FilmSZEXtétika 3 csillagozás

Kelecsényi László: FilmSZEXtétika

A hatvanas évek szexforradalma és a hetvenes évek pornóhulláma letörölt minden szabályt és tiltást az ún. jó erkölcsök táblájáról. Milyen folyamat zajlott? A filmművészet szabadságharca vagy az ízléstelenség ellenforradalma? Erre a kérdésre keresi a választ Kelecsényi László filmtörténész közel kétszáz, művészi szándékú mozgókép tanulságait elemezve. Elemi ösztöneinkről szólva kalandozik az érzékek birodalmában, áttekintve az elmúlt fél évszázad során forgatott erkölcstelen meséket, melyekben olykor eladó a szerelem, amikor már nincsenek késői találkozások, és szinte senki sincs szerelemre hangolva, mikor majdhogynem tilos a szerelem, s a férfiak és nők nyíltan vállalják az új kor jelszavát, csak szexre kellesz, vagy még durvábban szólva, dugj meg! Mire senki sem süti le a szemét, még a moziban sem.

Nem kell végignézni az összes emlegetett filmet. Elég, ha végigolvassák ezt a könyvet.

>!
Scolar, Budapest, 2014
156 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632444994

Enciklopédia 17


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Carmilla >!
Kelecsényi László: FilmSZEXtétika

Kelecsényi könyvéről úgy szereztem tudomást, hogy a tavalyi könyvbemutatóján Puzsér Róbert beszélgetett vele. Már akkor feltűnt, hogy Puzsér tartalmasabb és érdekesebb, a kettejük közötti beszélgetés inkább miatta volt számomra emlékezetes. Azért mikor megláttam a könyvtár polcán a könyvet, kikölcsönöztem, de továbbra sem javított a képen. Valahogy semmitmondónak, feleslegesnek érzem ezt a könyvet. Kelecsényi mások gondolatait idézi, és pár mondatban – meglehetősen spoileresen! – végigvesz jó néhány filmet, poéngyilkos módon elmondja a tartalmukat, de ezen kívül nem sokat tud hozzátenni a témához… Felvet kérdéseket (nem túl eredetieket), de nem tud választ adni rájuk. Leszólja Almodóvart, – a póniló hátáról… Kisstílű és érdektelen – persze, ez csak az én véleményem… Ámde hogy valami pozitívumot is mondjak, a könyv dizájnja egész pofás, ami az oldalképet illeti: jó munkát végzett a tervező.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Carmilla >!

    Vannak azonban mesterségesen keltett és felfokozott szükségletek, melyek se nem objektívak, se nem szubjektívak. Például a luxusfogyasztás. Az élet fölösleges kacatjai. Amire az agyunkba hatoló reklámok miatt vágyakozunk. Ilyesféle – sok más mellett – a pornográfia. A nemi élet megvolna nélkülük.

36. oldal (Scolar, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: fogyasztás · pornó · reklám
Carmilla >!

Mivel a távol-keleti kultúra az európainál jóval fogékonyabb a részletek iránt, az önmagára büszke individuális személyiség el is tűnhet, beleveszhet a közösségi létbe.

125. oldal (Scolar, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: személyiség
Carmilla >!

Ha egy borotvahabot vagy egy parfümöt kívánatos női vagy férfi testekkel lehetett reklámozni, akkor szinte csak egy lépés innen, hogy a másik nemű személy is könnyen megszerezhető, fogyasztható tárggyá váljon a befolyásoltak szemében.

11. oldal (Scolar, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: reklám
Carmilla >!

Számos jelentős művész vette igénybe örömlányok szolgáltatásait. Most csak olyanokra hivatkozunk, akik be is vallották, mint például Kosztolányi Dezső naplóírásában. A „romlás virágait” teremtő/ápoló Charles Baudelaire sem lehetett meg ilyesféle élmények nélkül, miképpen Maupassant sem kizárólag a fantáziájára hagyatkozott, mikor örömlányokról írt.

50. oldal (Scolar, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Baudelaire · Guy de Maupassant · Kosztolányi Dezső
Carmilla >!

Godard elmélkedik, kamerájával esszét ír, szociológiai elemzéseket végez.

52. oldal (Scolar, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Jean-Luc Godard
Carmilla >!

    A világ közepe – az a hely, ahol otthon érzi magát az ember, azaz pontosítsunk: a férfiember. A világ közepe nem más, mint világra jöttünk helye, a női nemi szerv.

54. oldal (Scolar, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: vagina
Carmilla >!

[…] A keleti filozófiákon kondicionált szexust viszont mintha a halálvágy mozgatná.

102. oldal (Scolar, 2014)

Carmilla >!

„Az erotika történetében a keresztény vallás szerepe: a kárhoztatás. Ott, ahol a kereszténység irányította a dolgok menetét, megkísérelte megszabadítani a világot az erotikától.” (Bataille, 1994, 12. o.)

110. oldal (Scolar, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység · vallás
Carmilla >!

[…] A francia Rohmer filmjének nősülni készülő főszereplőjét végzetesen felizgatja egy bakfiskorát épphogy elhagyó leány kerek térde – nem a melle vagy a feneke.

27. oldal (Scolar, 2014)

Carmilla >!

Nagyon nehéz lenne összekeverni egy európai konzumnő és egy japán gésa szerepét, még ha a dolognak mindig ugyanaz is a vége: a fizetett szex. Erre nem lehet kötelezni a gésákat, és legtöbbször anyagi áldozatok árán sem lehet elérni, hogy erre hajlandók legyenek.

61. oldal (Scolar, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: gésa

Hasonló könyvek címkék alapján

Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
Király Jenő: Frivol múzsa I-II.
Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
Kovács András Bálint – Szilágyi Ákos: Tarkovszkij
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Kamarás István: Olvasatok
Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film
Böszörményi Gábor – Kárpáti György (szerk.): Zsánerben
Király Jenő: Mágikus mozi
Báron György: Alászállás az alvilágba – Psycho analízis