Építészeti ​stílusok 11 csillagozás

Kelényi György: Építészeti stílusok

Mindennapi ​életünkben a művészetek közül kétségtelenül az építészet játssza a fő szerepet. Az első építmények a civilizáció kezdetén a természet viszontagságai ellen védték az embert. Az építészet napjainkig megtartotta ezt a szerepét: védett teret, vagyis lakot, lakást formál meg önmaga számára az ember. De ősidők óta épít templomot vallásos életének szertartásaihoz, s az állam kialakulásával otthont teremtett mindenféle közösségi intézménynek, városi hivatalnak (országház, minisztérium, városháza), a művészeteknek (múzeum, színház), a tudománynak, nevelésnek (iskola, akadémia, könyvtár). A múlt század második felében a technikai haladás írt elő új feladatokat, s azóta soha nem látott méretekben fejlődik az ipar, a közlekedés. Új építészeti műfajok születtek: pl. pályaudvarok, gyárak, erőművek. De az építészet több ezer éves története alatt a „hagyományos” épülettípusok is örökösen változtak. Csak egy példát említsünk: más a görög és más a keresztény templom „használatának”… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kolibri könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1983
64 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631133133 · Illusztrálta: Kiss István
>!
Móra, Budapest, 1978
64 oldal · keménytáblás · ISBN: 9301111237 · Illusztrálta: Kiss István

Enciklopédia 1


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Nienna001 P>!
Kelényi György: Építészeti stílusok

Nagyon röviden benne van a legfontosabb jellemzői az építészeti korszakoknak a görögöktől egészen a jelenig, ami akkor 1976 volt. Azért kicsit meredeknek éreztem azt olvasni, hogy a bérházakat vidámmá és esztétikussá teszi, hogyha össze-vissza vannak lerakva… Sok sok ember életét nyomorították meg vele, még ha a lakáshiányt, úgy ahogy kezelték is vele (valahol olvasott statisztika: átlag 5 évet kellett várni a lakásra).

A többi korszakot korrektnek éreztem, csak épp a jelennel volt elfogult. Azt hiszem mást nem is írhatott volna, még ha máshogy is gondolja.

serengeti P>!
Kelényi György: Építészeti stílusok

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 5
Stílus (írói): 5
Ötlet (eredetiség): 5
Tartalom (mondanivaló): 5

Szakmailag és műfaját tekintve kifogástalan könyv. Érdekes, kissé nosztalgikus élmény egy 1978-ben íródott könyvben viszontlátni gyermekkorom modernnek titulált – mára már erősen hagyományos stílusúnak mondható – épületeit. Ugyanakkor nagyon jól esik végigtekinteni az építészet történetén ennek a kis könyvnek a segítségével. Érdekes, izgalmas időutazás a könyv végigolvasása. Külön figyelmet érdemelnek a gyönyörű illusztrációk.

aszor>!
Kelényi György: Építészeti stílusok

Ez a néhány oldalas könyvecske sok újdonsággal szolgált az építészetről. Megtudtam, hogy a görög építészetre jellemző /i.e.VIII- I. század/ a jól képzett kőfaragók, szobrászok együttes munkája. A kőfaragó mesterek a kezdetleges szerszámaikkal olyan pontosan tudták kifaragni a hatalmas kőtömböket, hogy azok összeillesztésekor centiméternyi eltérés sem volt.
A római építészetet /i.e. VI- i. sz. V. század/ nagyfokú tervszerűség, az egész birodalomra kiterjedő azonos formák jellemezték. . A vízvezetéket az árkádsor tetején, csöveken keresztül vezették el.
Megismerjük az ókeresztény és a bizánci építészetet, ebben a korban épült templomok belső tereit.
A román építészeti stílus, melyre jellemző a magas, vastag falú lakótorony.
A gótikus építészetet, melynek korában építették a hatalmas katedrálisokat.
A reneszánsz építészet, ami „újjászületést” jelent. Itt már nem nyomasztóak az épületek. A kor építészetét a szabályosság, áttekinthetőség és az ablakok egyenletes ritmusa jellemzi.
A barokk építészetre jellemző a kastélyok építése. Az építtető gazdagságát,
műveltségét,hatalmát hirdeti.
Klasszicizmusra jellemző, hogy a természettel már szoros az épület kapcsolata.
Az eklektikus és szecessziós építésben nagy szerepet kap az acél és az üveg.
A XX. század építésére jellemző az építőanyagok nagyüzemi előállítása, szerkezeti elemek előregyártása, mely lehetővé tette a lakótelepek építését.

A rajzok, a fényképek még érthetőbbé, átláthatóbbá tették az építészeti korszakok megismerését.


Népszerű idézetek

ℕnabella>!

De nem szabad csak a külső, látható jegyek vizsgálatára szorítkoznunk, hiszen az épület nem egyszerűen díszítőformák összessége, nem is csupán „technikai létesítmény”, hanem bonyolult, összetett társadalmi, művészeti termék.

4. oldal

ℕnabella>!

A görög nép érdeme, hogy a sokféle hatásból fejlett művészi érzékkel egységes, önálló művészetet alakított ki.

A görög építészet (i.e. VIII-I. század) - 6. oldal

ℕnabella>!

Kialakítása egyszerre könnyed és mégis méltóságteljes.

A görög építészet (i.e. VIII-I. század) - 8. oldal

ℕnabella>!

A görög építészet még nem alkalmazta a boltozatot, az egyenes gerendák csak kisebb távolságokat hidalhattak át biztonságosan.

A görög építészet (i.e. VIII-I. század) - 10. oldal

ℕnabella>!

Az egykori pompás épületek még romjaikban, töredékeikben is évezredeken keresztül elevenen hatottak a későbbi korok építészetére.

A rómaiak építészete (i.e. VI-i.sz. V. század) - 12. oldal

ℕnabella>!

A városi élet központja a fórum, a reprezentatív főtér volt, melyet templomok és középületek vettek körül.

A rómaiak építészete (i.e. VI-i.sz. V. század) - 14. oldal

ℕnabella>!

Ha a játék úgy kívánta, akkor az arénát vízzel is el lehetett árasztani.

A rómaiak építészete (i.e. VI-i.sz. V. század) - 14. oldal

ℕnabella>!

A rómaiak szívesen töltötték idejüket a fürdőkhöz csatlakozó tornázásra, birkózásra, testgyakorlásra épült csarnokokban is.

A rómaiak építészete (i.e. VI-i.sz. V. század) - 16. oldal

ℕnabella>!

A közfürdők több medencéből álltak: a látogató előbb hideg vízben, aztán langyos, majd meleg vizű medencében fürödhetett.

A rómaiak építészete (i.e. VI-i.sz. V. század) - 16. oldal

ℕnabella>!

A lakótelepek tervezésekor mindenekelőtt az egyhangúságot kell elkerülni, az épülettömbök változatos csoportosításával, a magasságok ötletes változtatásával, a díszítések játékos alkalmazásával eredeti és egyéni városképet lehet formálni.

A XX. század építészete - 60. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Flavio Conti: Dióhéjban a román kor művészetéről
Gerő László: Az építészeti stílusok
Tüskés Tibor: Testvérmúzsák
Winkler Oszkár: Alvar Aalto
Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története
Dercsényi Balázs (szerk.): Ják – Szent György-templom
Brigitte Lederer – Richard Cavendish – Rosemary Burton: A világ száz csodája
Georges Duby: A katedrálisok kora
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban
Rainer Zerbst: Antoni Gaudí