Csókelvonó ​kockáknak (Szívzűrterápia strébereknek) 85% 574 csillagozás

Cicasztikusan imádtam! *-*
Annyira tetszett!
Talán ez lett a kedvenc LOL könyvem.
Persze a Szívzűrterápia strébereknek mellett.
Na mindegy.
Szórakoztató, aranyos kis olvasmány volt, néha lélegzetvisszafojtva olvastam a sorokat, mert egyszerűen néhány rész nagyon jól meg lett írva! *-*
Libby-t néha fejbe csaptam volna egy cicasztikus lapáttal, de nagyrészt nem volt vele bajom.
Adamet viszont minden esetben imádtam! *-*
A borítóért nem nagyon vagyok oda, de…mindegy :')

„Szeretned kell önmagadat, ha azt akarod, hogy mások is szeressenek.”

„Szép vagy. Próbáld ezt észben tartani.”

„Tiszteld önmagad! És követelj másoktól is tiszteletet! Azt érd el, hogy önmagadért imádjon valaki, nem azért, amit tenni tudsz érte.”

Őszintén szólva Libby nem lett a kedvencem Kicsit eszetlen, időnként önző, személy szerint nekem mellékszereplőként sokkal szimpatikusabb volt. A szülei, főként az édesapja viszont nagyon a szívemhez nőtt, ahogy Adam is. Owen is jobb fejnek tűnt az előző részben. A kockakommandó itt is hozta a formáját, őket továbbra is szeretem. Ennek a résznek velősebb a tartalma, érdekesebb is mint az első, ugyanakkor annak a résznek van egy olyan bája, amit ez nem tudott felülmúlni.

Ilyen az, amikor szerelmes leszek egy könyv lapjaiba. A szereplők gondolataiba, minden egyes megnyilvánulásukba ès kisebb nagyobb affèrjaikba. Ha rájuk gondolok vigyorba szalad a szám.
Adam. Annyira fèltem, hogy nem tudja majd túlszárnyalni Graysont de rájöttem, hogy nincs is rá szüksèg. Mindkèt srác pont ugyanannyira szerethető a maga valójában. Szerettem Libby ès Adam belevalóságát. Adam türelmèt, gondoskodását ès a hatalmas szívèt. Nálam ez cicasztikusan betalált:)) Libby ès az ő fura dolgai ragadósak:D Az egyik snapchat filter cicás, jót nevettem az aktualitásán:D Mèltó folytatása volt az első rèsznek! 5*

Annyira nagyon jó volt! *-*
Annyira nagyon Libby-s és annyira nagyon Kelly Oram-os. ;)
Adam pedig… Hatalmas, álmodozós, szempillarezegtetős sóhaj… ❤
Kelly Oram fanoknak kötelező olvasmány. ;)

Eddig is imádtam Kelly Oram könyveit, de most mintha ez egy kicsit gyengébb lett. Nem volt végig meg a varázs, amit általában az ő könyveinél érezni szoktam. A történet maga kiszámítható, könnyed olvasmány, és most pont erre volt szükségem.
Már olvastam a Szívzűrterápia strébereknek c. könyvét, de már nem nagyon emlékeztem Libby-re. Így egy kicsit nehezebben rázódtam bele a könyvbe, de amikor már felpörgött a könyv, akkor már le nem tudtam tenni. Teljesen magával ragadott a történet.
Az elején Libby nem volt annyira szimpatikus, de ahogy kezdett helyrerázódni úgy egyre jobban megkedveltem. A végére pedig sikerült visszaszereznie az önbizalmát és a humorát is. Owent meg legszívesebben felpofoztam volna, és nem értettem, hogy hogyan lehet valaki ennyire önző és öntelt. Adam a könyves álompasim lett. Annyira kedves, hűséges és szókimondó, hogy rögtön megkedveltem.

Magasságos retikül! Libby szavaival nem is tudnám jobban kifejezni mennyire szuper volt ez a könyv.
Ajj, de nekem még így is túl rövid volt. Egyszerűen úgy olvasnám még, de nem tehetek róla, hogy már elolvastam. Egyszerűen a könyv olvastattja magát. Sokkal hamarabb elolvastam volna, ha nem kellene suliba járnom. Tehát figyelmeztetek minden leendő olvasót, hogy csak akkor kezdjen neki, ha nincs semmi dolga, mert nem tudja letenni majd a könyvet. Én is csak nagy nehezen tudtam mindig letenni. Állandóan csak olvasni akartam.
A borítóval még mindig nem vagyok kibékülve teljesen, de amit a borító mögött találtam az valami hihetetlen. Adam és Libby kapcsolata annyira fantasztikus. Az a sok beszólás, csipkelődés. Olyan jókat nevettem mindig.
Libby viselkedését néha nehezen tudtam elnézni, de megértem, nekem sincs valami sok önbizalmam, szóval teljesen együtt éreztem a főszereplő leányzóval. Az első kötetben is nagyon szimpatikus lett, de most kivitte nálam a szimpatikusmérőm.
Adam, ajj rólad nem is tudok mit írni csak annyit, hogy álom pasi vagy és hogy én is megnézném a többi tetoválásod is. Hihi. Jaj bocsánat de olyan kis huncut ez a könyv.
Kate is új szereplőként robbant be a történetbe és egy igazi vagány kiscsajt ismerhettem meg. Remélem a következő rész róla fog szólni. Én nagyon szurkolok neki.
A mai napig imádom az extrémsportokat, főleg a deszkázást és örültem, hogy végre olyan könyvet olvashattam el, amelyben ez a remek sport is megjelenik.

Bocsánat, hogy össze meg vissza hortam itt nektek mindent, de fuuu alig tudok fogalmazni. Szó nincs rá mit érzek. Annyira boldog vagyok, hogy a kezemben tarthattam a könyvet és elolvashattam.

Kedves Kelly Oram küldöm hatalmas nagy gratulációm és nagyon nagyon köszönöm.
Várom további alkotásaid.

Hú, ez aztán nagyon kellemes csalódás volt. A Cinder és Ella után szerintem ez a legjobb LOL-könyv.

Ennél a kötetnél nem éreztem magam kellemetlenül, nem volt olyan érzésem, mintha már kiöregedtem volna a gimis sztorikból. pedig sajna de xd Libby egész normális csajszi lett a végére, az elején le tudtam volna ütni. Nem értem, hogy lehet ennyire bolondulni egy akkora bar*mért, mint Owen. Sőt, ki akarná Owent egy percig is, ha ott van Adam? Adam eszméletlenül cuki, unikornisszuper, cicasztikus. Esküszöm, imádtam ezeket a fura szavakat. :'D
A fél csillag levonás igazából Libbynek jár, mert az elején nem volt túl intelligens.

A borító nagyon csúnyaaa…:c

Én nagyon-nagyon szerettem.
Tipikus LOL könyv, aminek sem a borítója, sem a címe nem fogott meg különösebben, de az elolvasott másfél fejezet után úgy éreztem, hogy nekem ez KELL.
Nem bántam meg, hogy megrendeltem.

Nagyon-nagyon szerettem. Ismételten. Kelly ismét bebizonyította, hogy milyen fantasztikus író.
Furcsa volt duci lányról olvasni, nem igazán vagyok hozzászokva ehhez a felálláshoz, de kifejezetten tetszett, hogy itt nem a gyönyörűség van a középpontban. Öröm volt látni, hogy spoiler
Bárki bármit mond, én Owent nem tudtam utálni. Szerintem jó karakter, szívesen olvasnék róla egy külön könyvet, ahol végre spoiler.
Adam. Adam, Adam, Adam. Mit is mondhatnék? Egy tetkós gördeszkás srác? Mi kell még? Imádtam a karakterét. Annyira szerettem, mikor Libbynek is megmondta a magáét, imádom az ilyen talpraesett srácokat. Egy nagyon szimpatikus karakter, sajnálom, hogy csak egy könyvet kaptunk belőle.
Avery és Grayson. Újra kellene már olvasnom azt a könyvet, hiszen most látom, hogy mennyit is felejtettem… :( Viszont még mindig aranyosak.<3
Libby szülei hihetetlen jó fejek, néha kölcsön kérném őket… ;)
A kockákat is imádtam, az spoiler.
Még egy dolog, amit külön kiemelnék: gördeszka. Na, jó, még a snowboardot is. Az utóbbi időkben volt szerencsém párszor gördeszkázni, ami szerintem egy klassz sport, én szívesen űzném, nagyon örülök, hogy szerepet kapott ebben a könyvben. Snowboard… Mindig is imádtam a snowboardos filmeket, nagyon szeretném kipróbálni. Talán majd egyszer…:)

Amit még külön kiemelnék, az a könyv mondandója. *Itt talán kiegészítem majd az értékelést*

Örülök, hogy elolvashattam ezt a könyvet! Bátran ajánlom nektek is!:)

Szép vagy. Próbáld ezt észben tartani.

Ez valami fenomenális volt! Nem is, inkább cicasztikus!
Imádtam minden sorát! Nem, nem vagyok elfogult.
Libby karaktere az elején nagyon megdöbbentett, hiszen az első részben a maga ura volt. Ebben viszont egy kis gyáva papucs. Aki saját magát le nèzte. A cselekmény előrehaladtával viszont kellemes jellemfejlődèsen ment keresztül. Csupán a báli rész tette undorítóvá.
Adam, ohh Adam! Olyan èdes volt, jajj, úgy olvadoztam miatta! Olvasás közben mindig vigyorogtam. Boldog voltam, amikor a vègèn helyreállt a rend, megérdemelte az elismerést ès a korához való életét, élvezetet. Talán egy fokkal jobban bírom őt, mint Graysont.
Sean és Kate, mint mellékszereplők jól ki voltak dolgozva, illettek a sztoriba, sőt, kár lett volna kihagyni őket.
Owenről szívesen olvasnèk mèg, mármint az ő szemszögéből pár részletet. Hogyan is gondolhadta ezt az egészet?!
A cselekmèny vègig vitt magával, pörgős volt ès aranyosan humoros.
Szóval…
… Kelly Oram neve tényleg garancia arra, hogy imádni fogom a történetet!

„Tiszteld önmagad! És követelj másoktól is tiszteletet! Azt érd el, hogy önmagadért imádjon valaki, nem azért, amit tenni tudsz érte.”

Az elején igazából kezdtem félni, hogy nem fog tetszeni, ugyanis Libby nem nyerte el a tetszésemet a viselkedésével, sőt, néha jól megráztam volna. Aztán jött Presszós, a kockakommandó, és próbálták észhez téríteni, ami valljuk be, 1 év után már illendő volt. Sajnos Libbynek sok idő kellett, mire rájött milyen hibákat vétett. A barátai helyett Owent választotta, a szüleivel ritkán foglalkozott, programokat, versenyt mondott le vagy felejtett el. De a 12 lépéses Owen-elvonó miatt újra önmaga lett, méghacsak lassan is, de sikerült. A hibáit „kijavította”, és a régi Libby visszatért mindenki legnagyobb örömére. spoiler
Presszós -vagyis Adam- egy álompasi. Sokkal, de sokkal szerethetőbb mint Owen, nem is értem Libbynek miért volt szüksége erre 12 lépéses programra. Adam azonnal a szívembe lopta magát, míg Owennek jól behúztam volna. Kétszer. Egy lapáttal.
Seantól nagyon rendes volt amit Adamért és Kate-ért tett, úgy foglalkozott velük, mintha a gyerekei lennének. Örülök neki, hogy jól végződött a helyzetük. :)
Imádom ezt a könyvet, cicasztikusan jó.