A mayerlingi titok
A felvidéki magyar író, Keller Imre 1923-ban eredt nyomába a mayerlingi titoknak. Aki történelmi dokumentumot keres ebben a regényben, az csalódni fog, aki viszont egy szép, könnyes szerelmes történetet szeretne olvasni Rudolf koronahercegről és Vetsera Mária bárókisasszonyról, az megtalálja a számítását ennek a regénynek a lapjain.
A műben nyomon követhetjük Rudolf életének utolsó fellobbanását Máriával való megismerkedésüktől kezdve tragikus öngyilkosságukig.
1888-at mutatott a naptár, amikor a trónörökös megismerkedett a mindössze tizenhét éves Vetsera Máriával. Rudolf ekkor a harmincas évei elején jár: egy szigorú apa és egy féltékeny feleség kötelékében él, miközben mázsás súlyként nehezedik vállára a rá váró jövő: a birodalom kormányzása.
Kicsapongó életmódjáról az egész udvar tud – nők és morfium nélkül egy napot sem bír ki – éppen ezért senki sem veszi komolyan legújabb hódítását, a kis bárókisasszonyt.… (tovább)
A mayerlingi titok
A felvidéki magyar író, Keller Imre 1923-ban eredt nyomába a mayerlingi titoknak. Aki történelmi dokumentumot keres ebben a regényben, az csalódni fog, aki viszont egy szép, könnyes szerelmes történetet szeretne olvasni Rudolf koronahercegről és Vetsera Mária bárókisasszonyról, az megtalálja a számítását ennek a regénynek a lapjain.
A műben nyomon követhetjük Rudolf életének utolsó fellobbanását Máriával való megismerkedésüktől kezdve tragikus öngyilkosságukig.
1888-at mutatott a naptár, amikor a trónörökös megismerkedett a mindössze tizenhét éves Vetsera Máriával. Rudolf ekkor a harmincas évei elején jár: egy szigorú apa és egy féltékeny feleség kötelékében él, miközben mázsás súlyként nehezedik vállára a rá váró jövő: a birodalom kormányzása.
Kicsapongó életmódjáról az egész udvar tud – nők és morfium nélkül egy napot sem bír ki – éppen ezért senki sem veszi komolyan legújabb hódítását, a kis bárókisasszonyt. Larisch grófnő, aki a fiatalok találkozásait segíti elő (önös érdekből persze), az első, aki megsejt valamit a szeme előtt kibontakozó szerelem mélységéből. A grófnő „szánta és irigyelte Maryt. Szánta, mert tudta, hogy Mary ebben a szerelemben elpusztul, megsemmisül, és irigyelte, mert úgy érezte, az igaz szerelemért érdemes elpusztulni és megsemmisülni”.
Rudolfnak önmaga számára is megdöbbenő a szerelem, amely szinte riasztó erővel tör rá, még a feleségétől is külön akar válni Mária miatt, ugyanúgy, ahogy a lány visszautasítja gazdag vőlegényét, Savigny Alfonzot.
Titkos találkozások a Práterben és a Burgban, botrányos jelenetek az operában és a bálban, szerelmi eskü és valódi vérszerződés – a megismerkedésüket követően gyorsan peregnek az események.
Amikor már az egész császári és Vetsera család a szerelmesek ellen fordul, nincs más hátra, mint a közösen vállalt halál. Rudolf a mayerlingi vadászkastélyba utazik kedvesével, hogy együtt hagyják el ezt a számukra már élhetetlen világot. „Némely ember a vallásért hal meg, más a hazájáért, hírnévért vagy tudomisén miért. Én a szerelemért halok meg.” – mondja Rudolf életének utolsó óráján.
Bár tudjuk, hogy a valóságban korántsem volt ilyen lángoló ez a szerelem és a koronaherceg halálának körülményei is tisztázatlanok, kellemes, romantikus olvasmány ez a regény.
