Krisztus ​követése napról napra 1 csillagozás

Ne is keress olyan békességet, amelyben a kísértések elkerülnek, és nem ér semmi kedved ellen való.

97. oldal, December 19. III/12 (Szent Gellért, 1993)

Nagy szívbeli nyugalmat élvez, aki nem sokba veszi a dicséretet és a szidalmat.

10. oldal, Január 25. II/6 (Szent Gellért, 1993)

Mert ha most önként lemondasz sok apró akarásról, akaratodnak örök beteljesülését nyered meg a mennyben.

23. oldal, Március 9. III/49 (Szent Gellért, 1993)

Nem az van tehát hasznodra, amit odakint elértél vagy gyarapítottál, hanem inkább az, amiről lemondtál.

97. oldal, December 18. III/27 (Szent Gellért, 1993)

Fiam, ne keseredjél el amiatt, ha némelyek rosszat gondolnak, és olyasmit beszélnek rólad,
amit nem hallasz szívesen.
Neked magadról még rosszabb véleménnyel kell lenned, és úgy kell érezned, hogy senki
náladnál gyarlóbb nincsen.
Ha abból élsz, ami benned van, nem fogod sokba venni az elszálló szavakat.
Nagy okosság az, hogy hallgatni tudj gonosz időben, magadba szállván hozzám térj, és meg
ne háborodj az emberek ítéletén.

Ha magadat képtelen vagy olyanná tenni, amilyenné akarod, mást hogyan formálhatnál tetszésed szerint?

55. oldal, Július 9. I/16. (Szent Gellért, 1993)

Vágjuk a gyökérbe a fejszét, hogy önmagunk keresésétől megszabadulva belső békét élvezzünk.

69. oldal, Szeptember 2. I/11. (Szent Gellért, 1993)

Ne igyekezz azon, hogy a neved nagy árnyékot vessen, se azon, hogy sokaknak barátja légy,
se azon, hogy bizalmas kapcsolatba kerülj az emberekkel.
Mindez elvon attól, ami fontos, és nagy sötétséget támaszt a szívedben.
Örömest szólnék hozzád, és fölfedném előtted titkaimat, ha érkezésemet szorgalmasan
figyelnéd, és szíved kapuját megnyitnád előttem.
Légy éber, virrassz az imádságban, és alázkodjál meg mindenben.
Uram, a tökéletes embernek az a dolga, hogy lelkét a mennyei javak vonzásából soha kikapcsolódni ne hagyja, a sok gond közt úgy haladjon át, mintha gondja nem volna, nem úgy, mint a cselekedni restek, hanem a lélek szabadságának különös kiváltságával, azzal,
hogy semmilyen teremtményhez rendetlen vonzalommal hozzá nem tapad.

Nem az ember ösztönös természete szerint való az, hogy a keresztet fölvegyük, a keresztet
szeressük, hogy testünket fegyelembe fogjuk, és szolgálatra vessük, hogy kerüljük a
méltóságot, jó szívvel vegyük a gyalázkodást, hogy magunkat megutáljuk, és vállaljuk
mások utálatát, hogy minden kárt, szerencsétlenséget eltűrjünk, és a világban semmi de semmi előnyt ne kívánjunk.
Ha magadra nézel, magadtól képtelen vagy erre.
De ha az Úrban bízol, erőt ad neked a mennyből, az meggyőzi a testet és a világot.
Még a legnagyobb ellenségtől, az ördögtől sem kell majd félned, ha a hit fegyverzetét öltöd
magadra, és címered Krisztus keresztje lesz.
Szánd hát el magad arra, hogy mint Krisztusnak derék és hű szolgájához illik, férfiasan
hordozd Urad keresztjét, aki szeretetből, érted vállalta a kereszthalált.
Készülj neki, hogy ebben a nyomorult életben sok ellenkezést és ezerféle kellemetlenséget
elviselj, mert úgy lesz dolgod, bárhová kerülj, erre találsz, akárhol rejtőzködöl.

44. oldal