Álmodozók ​és megszállottak 2 csillagozás

Bevezetés a magyar filmtörténetbe
Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak

Mi ​az első magyar film címe? Hol volt az első mozi Budapesten? Kitől származik a „mozi” elnevezés? Ki volt az önálló erdélyi filmkészítés motorja? Hányszor államosították a magyar filmgyártást? Melyik évtizedben ment a legtöbb néző moziba nálunk? Mi a BBS, és miért irigyelték más országok rendezői? Mi az a bartóki modell? Miben volt újító a Budapesti iskola? Ki volt az első hazai Oscar-díjas filmes? Miért lett kultuszfilm a Megáll az idő? Miért nincsenek filmsztárok a szocialista érában? Mit keresnek a színészek a kamera mögött? Búcsúzunk-e a mozitól? Milyen változásokat okoz az internet forradalma? Tényleg eltűnt a valóság a filmvásznakról? Tankönyv ez? Az is, persze: ajánlott irodalommal, fejezetenkénti összefoglalással, szövegközi kislexikon címszavakkal, magyarázó fogalmi szótárral, a fontosabb történelmi események időrendi táblázatával. Szerzője legfőbb törekvése szerint azonban nem száraz adattenger,inkább olvasmányos krónika, a szó eredeti értelmében vett bevezetés, azaz… (tovább)

>!
L'Harmattan, Budapest, 2010
122 oldal · ISBN: 9789632363011

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak

Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak Bevezetés a magyar filmtörténetbe

A könyv nagyon tömör összefoglalása a magyar film történetének. A hazai filmgyártás kezdetétől egészen a rendszerváltásig kísérhetjük figyelemmel a magyar film útját. Az időbeli elosztás sajnos nem egyenletes, a második világháború utáni történések nagyobb helyet foglalnak a könyvben, mint a háború előtti. Ennek ellenére a dualizmus és a Horthy-korszak filmtörténetéről is nagyon jó képet kaphatunk, megismerhetjük a főbb filmeket, színészeket és rendezőket. A szerző egyfajta nosztalgiával gondol vissza a két világháború közötti korszak színészeire: a korabeli sztárok jobban megdolgoztak a sikerért és voltak valakik, nem úgy mint napjainkban a valóságshowknak nevezett műsorok szereplői. A második világháború utáni részben már részletesebben tárgyalja a dolgokat, külön alfejezeteket szentel például a vígjátéknak, a dokumentumfilmeknek és az animációknak, olykor egy-egy nagyobb rendező nagyobb korszakát is külön ismerteti. A jelentősebb filmek tartalmáról itt is olvashatunk pár mondatot. A szöveget olykor híresebb filmkritikusok, gondolkodók, történészek pályafutásával egészíti ki. A könyv végén pedig időrendi áttekintés és fogalomtár található a jobb eligazodást segítve, a fejezetek végén pedig ajánlott irodalom segíti a továbbtájékozódást. Maga a könyv mindössze 123 oldalas, ezért az egyetlen negatívum, hogy eléggé rövid. Eredetileg tankönyvnek készült, de ajánlható bárkinek, akit érdekel a magyar film története!


Hasonló könyvek címkék alapján

Király Jenő: Frivol múzsa I-II.
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Király Jenő: Mágikus mozi
Király Jenő: A fantasztikus film formái
Kovács András Bálint – Szilágyi Ákos: Tarkovszkij
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1.
Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
Varga Zoltán: A magyar animációs film
Balogh Gyöngyi – Király Jenő: Csak egy nap a világ…
Gelencsér Gábor: Magyar film 1.0