időszakáról ír Follett igazán olvasmányosan.Egészen 1949-ig eljutunk, mikor már csillapodtak a kedélyek.
Nem igazán akarom tovább ragozni, ez a rész is nagyon tetszett. Biztos, hogy nem holnap de a közeljövőben belevágok a harmadik generáció történetébe.

>!
GABO, Budapest, 2012
930 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636896126 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin
tgorsy>!
Ken Follett: A megfagyott világ

Rakosgatom, pakolgatom a gondolataimat a fejemben, de mindig odajutok, hogy ez bizony egy remekmű.
Follettet eddig egy jó tollú bestseller írónak tartottam, aki tudja mi kell ahhoz, hogy jól fogyjon a mű. Ez mind igaz, de itt most remekművet alkotott. Az első részt kicsit untam, ez viszont beszippantott és nem engedett. Ami az első részben zavart (az angol-német-orosz-amerikai család összegabalyítása), az itt szükségszerűvé vált. A történetek megtörténtek, megtörténhettek. Hihető, ahogy a szereplők a nagy politika közelébe kerülnek, de mégis kellő távolságra.
Tetszik a nőbarátsága. Finoman, okosan, érző tollal mutatja meg, ha nőkre lenne bízva, szebb, békésebb, jobb lenne a világ.

3 hozzászólás
Andrée P>!
Ken Follett: A megfagyott világ

Továbbra is fenntartom, hogy ez egy remek sorozat!
Már az előző rész is hihetetlen részletességgel mutatta be a Nagy Háborút és az oda vezető utat, itt ugyan ez a helyzet, csak a következő háború felé menetelnek hőseink.

Szinte ugyan onnan folytatódik a történet, ahol abbamaradt az előző könyv. Ismét nyomon követhetjük, az előző részben megismert, megkedvelt családok történetét, az akkori főszereplőkét és itt már a gyermekeikét is. Azt, hogy hogyan boldogultak az első világháború után, hogyan viszonyultak a „boldog békeidőkhöz”, illetve utána hogyan állták meg helyüket a háborúban.
Rajtuk keresztül bepillantást enged a könyv az adott korba, hogy hogyan is sodródott Európa és az egész világ egy újabb, még nagyobb világháború felé. Nagyon érdekes, az is, ahogyan bemutatja a könyv és a szereplők, hogyan is viszonyultak mind a kommunista, mind a náci ideológiákhoz az adott kor emberei, illetve hogyan manipulálta őket mindkét oldal.
Ezen felül ez a könyv is tele van kalanddal, itt is a főbb szereplők valami módon kapcsolódnak valamelyik nagyobb történelmi eseményhez. Illetve ebben a könyvben már jobban összefügg a főbb családok sorsa, története.

Annak ellenére, hogy ez a könyv is igazán terjedelmesre sikerült, nagyon is olvastatja magát és cseppet sem unalmas. Úgyhogy ez is kedvencem.

2 hozzászólás
h_orsi P>!
Ken Follett: A megfagyott világ

Nem tudom, hogy miért utálják ennyire sokan Ken Follettet, mindenesetre én kifejezetten szeretem a könyveit. Igaz, hogy még csak két trilógiát olvastam Tőle, de szerintem zseni a pasas. Félelmetes, hogy mennyire valóságosnak írja le a dolgokat. Igen, a legszörnyűbb dolgokat is. Rendkívül tájékozott, és akár simán azt hiheti az ember, hogy Ő maga is jelen volt az eseményeknél.
Nagyon szeretem azt is, hogy különböző családokon keresztül mutatja be a nagy történelmi eseményeket. Az, hogy a karakterekről mit gondolok, mindig változik, ahogyan az Ő személyiségük is fejlődik az események előrehaladtával.
Az előző könyv jobban tetszett, de itt sincs semmiben sem hiány. Ugyanannyira megrázó, fordulatok, és izgalmas. Nem lehet kihagyni :)

diamondfox P>!
Ken Follett: A megfagyott világ

Hjaj már! Emlékszem egyszer valahol egy lesújtó véleményt olvastam vagy hallottam Ken Follettről. Akkor még híre sem volt ennek a trilógiának. Most, hogy már a második kötetet olvastam el, azt mondom: Follett megalkotta azt a majd' 1000 oldalas kötetekkel rendelkező sorozatot, amit kötelező olvasmánynak jelölnék ki középiskolákban. De tényleg! Itt a világtörténelem egyik legmeghatározóbb időszaka került terítékre, ismét rengeteg szereplőkkel, de úgy fest megedződtem Lawrence bácsin, mert itt egész könnyen tudtam azonosítani és megjegyezni a szereplőket – akik természetesen hullottak, ahogy az kellett.
Kegyetlen, nyers, őszinte. Élveztem ezt a könyvet olvasni még akkor is, ha egyáltalán nem egy mézesmázos köntösbe bújtatott vádló könyv volt. Valamiért még mindig idegenkednek (szerintem) ettől a témától nagyon sokan. Szégyenfolt a történelemben, ez tény. Mégis, itt nem voltak igazából vádak, amiért nekem nagyon tetszett. Nem volt egyértelműen rossz és jó, nem voltak bűnösök (egyedüli bűnösök), senki sem volt feddhetetlen. Az a baj, hogy a helyi könyvtárnak (még) nincs meg a harmadik kötet, így kénytelen leszek magam beruházni rá a végén… Már kíváncsian várom, hogy mit alkotott Follett a hidegháborúval!

mazsolafa>!
Ken Follett: A megfagyott világ

Na ez már igen, ez már sokkal jobb és pörgősebb volt, mint az előző rész, bár tény, hogy ez a korszak engem is jobban érdekel.
Ami zseniális ebben a könyvben, hogy bár úgy gondolom elég széles ismerettel rendelkezem a második világháború témakörében, mégis kaptam olyan plusz adalékokat és olyan nézőpontokat, amik segítettek átfogóbb képet kapni a háború hátteréről is, és szépen rávilágítottak azokra az összefüggésekre, amik a korszak és államhatalmak tetteinek mozgatórugójainak globális megértéshez szükségesek.
Kötelező olvasmánnyá tenném a gimnáziumokban!

Roszka>!
Ken Follett: A megfagyott világ

Érdekes történet a második világháborúról, és családokról, akiket az előző történetből már megismerhettünk. A történet elején van egy jelenet, amikor valakit széttépetnek kiéheztetett kutyákkal, no ettől kissé megrémültem, de szerencsére nem ilyen borzalmakkal teli a könyv. Nem mondom, van benne egy háborúnyi szenvedés, több életre is elegendő.
Szerintem nem olyan jó, mint az első rész. Túl sok család, túl sok szereplő, túl sok ország, túl sok kém, túl sok háború.
Inkább olyan férfias könyv.

ilovai_noémi>!
Ken Follett: A megfagyott világ

Mivel az első rész elképesztően elnyűgözött, örömmel fogtam neki a második résznek. Nos, nem csalódtam. Láttam, hogy mi lett az első részben megismert Billyből például, teljesen felnőtt. De ugyanez igaz a többi szereplőre. Nagyon élveztem a háborúhoz kapcsolódó részeket, szintén/ismét lekötöttek.
Rendkívül élvezetes, elgondolkodtató, szórakoztató, megnevettető könyv (ez is).

1 hozzászólás
zia P>!
Ken Follett: A megfagyott világ

Nem tudok rá 5 csillagot adni, mert az első részre adtam annyit és még évek távolából is emlékszem arra, hogy nagyon tetszett. Jobban, mint ez a rész. Emlékszem, hogy Walter
annyira szimpatikus volt, hogy egészen a könyves álompasi listám élbolyába repült. Ebben a részben sajnos sokkal gyengébbre sikerült. Már messze nem az a bátor, daliás férfi volt, mint az első részben és sajnos a sorsa is szomorúan alakult.
Ebben a részben nem tudtam egyik szereplőt se annyira megkedvelni, mint Walter-t és egy párost se annyira, mint Walter és Maud párosát. Akinek talán mégis kicsit közelebb sikerült hozzám kerülnie az Woody. Nagyon sajnáltam Joanne spoiler miatt. Werner-t is megkedveltem, sajnálom, hogy az író nem töltött vele annyi időt, hogy megismerhettem volna. És ezt több szereplőnél is éreztem a könyv során. Úgy éreztem senkinek nem szánt annyi időt egy-egy rész során, hogy én, mint olvasó megismerhessem, beleláthassak annyira a szereplő szívébe, lelkébe, hogy lássam, hogy miért is alakult, hogyan alakult úgy a jellemfejlődése, ahogy. pl: Daisy sokat változik, de rövidnek éreztem a részt, ami róla szól a Blitz idején, ami a regény során az egyik legmeghatározóbb élmény volt a jellemének alakulásában. Vagy akár Carla. Róla is nehéz eldönteni, hogy valójában bátor vagy sokszor csak a meggondolatlansága sodorja bizonyos helyzetekbe, amiket utána végigcsinál.
De ezektől függetlenül is egy jó regény volt. Olvasás előtt arra számítottam, hogy több lesz benne a harctéri jelenet esetleg lesz szó majd koncentrációs táborról is. De ezekből inkább kevesebb volt és sokszor inkább a politikai történések kerültek előtérbe.
Tetszett, de nem érzek sürgős késztetést a harmadik rész beszerzésére.

LuPuS_007 P>!
Ken Follett: A megfagyott világ

Előszó: az értékelések száma igencsak csak megcsappant és előrenézve a kötet befejezésénél, ez a folyamat nem állt meg (132; 76; 58)

Egy újabb ernégyzetszorozva PÍper360szorozvaalfa a történelem tortájából. Már az első könyvnél is szerettem volna megemlíteni, hogy a történelem nem ismerete nem mentesít semmi alól. Ám a sorok között néhol olyan egyszerű, szinte kisiskolás* szinten szúr oda az olvasónak, hogy azt csak a NAGYÍRÓKVAGYUNK klubbjában tanítják. Ilyen példa ez is:
https://moly.hu/idezetek/784636 **

S rengeteg ilyen vagy hasonló van/lesz még. Ezért külön pacsi.
A történetben a már megismert családok és az őket követő generációk találkoznak fő- és melléksodrásban a történelem megállíthatatlan folyamában. A múlt nem veszik a ködbe, hanem folyamatosan beleszól a jelenbe és alakítja átformálja a jövőképét is. Elsőre írtam ,hogy nagyképű, ami itt is igaz, de most kezdem igazán látni, ahogyan az egészet előtte ki kellett találni. No nem a történelemet, hanem a történet amit a történelembe kell elrejteni és az olvasó elétárni. A legnagyobb erénye és remélhetőleg továbbra is így marad, hogy a történelmet gondolnák a cselekmény fővonalának, de ezt nem láttam legelőször***. Maga a családok élete a főszál és történelem csak bekapcsolódik a mindennapokba és kiabál a lapokról, hogy én is itt vagyok vegyetek számításba. Ezen kettő szál dinamikája teszi remek olvasmánnyá a második könyvet is.

* azért sikerül neki egyetemi vagy éppen kisdoktori szinten is….

**Itt kell kiemelném, persze teljes mértékben nem ideillő, hogy a Robin Hood a tolvajok fejedelme témát, sokan feldolgozták- hogy is jön ez ide- , de mind sz@rul. Kivéve Kevin Costnert, igen most jöhet minden filmszakértő, de olyan kor és történelem hűséget mutatott a film ,amit előtte nem csináltak ebben a témában. S csak ez az egy jelenet elegendő elmondani, hogy mi is mennyire nem tudjuk/ismerjük a történelmünket. https://www.youtube.com/watch… .Na ezért került ide, mert itt a példa, hogy aki éppen a Világ urának hiszi magát, egyszerű, mint a faék. Az aktuális korban Sztálin volt, így a fizikával és sok mással. amit nem értett az nem létezett.

*** mínuszos dióptria


Népszerű idézetek

Algernon P>!

Részemről úgy képzelem el a poklot, hogy jazz band húzza több száz részeg egyetemistának a talpalávalót.

164. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pokol
4 hozzászólás
Algernon P>!

– Az újságoknak az igazat kell írniuk! – mondta Woody a felháborodástól éles hangon. – Nem írhatnak hazugságokat!
– Dehogynem – mondta az anyja.
– De hát ez nem tisztességes!
– Isten hozott a való világban – bólintott az anyja.

141. oldal

Algernon P>!

– Tényleg mindenki utálja? – kérdezte Greg.
– Ó, nem – felelte Mike. – Csak azok, akik találkoztak vele.

658. oldal

Algernon P>!

Amikor Winston született, tündérek röppentek oda a bölcsőjéhez, és ajándékot hoztak: képzeletet, ékesszólást, leleményt, tehetséget – azután jött egy tündér, aki azt mondta: „Senkinek nincs joga ennyi ajándékhoz”, azzal fölkapta, és kegyetlenül kirázta belőle a józan észt és a bölcsességet.

367. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Winston Churchill
Algernon P>!

– Kosarat adsz?
– Igen, a leghatározottabban. Nem akarok olyan fiúval járni, aki három évvel fiatalabb nálam.
– Megismételhetném a kérést három év múlva? Akkor már egykorúak leszünk.

132. oldal

3 hozzászólás
Algernon P>!

Jobb szenvedni a gonosztól, mint félreállni és semmit sem tenni.

88. oldal

Algernon P>!

– Hogy megy az iskola, Chuck? – kérdezte nagymama.
– Borzalmasan, nagymama, mint azzal tökéletesen tisztában tetszik lenni. Én vagyok a család kreténje, atavisztikus visszaütés csimpánz őseinkre.
– Tapasztalataim szerint a kretének nem használnak olyan kifejezéseket, hogy „csimpánz őseink”. Biztos, hogy a dologban nem játszik szerepet a lustaság?

118. oldal

Algernon P>!

– Mindenesetre fölfedeztem az irodalmat – mondta Daisy. – Az itteni könyvtár csodálatos. Néhány ritka és értékes kötetet elpakoltak, de szinte minden más még a polcokon van. Kezdem megszerezni a tudást, amit olyan kemény munkával elkerültem az iskolában.

340. oldal

[névtelen]>!

– A négerek alsóbbrendű faj- mondta kihívóan.
– Kétlem- felelte apa türelmesen.- Ha egy néger fiú szép házban nő fel könyvek és festmények között, és drága iskolába járatják, ahol jók a tanárok, még kiderülhet, hogy okosabb nálad.

17. oldal

Algernon P>!

– Abban reménykedsz, hogy elvesz a pénzedért?
– Nem. Azért vesz el, mert meg fogom babonázni. De az anyja a pénzemért fogad el.

93. oldal


A sorozat következő kötete

Évszázad-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Herman Wouk: A háború szele
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Benkő László: Táltosidők
Iny Lorentz: A remény földjén
María Dueñas: Öltések közt az idő
Bernard Cornwell: Az utolsó királyság
Conn Iggulden: A kardok mezeje
Veljko Kovačević: Gavro megpróbáltatásai
Rebecca Gablé: Fortuna mosolya
Leo Kessler: Nyugati Tűz Hadművelet