Sajtójogi ​források a kivételes hatalom árnyékában 1 csillagozás

A magyar sajtójog a hatalmi/legitimációs kivételes állapotok időszakában, 1918–1922
Kelemen Roland (szerk.): Sajtójogi források a kivételes hatalom árnyékában

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
182 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150024769

Kiemelt értékelések

>!
pável P
Kelemen Roland (szerk.): Sajtójogi források a kivételes hatalom árnyékában

Kelemen Roland (szerk.): Sajtójogi források a kivételes hatalom árnyékában A magyar sajtójog a hatalmi/legitimációs kivételes állapotok időszakában, 1918–1922

Durván szakkönyv, elég csak ránézni a kiadóra: Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság… De még így is némi plusz magyarázatra szorul, hogy mit is akart mondani a költő. A magyar történelemben a rendkívüli / átmeneti / forradalmi (akár: statáriális) állapotok jogtörténetét kutatják, és ehhez az 1918–1922 közti 4-5 év szinte állandó jogbizonytalansága, egymást örökösen felülíró jogalkalmazása remek kutatási terület. Ezen belül is a sajtó- ill. nyilvánosságot érintő jogot spécézték ki, mert remekül tanulmányozható belőle a direkt hatalomgyakorlás módszertana. (Ugorj nyugodtan, a vége izgibb picivel.)

A könyv első felében lévő két tanulmányt – én csak ezeket olvastam alaposabban – már a szikár jogi passzusok követik, három fejezetbe válogatva a Népköztársaság, a Tanácsköztársaság ill. az ellenforradalmi évek sajtójogát.
De vissza a két bevezető fejezethez. Nagy Szabolcs esemény(/politika)történetei összefoglalója után a szerkesztő már rázoomol az öt sűrű év jogtörténetére. Mindkettő alaposan lábjegyzetelt, bár kissé egzaltált munka, pl. évszámot gépeltek el benne, illetve (Kelemen) olyan elfogult hangon ír a vörösök ellen, és a születőben lévő Horthy-korszak mellett, s ráadásul mindezt költői vénája felvágásával teszi (emlékszem valami vériszamos és paripás metaforagubancra), hogy az nem túl méltó egy ilyen komolynak szánt kiadványhoz.
Az utánuk következő miniszteri, népbiztossági rendeletek, meg a rendeleteket hatályon kívül helyező újabb rendeletek tanulmányozása egyrészt remek altatószer, másrészt újabb búvárolni való a kutatóknak, harmadrészt jól jön – és én ezért vettem kézbe – ehhez a polchoz, ill. egy évfordulós kihívás teljesítéséhez:
https://moly.hu/polcok/magyorszag-1919-tavaszan-nyaran-a-tanacskoztarsasag-tortenete
https://moly.hu/kihivasok/olvasobrigad-100-eves-lesz-a-tanacskoztarsasag-milyen-volt-valojaban.
Arról pedig ugye nem szükséges részletekbe bocsátkoznom, hogy mikor melyik rendszer húzta meg vagy épp dobta be a gyeplőt: aki az 1910-es évtizedben cenzúra szakra járt az egyetemen, annak aranyidők voltak ezek az évek, míg pl. a kommunista nyomdászoknak zaklatottak lehetettek a mindennapjaik, mert bár ők voltak a Mozgalom legszilárdabb támasza, épp az ő munkájukat vette el olykor a balos kormányzat a lapokat (szinte minden lapot) megszüntető rendeleteikkel.
Épp csak az indexet közlő lapot nem tették indexre, olyan idők jártak ekkor. De akit tényleg érdekel, az ilyeneket találhat még: sztrájkoló ügyészek, papírhiánnyal zsaroló minisztérium (ez gyönyörűen megidézi az 1945 utáni éveket), Miklós Andor megverése, szerkesztőségek felgyújtása, halálos áldozatokkal járó összecsapások sajtóügyben, Bacsó Béla és Szellemi Termékek Országos Tanácsán belüli létrehozott Szellemi Termelő Osztály (sic!), stb. stb. A legszigorúbb cenzúra egyébként épp a TK bukása utáni napokban lépett érvénybe, tényleg papírhiány miatt: a Friedrich-kabinet 1919. aug. 8-án a Budapesti Közlönyön kívül minden mást betiltott…
De a román megszállásnak is volt ám magyar cenzúrahivatala! Bizonyos Mezei Gyula vezette, asszem érdekes lehet az illető életútjának további tanulmányozása, a lábjegyzetben Paál Vince köteteihez vezetnek a szálak.


Hasonló könyvek címkék alapján

Paksa Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták
Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak
Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig”
Szalay Hanna (szerk.): 1956 sajtója – október 23 – november 4.
Kaba Eszter (szerk.): Háborús mindennapok – mindennapok háborúja
Cseh Gergő – Krahulcsán Zsolt – Müller Rolf – Pór Edit (szerk.): Zárt, bizalmas, számozott II. Irodalom-, sajtó-, és tájékoztatáspolitika 1962–1979
Schönwald Pál: A magyarországi 1918–1919-es polgári demokratikus forradalom állam- és jogtörténeti kérdései
Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek 1-3.
Praznovszky Iván: A Monarchiától Trianonig egy magyar diplomata szemével
Sebastian Haffner: Az elárult forradalom