Gulyásleves ​négercsókkal 17 csillagozás

Kembe Sorel-Arthur: Gulyásleves négercsókkal

Kembe ​Sorel számára a 90-es éveket nem a rendszerváltás vagy a taxisblokád tette emlékezetessé. Inkább az, hogy ekkor támadták meg és verték össze először a szkinhedek. Korábban is gyakran gúnyolták sötét bőrszíne és göndör fekete haja miatt, ám ettől kezdve kénytelen volt önvédelemből egy letört kardpengével közlekedni mindenhová. Az ő esete korántsem egyedülálló. Sokan élnek köztünk, akiket annak ellenére, hogy magyarnak tartják magukat, a környezetük mégsem kezel annak.

A Gulyásleves négercsókkal szórakoztató, mint egy kalandregény, mégis minden szava igaz. Egy kongói magyar fiúról szól, aki megtanulta a javára fordítani környezete előítéleteit. Előbb modellként, majd táncosként próbált szerencsét, de új kihívásokra vágyott. Afrikába utazott, hogy megismerje a gyökereit, de rá kellett jönnie, hogy ugyanannyi szál köti Magyarországhoz is. Majd egy lehetetlen álom nyomába indult, és sok-sok küzdelem árán vívóként kijutott az athéni olimpiára. Mindezek után riporter, majd… (tovább)

>!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2011
220 oldal · ISBN: 9789633100523

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Sippancs P>!
Kembe Sorel-Arthur: Gulyásleves négercsókkal

Valahogy ez a könyv számomra nem állt össze egésszé, vagy ha össze is állt, nem igazán azt nyújtotta, amit vártam volna tőle. Mert ugye én, naiv olvasó, egy átlagos önéletrajzi könyvre számítottam… Erre kaptam egy E/3. személyben íródott történetet, ahol nem voltak nevek, ergo minden karaktert egy kezdőbetű jelzett (S, D, I, stb.), és ahol minden fejezet egy Tehát a lényeg… résszel egészült ki, amely arra hivatott, hogy: 1. elmagyarázza, mit jelentett az adott történés a faji megkülönböztetés szempontjából, 2. bebizonyítsa, hogy micsoda rasszista nép ez a magyar.
Nem mondom, hogy nem voltak a könyvben érdekes dolgok, mert pl. az afrikai kultúra, az olimpiai siker, a külföldi utazások és a sok kaland tetszett, de hogy mindent a rasszizmusra húzzunk rá, az azért túlzás!

BoneB P>!
Kembe Sorel-Arthur: Gulyásleves négercsókkal

Érdekes önéletrajzi könyv, teljesen eltér a megszokott sémától. Először is fura volt, hogy nevek helyett csak kezdőbetűk vannak, aztán jött az E/3. személyben beszélés. S úgy volt ezzel… stb. Persze minden S-sel kezdődő mondatot kezdhettem elölről, mert későn esett le, hogy az nem s, hanem a neve. Külön érdekesség volt, hogy S nem csak az életét írta le, hanem azon keresztül bemutatta azt a társadalmi problémát, amit rasszizmusnak hívunk. Ő kicsit közelebbről élte át ezeket a dolgokat, mint mondjuk én vagy bármelyik másik fehér emberke. Nem is irigylem azért a sok veréséért, amit kapott. De most már sínen van és ez a lényeg. :)

ppeva P>!
Kembe Sorel-Arthur: Gulyásleves négercsókkal

Valószínű, hogy ennek a stílusnak nem én vagyok a „célközönsége” – nekem túl lazacsávós-nak, helyenként bulvárosnak tűnt. Nem tetszett az egyes szám harmadik személyben előadott élettörténet sem. Voltak benne jócskán ellentmondások is.
Annak ellenére, hogy sok kérdésben nem értettem egyet a szerzővel, érdemes volt elolvasni.

6 hozzászólás
Dezillúzióromboló>!
Kembe Sorel-Arthur: Gulyásleves négercsókkal

Nekem tetszett a könyv, mivel volt benne pár egészen jó meglátás. Érdekes volt magyar-afrikai gyereknevelési szokásokat így összevetve látni. (off: De egy kérdés még mindig bennem maradt Afrikával kapcsolatban. Miért nem tudnak megférni azon gyönyörű szép kontinensen, miért volt annyi mészárlás úgy egymásközt.)

4 hozzászólás
peonia>!
Kembe Sorel-Arthur: Gulyásleves négercsókkal

Azért kap tőlem 5 csillagot, mert aktuális. Nagyon, magyarokról szól az elmúlt cirka 20-30 évről, hogy milyenek vagyunk, és milyen a hosszáállásunk, ha feketékről van szó, és az mennyit változott az elmúlt évtizedekben. Életrajzi könyv, de nem csak. Minden fejezete után elgondolkodtató kérdéseket tesz fel, amin lehet filozofálni, illetve megismerjük egy magyar, de sötétebb bőrű gyermek gondolatait, aki itt nőtt fel, köztünk.


Népszerű idézetek

peonia>!

Vegyék már észre az emberek, hogy a nagy gyarmatosító nemzetek, mint az angolok, a franciák és a portugálok, olyan országokat gyarmatosítottak, ahol már akkor tudtak írni és olvasni, robbantani, mumifikálni, fürdeni és fogat mosni, amikor az európai ember még bőven a Neander-völgyben tologatta a csattogós falepkét!

46. oldal

peonia>!

Ha vannak olyan emberek, akik genetikai okokra vezetik vissza a rosszra való hajlamot, akkor ez azt jelenti, hogy szerintünk nem mindenki Homo sapiens.

69. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Fahidi Éva: A Dolgok Lelke
Berényi Anna: Richter
Tóth Júlia Éva: Borikönyv
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Kovács Ákos: Ákos 50
Presser Gábor: Presser könyve
Sándor Erzsi: Szegény anyám, ha látnám
Ézsiás Erzsébet: A hit pajzsa
Jávor Bence – Csapody Kinga – Gelencsér Milán: Na még mit nem?!