InstaVers 85% 52 csillagozás

Amikor elkezdtem az InstaVers kötetet olvasni, az egész olyan idegen volt nekem, távol állt tőlem , nem is nagyon értettem a verseket, nem lopta be magát a szívembe. Pár vers után letettem, de aztán mégis mindig elővettem, újabb verseket olvastam belőle.
………
Megkönnyeztettek ezek a versek és néhol megmosolyogtattak, meghatottak és elgondolkodtattak. Közel kerültek hozzám, baráttá, kedvessé váltak, és ezen én magam lepődtem meg a legjobban. Ezért a közelemben tartom őket, hogy bármikor meginvitálhassanak ismét maguk közé.
Hogy mi történt az eleje és a vége között?:http://konyvutca.blogspot.com/2016/08/kele-dora-szerk-i…

és ahogy bandukoltunk tovább a práteren,
megfogtam kezed, megcsókoltalak,
és füledbe súgtam, hogy nincs ladánk,
de a boldogság lada nélkül is boldogság marad.

Nagyon új,nagyon más,nagyon szokatlan,ja és persze nagyon imádtam. :D
Ha szereted a verseket,és a kortárs költészettől sem szaladsz el sikoltozva,akkor azért.
Ha nem szereted a kötöttet és a megszokottat,akkor azért.
Ha kellene néhány jó képeslap,akkor azért.
Ha merengenél picit,akkor azért.
Ha szükséged van valami interaktív mégis irodalmi témára,akkor azért.
Ha szereted a szép borítókat,akkor azért.
Ha ezt mind végigolvastad,és még mindig szeretnéd…nos,akkor azért. ;)

Ha valaki épp arra gondolna, hogy „Hm, milyen lehet a kortárs magyar líra? Úgy elkezdenék ismerkedni vele, de annyi szerző meg verseskötet van, nem tudom, hogy hol kezdjem…”, akkor az illető ragadja meg az InstaVers kötetet, ami ízelítőt ad a „nagy” kortársaktól a fiatal elsőköteteseken át a kötetet még csak tervező, de már itt-ott publikáló tehetségekig. És még csak nem is egy egyszerű antológiával teszi mindezt, hanem a lehető leginteraktívabb módon, QR-kódokkal és kitéphető képeslapokkal, hogy másokkal is megoszthassuk.
Ilyen a kortárs magyar líra és (sok esetben) csak egyetlen Facebookos kattintásra van tőlünk. De tényleg.

A húgomtól kaptam ajándékba, aki egyszer azt mondta: „sokkal több könyvet veszek neked, mint magamnak.” Nos, szóval ezért nagyon a szívemhez nőtt a kötet. Meg alapjáraton imádom az instavers koncepcióját, eszméletlen modern és utat talál a fiatalokhoz, ami nagyon szuper. A könyv szép, szépen is szerkesztett de egyetlen képeslapot sem volt szívem kitépni belőle, viszont miután legalább ötször elolvastam az oldal összes tartalmát, sok újat nem adott.
Leginkább ez is a problémám, hogy ezzel a könyvvel kvázi véget ért az instavers, és ezért picit haragszom. tudom-tudom, egyéni szoc. probléma. deakkoris

Be kell vallanom, a molyon való böngészés alkalmával találtam rá az Instaversre. Igazán megdöbbentett, mennyi mindent tettek a kortárs költészetért, és én miért nem hallottam róluk. Aztán belekezdtem a könyve és elámultam. Nagyon szép, és sokféle stílusú vers van benne, pontosan olyan, amiben valaki úgyis megtalálja a kedvencét. Nekem is több kedvencet sikerült összeszednem, mert annyira lenyűgözött a stílus. A mellette lévő képek számomra csak emelték a hatást, egy-kettőt egy-egy személlyel biztosan meg fogok osztani. A QR-kódos megoldás is nagyon tetszett, modern, gyors, megosztható élmény, olyan, ami a 21. századi olvasási szokásokat kibővíti, és elősegíti. A könyvről nem tudok rosszat mondani, egyszerűen zseniálisnak találom a koncepciót és nagyon jók a versek (és illusztrációk) is.

Jó volt nagyon, hiszen tele van gyönyörű versekkel, képekkel. Örülök nagyon hogy olvastam :)

Ez a kötet nagyon kedves a lelkemnek. Sokszor volt már a kezemben, sokszor használtam a munkám során, rengeteg kedves emlékem van irodalomterápiás alkalmak és könyvtári órák tekintetében is vele.
Viszont eddig csak lapozgattam, elejétől a végéig (merthogy én inkább így olvasok verseskötetet) még egyszer sem. Ezidáig.

Nagyon szeretem az ötletet és a megvalósítást is. Vannak benne erősebb és kevésbé megfogó költemények is, de ez érthető, hiszen az előszóban is szerepel, hogy kezdő és rutinos alkotóktól is szerettek volna. Egyedül az lehetett volna másképp, hogy a versek előtti képek ne szépiásak, hanem szép színesek lehetnének, de ez csak az én hiányérzetem.

A legeslegkedvencebb versem a kötetből pedig ez:

Erdős Virág
magyar táj

kis sömlyék szélin csikkek és csulák
kupakmező a boldog virradatban
golgota mélyén szeszgyár utca hatban
hangoskodók és megborult kukák

két ablak közt romló sonkák hegye hűl
benn bőg a bőgő papa mama lázban
krízis koncert a közösségi házban
lenn a fal tövében egy vén kácsa ül

megrebben a szárnya ha kinyit a bolt
elröpül a gondja bármekkora volt
megveszi viszi kinyitja kiszopja

ajkán ragyog a búbánat iszapja
fura kis firkákat csapdos a szél
ARMANDÓ HÜJE na bumm JÉZUS ÉL

Járvány és karantén idején különösen fontos a rendszeres versfogyasztás! Ezzel karban tarthatjuk érzelmi erőnlétünket, és átmozgathatjuk azokat az emocionális izmokat, amelyek edzésére a négy fal között, egyedül nagyon kevés lehetőségünk van. Figyeljünk azonban arra, nehogy túladagoljuk a verseket, mert fennáll a sérülésveszély! Napi 4-5 vers is elegendő ahhoz, hogy az agytekervényeinket hajlékonnyá tegyük.
–
Ez a könyv szerintem gyönyörű, úgy, ahogy van, ezzel a kékes-lilás borítóval, az egyes versekhez választott decensen elegáns instaképekkel. Jólesik kézbefogni, és ezt minden egyes alkalommal tudatosítottam is, amikor a kezembe vettem.
Néha kicsit túltoltam, és nem tartottam be a napi 4-5 versről szóló ajánlást, lett belőle 14-15 is, de igyekeztem megfontoltan olvasni őket, sokszor akár hangosan is.
Néhány vers betalált, néhány meg nem, de ez már csak így van az antológiáknál.
Elvileg „kiolvastam”, de gyakorlatilag azt gondolom, napi szinten forgatni fogom a ránk váró időszakban.

Egy csodás gyűjtemény magyar kortársaktól. A képek, a versek, a borító, szóval az egész könyv jól szerkesztett. Imádom!

Nagyon különleges már a felépítése is ennek a kötetnek, és szerintem szuper ötlet volt, a képekkel, a QR-kódokkal meg a képeslapokkal együtt *.* Nem mondom, hogy mindegyik verset igazán szerettem, mert volt, amit csak átolvastam, aztán lapoztam is tovább, de volt pár, amik tényleg nagyon tetszettek, és amikért tényleg megérte elolvasni.
Egyedül a képeslapokat nem igazán tudom hova tenni (az ötlet attól függetlenül továbbra is szuper!), de valahogy olyan idézetek kerültek rá, amiket én nem hiszem, hogy valaha is el szeretnék küldeni valakinek… :D