Értetek ​teszem 14 csillagozás

Kemény Zsófi – Kondor Vilmos: Értetek teszem

„Sokszor ​gondolok arra, hogy abba kéne hagyni, mert értetek nem érdemes gürizni!”
Gürizni – valójában gyilkolni.

Ez normális esetben is vérlázítóan hangzik, ám a helyzet minden, csak nem normális.
Kitört a forradalom.
Budapest káoszban fuldoklik.
A levegőt drónok uralják, az utcákat meg fegyveresek és az őket megállítani igyekvő maroknyi rendőr. Ebben a zűrzavarban ered Ferenczy Tibor százados a gyilkos nyomába, akit eleinte szimpla őrültnek tart, ám hamarosan kiderül: pontos és tudatos terv alapján szedi áldozatait. Egyedül társára, az egyetemista Lengyel Rékára számíthat. A hajtóvadászat forradalmi fészkekben, politikusok búvóhelyein és sötét zugkocsmákban folyik, mialatt Budapest utcáin katasztrófaturisták mulatoznak partibuszokban. Ráadásul egyedül Ferenczy tudja: hacsak nem sikerül megállítaniuk a nagypofájú és hidegvérű gyilkost, a fővárosra – és az országra – senki sem fog ráismerni.
„Ez volt a kezdet, és ha kíváncsiak vagytok arra,… (tovább)

>!
Libri, Budapest, 2018
528 oldal · ISBN: 9789634335412
>!
Libri, Budapest, 2018
528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634334217

Most olvassa 2

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

>!
Teetee
Kemény Zsófi – Kondor Vilmos: Értetek teszem

Hát így jártam.
Mármint így jár az, akinek nem elég a saját tapasztalata (a Budapest Noir nem volt rossz, de nem is tett rám különösen jó benyomást) meg a mások tapasztalata (Kemény Zsófi Rabok továbbjáról minden általam mérvadónak tartott moly rossz véleményt írt), hanem bedől egy kedvcsináló páros interjúnak. spoiler
No most, ha nem tudtam volna, attól, hogy valaki egy izgalmas interjúban izgalmasan beszél a könyvéről, még nem biztos, hogy az a könyv jó.
Sajnos ez sem jó, bár persze az utolsó 150 oldalra felpörög, de addig folyamatosan kiestem a történetből, és egynémely fordulatánál egyenesen az álmaiban éreztem magam. (Ezt elmagyarázom, bár senkit nem érdekel: az álmaim egy részében egy ponton rájövök, hogy álmodok. Ez onnantól fogva nagyon felemelő, mert sebezhetetlennek érzem magam, bátran vállalok kockázatot, és válok akár egy egész város szuperhősévé. De mondjuk néha egy ilyen álomban elveszítem a táskám, és nagyon nyugtalan vagyok emiatt, ezért azt mondom: végül is, a következő sarkon akár meg is találhatnám, hiszen én alakítom a saját álmomat. Ilyenkor mégis mindig kizökkenek, és gyorsan fel is ébredek, mert attól, hogy alakíthatom az álmomat, muszáj bizonyos keretek között maradnom, és a másik városban elhagyott táskámat nem találhatom meg csak úgy pikk-pakk a következő sarkon, mert MILYEN ALAPON?! Ez ellenkezik az álom belső logikájával! Úgyhogy csak táska nélkül lehetek sebezhetetlen szuperhős, vagy kénytelen-kelletlen befejeződik az álom.)
No most, ebben a regényben többször éreztem ezt, hogy gyorsan meg kell oldani valami gyakorlati problémát, ezért beleírunk a sztoriba mondjuk egy dugi-adóvevőt, mert pont az kellene, hiába ellenkezik ez az addigi sztori belső logikájával.
Meg olyan apróságok is zavaróan hatottak, hogy Ferenczy, a gyógyszerfüggő, alkesz zsaru, akit elhagyott a felesége (a krimiklisék kliséje, mégis, vannak szövegek, amelyekben beleszeretek ezekbe a lecsúszott alakokba, de most csak irritált), aki hótt hülye a számítógéphez, és egy blogbejegyzés alatt megkérdezi, hogy mik azok a „lájkok” meg „kommentek”, három mondattal később már úgy fogalmaz: „ha az emberünk posztol”.
Főleg úgy, hogy ez egy amolyan szociolingvisztikai krimi akar lenni, Lengyel Réka, a főhős egyetemista segítőtársa, akinek a lófarkából sose szabadulnak ki a szálak (csak amikor már nagyon-nagyon fáradt), akinek a ruháján sosincs egy gyűrődés sem, és akinek érzelmi reakcióit Ferenczy folyton regisztrálja magában, hogy tényleg olyan kemény-e, amilyennek szeretné mutatni magát, konkrétan a gyilkos spoiler
A forradalom sem volt számomra hiteles, ahogy @Kuszma is írta a Rabok továbbról spoiler: Egy könyvbeli fiktív tény valósága nem a lehetségességtől függ – hanem hogy az író el tudja-e hitetni azt.
És hát Kemény és Kondor, hangozzon is ez a két név így egymás után bármilyen menőn, ezt most nem tudták elhitetni. Velem legalábbis nem.

4 hozzászólás
>!
pinter_bence I
Kemény Zsófi – Kondor Vilmos: Értetek teszem

"A probléma ott kezdődik, hogy a Kemény Zsófi korábbi regényében felvázolt forradalomnak tulajdonképpen semmi értelme, még pontosabban: a Rabok tovább Y-generációs népfelkelése leginkább csak egy izgalmasnak szánt háttér volt egy szerelmi történethez. Ami nem lenne baj, ha nem jönne a tapasztalt róka, Kondor Vilmos, aki tudja, hogy egy politikai töltetű krimihez vagy thrillerhez azért nem árt alaposabban felvázolni a kontúrokat.

Ráadásul Kondor írt már olyan, egészen hiteles könyveket, amelyek a Tanácsköztársaság, Budapest ostroma vagy éppen 1956 eseményei alatt játszódnak, szóval van fogalma arról, hogy milyen, ha Budapesten káosz van. A közös regény tehát megpróbálja valószerűbbé tenni ezt a furcsa forradalmat, de úgy, hogy közben azért a Ferenczyn keresztül megszólaló idős, tapasztalt hang megállapíthassa, hogy a mai generáció eléggé el van veszve ebben az összekuszálódott világban – ami, mint már említettem, végső soron hangsúlyos elem Kemény Zsófi regényében is.

Mindemellé pedig sikerül egy olyan sorozatgyilkost megtenni főgonosznak, akivel nem csak a fél ország ért egyet, de a regény egyes protagonistái is gyakran megjegyzik, hogy hát na, szóval azért csak igaza van. (…)

Végül ott maradunk a funkció nélküli alkoholizmusa és gyógyszerfüggése nyomán egyre kevésbé szimpatikus Ferenczyvel és fiatal társával, akik között nem hogy „nem működik a kémia”, hanem egész konkrétan nincs semmiféle valódi dinamika, és akik egyre bugyutább módszerekkel próbálják elkapni a gyilkost, akit valójában mindenki támogat. Úgy röpködnek a macsónak vagy menőnek szánt beszólások és one-linerek, mint a regény Budapestjén a Gripenek, de valamiért nem igazán működnek: talán azért, mert normális párbeszédek nincsenek is, csak ilyen verbális szurkálódások.

Közben teljesen random módon folynak tovább a forradalom eseményei Budapesten, a város pedig egyáltalán nem olyan élő és lélegző szereplő ebben a regényben, mint ahogy azt Kondortól megszokhattuk. (…)

Az a „saját hang”, amit Kondor annyira méltatott Kemény regényével kapcsolatban és ami annyira kiakasztotta a kritikusok egy részét (hozzáteszem: engem sem nyert meg), nyomokban is csak alig-alig fedezhető fel ebben a könyvben.

Pedig két markánsan eltérő hangon megszólaló szerzőről beszélünk, akik közül az egyik látszólag eluralkodott a szövegen, ráadásul néhány remek felvillanástól eltekintve nem is volt a legjobb formájában – az a Kondor-rajongó tehát, aki attól tartana, hogy Kemény Zsófinak köszönhetően tele van a regény elmés slam poetry-s szöveglelelményekkel, az nyugodtan forgathatja a könyvet, mert nem sok ilyen van benne.

És hát az a helyzet, hogy sok más sincs ebben a regényben. Bár az események pörögnek, de azért nincsenek óriási izgalmak. Bár Budapesten forradalom van, nem tudjuk meg, ki mit akar, és miért. Bár egy sorozatgyilkos gyilkol, majdnem mindenki támogatja: erkölcsi tanulság nincs.

Nagy kár, mert Kondor Vilmos regénye simán folytatásért kiáltott, Kemény Zsófié viszont nem: én kicsit szomorú vagyok, hogy Ferenczy nyomozó története végül ebben a formában kapott folytatást."

Részletesen:

https://azonnali.hu/cikk/20190126_barcsak-inkabb-ne-irt…

>!
blankaveronika IP
Kemény Zsófi – Kondor Vilmos: Értetek teszem

Ez most nekem nem csúszott.
Egynek elmegy, de semmi több. A lezárás meg…
Talán az volt a baj, hogy túl sokat akart markolni a történet de keveset fogott.
Gyilkosság, sorozatgyilkos, forradalom, drónok, politika, rendőrségi hierarchia, volt itt minden amiről szó esett beletuszkolva egy olyan sztoriba, ami 300 oldalt még csak-csak elbír, de az 500 alatt már jócskán összenyomódott.

>!
Gyetvai_Éva
Kemény Zsófi – Kondor Vilmos: Értetek teszem

Nem tudom, hol lehet a baj. Talán ott, hogy Kemény Zsófitól nem olvastam az előzmény regényt. Mondjuk mást se. Kondortól viszont olvastam. Az előzményt is, meg mást is. Igaz a kondori előzményregény se kerüt be a kedvenceim közé, de jó volt. Ehhez képest mindenképpen. Milyen forradalom volt ez? Nekem egy forradalomban tüntetnek a népek valami ellen, és a nép áll szemben a hatalommal. Itt hol volt a hatalom? Semmi érzékelhetőt nem tett a rend helyre-, vagy visszaállításáért. Igaz a forradalmárok sem csináltak semmit. Lopták a napot konkrétan. Meg szembenálltak egymással. Számomra az sem igazán derült ki, hogy mire föl volt ez a forradalom, ki vagy mi robbantotta ki? Mi volt a cél? Még szerencse, hogy gyilkosunkról – akit hajkurásznak a könyvben – kiderül, hogy a forradalmat kihasználva kezdi leszedni áldozatait. Nem is értem, hogy mi lett volna a könyv mondanivalója, számomra ugyanis nem volt. A történet is alaposan leült, vontatott, már-már unalmas volt, igaz, az utolsó 100-150 oldal az pörgött, amikor már tényleg történt valami nyomozósdi is, de addig… Semmi igazi agymunka, vagy bevett nyomozói attitüd nincs a regényben. Találgatások, próbálkozások, azok is gyengék és kidolgozatlanok.
Az alapötlet amúgy kiváló lenne, de ez így gyenge volt. Ebből sokkal jobb krimit is ki lehetett volna hozni, kár érte. Kondor biztosan tud ennél ezerszer jobbat is. Legalábbis remélem, hogy nem darálta be a siker. Így is 3,5-re értékeltem. Félek, hogy csak Kondor eddigi könyvei (na nem mindegyik) miatt.

>!
ap_small
Kemény Zsófi – Kondor Vilmos: Értetek teszem

Én ilyet magyar szerzőtől még nem olvastam, sorozatgyilkost, kemény (!) is volt, meg néha rettentő vicces. Amúgy nem durva, csak ijesztő, hogy miylen lenne Pest egy forradalom alatt. Biztos nem ilyen, de akkor is. És a gyilkos meg, nem tudom, igaza volt-e. De a könyvet nagyon élveztem, sokszor röhögtem is a metrón.


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Carrie Cooper: Ügynök tűsarkúban
Réti László: Budapest Boulevard
Réti László: Kaméleon
Borsa Brown: A maffia gyermekei
Sylvia River: Reményhajsza II.
Vavyan Fable: Ki feküdt az ágyamban?
Szabó Tünde: Rácsok
Tara Monti: Fianna
Robin O'Wrightly: Andrea & Andrea