Négy évvel a Konföderáció megdöntése után Arcturus Mengsk császár újjáépítette a Terrán Domínium java részét, és az idegen teremtmények folytonos támadásai ellenére sikeresen megszilárdította hatalmát. Ebben a harccal és lázadással teli, dühödten kavargó üstben egy Nova nevű lány tűnik a legalkalmasabbnak arra, hogy Mengsk császár legígéretesebb és legfélelmetesebb szellemharcosa legyen. A fizikai alkalmasság, a pszionikus képsségek és a legfejlettebb műszaki eszközök kombinációja révén Nova bárhol, bármikor lesújthat, méghozzá a legteljesebb titokban. A Terrán Domínium ellenségei őt is ugyanolyan mítosznak hiszik, akár a sötétben bujkáló démonokat.
Ám, Nova nem született gyilkosnak. Az egyik Régi Család gyermeke, akinek az élete mindörökre megváltozik, amikor egy lázadó csoport lemészárolja a hozzátartozóit. Az alig tizenöt éves lány véletlenül szemtanúja lesz a gyilkosságoknak. A pokoli megrázkódtatás hatására elszabadulnak az agyában lapuló, szörnyű erők és több száz… (tovább)
Nova (StarCraft: Ghost 1.) 30 csillagozás
Kedvencelte 6
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 17
Kiemelt értékelések
StarCraft: Ghost 1
Nagyon izgalmas és érdekes könyv volt, igazán tetszett. Félve kezdtem neki, mert valamilyen számítógépes szerepjáték hősnőjéről íródott és ezek a játékok igen távol állnak tőlem, de egyáltalán nem volt semmi köze a történetnek az ilyesmihez. Ha az előszóban nem említi meg a szerző, nem is gondoltam volna, hogy bármi köze lenne ilyesmihez, annyira jó, átgondolt regény volt.
Határozottan valódi emberi természetről, érzelmekről olvastam benne, olyan eseményekről, amikhez hasonlók megtörténnek és megtörténtek az idők folyamán itt a földön. Persze mindez átültetve egy jövőbeni űrkorszakba, ami tágabb teret ad a fantáziának.
Nova-t, a főszereplőt nagyon megkedveltem, sok viszontagságon kellett keresztül mennie, amíg harcossá vált. A történet elején 15 éves volt, a kiképzése végére teljesen felnőtté vált, bár a gyermekkorát, egy nagy tragédia miatt már 15 évesen elveszítette.
Szóval jó kis könyv volt ez és nagyon sajnálom, hogy ez is a kaszált sorozatok sorsára jutott, pedig szívesen olvasnám a további részeket.
Alapjában véve tetszett, főleg a kapcsolódások miatt a játék történetével, még ha erre jó sokat is kellett várni, nem zavart, hogy kicsit messzebről lett indítva, eddig semmit nem tudtam Nova történetéről.
A társadalom, berendezkedés, városrészek leírása és a hangulat megragadása tetszett, de ennek nem feltétlen kellett volna az összes pillanatnyi mellékszereplő részletezésébe csapni. Megengedem, hogy a szerző direkt alkalmazta ezt a stílust nem pedig az oldalszámot akarta kitölteni, de amikor {{10 drogos fetreng a sikátorban, a történet szempontjából semmi jelentőségük és nem is látjuk őket többet, mégis sorban mindegyik sorsáról, helyzetéről vagy álmairól kapunk 3-4 mondatot, azt olyankor unalmasnak találtam).
A levezetés is kicsit hosszúra nyúlt, a csattanó pedig lehetett volna ütősebb, de mivel addigra fonódtak össze a szálak, a játék története szolgáltatta a grandiózumot, a szálak meg elég jól el lettek varrva.
Meglehetősen untam, inkább Tarsonis társadalomára fókuszál, mint Nova-ra.
Nem igazán történik benne semmi, látszik rajta, hogy előtörténetnek készült egy soha be nem fejezett játékhoz.
Az eleje kicsit unalmas és vontatott, de a közepe táján kezdenek beindulni a dolgok, onnan már izgalmas. :)
Remek előtörténete egy meg nem jelent játéknak.
Hátöm, hogy is mondjam… A sztori nem rossz, valami olyasmi, amit vártam. Na de az írói stílus és az egész könyvnek a dinamikája az esetek nagy százalékában…keresem a jó szót…dilettáns és rossz. Sok unalmas rész volt, amiknek utólag sem látom a pozitív hozadékukat, cserébe az utolsó 40 oldalt meg egy kicsit összecsapottnak éreztem, ott inkább kíváncsi lettem volna még részletekre.
Bár a karakterek között vannak ígéretesek. Pont nem a címadó Nova a leginkább az. Ő számomra egy egyszerű prototípus-karakter volt, akinél a pszionikus képességek a fontosak, és az ebből adódó külső- és belső konfliktusok vannak csak megjelenítve, de emögött igazából nincs más tartalom. Ami nem feltétlenül zavaró egyébként, sőt helyenként kifejezetten érdekes, de mások sokkal izgalmasabbak nála. A zsaru-felderítő pl. szintekkel érdekesebb nála, és róla egészen sok mindent megtudunk.
Mindent összevetve mint regény, nem jó, inkább a futottak még kategóriába tartozik. De aki magát a StarCraft univerzumot szereti, csemegék ebben is vannak, és az többet nyom a latban a negatívumoknál.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jason M. Hough – K. C. Alexander: Felkelés a Nexuson 76% ·
Összehasonlítás - J. D. Robb: Halálos elszántság 94% ·
Összehasonlítás - Justin Cronin: A tizenkettek 90% ·
Összehasonlítás - Octavia E. Butler: A talentumok példázata 86% ·
Összehasonlítás - Aaron Rosenberg: A Pengék Királynője 87% ·
Összehasonlítás - Alan Dean Foster: A nyolcadik utas: a Halál 86% ·
Összehasonlítás - Peter David: Vadászok a sötétségben ·
Összehasonlítás - Steve Perry – Stephani Perry: A préda 85% ·
Összehasonlítás - Dave Stern: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője 84% ·
Összehasonlítás - Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba 84% ·
Összehasonlítás