Szabó ​Magda Debrecene 4 csillagozás

Irodalmi útikalauz
Keczán Mariann (szerk.): Szabó Magda Debrecene

Útikönyv, szöveggyűjtemény, album? Leginkább ezek keveréke ez a debreceni sétára invitáló kötet, ami Szabó Magda bűvkörébe vonja az olvasót. Varázsos világra érzékenyít, amelyben valóság és képzelet keveredik. Gyermek-, és ifjúkorának, hazalátogatásainak helyszíneit ma is őrzi a szülőváros, Debrecen. Néhány épület és szobor áll, másokra emléktábla híva fel a figyelmet, s vannak olyanok is, amelyeknek tégláin új házak épültek vagy alapjukat aszfalt fedi. Ezek sem pusztultak el egészen, hiszen az alkotói emlékezet „mélységes mély kútjából” bármikor előhívhatók.

Róla szól: Szabó Magda

Tartalomjegyzék

>!
528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639322219

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Szabó Magda

Helyszínek népszerűség szerint

Debrecen


Most olvassa 2

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
Vörös_Édua I
Keczán Mariann (szerk.): Szabó Magda Debrecene

Bevallom, nem olvastam el A-tól Cettig az összes szöveget, de csak azért, mert nagy részüket már ismertem.
A könyvben ötletesen maga Szabó Magda „mutatja be” Debrecent, életének fontos helyszíneit, szereplőit. Az épületek, utcák, terek fotóit az ő szövegeivel köríti a könyv. Például a Szent Anna templom képénél olvashatunk részletet a Für Eliséből, az Ókútból, a Régimódi történetből, a Freskóból, s egy interjúból is, amelyek mind a templomra vonatkoznak. Ezen elven járhatjuk végig a régi Debrecent, illetve az írónő életének, gyerekkorának színhelyeit is, pl a Füvészkert utcai, vagy a Szent Anna utcai házat. Amelyik helyszín éppenséggel versben volt megemlítve, ott Szabó Magda adott verse szerepel (Ispotály- templom). Némelyik épület teljes szépségében látható, mások a világháború bombázásaiban romba dőlve, vagy éppen újjáépítve.
Továbbá sok ritka, neten nem keringő családi fotót is láthatunk: Jablonczay Piroskáról, „Pelikánról”, Szabó Emilről, a Für Elise „Arthurjáról”, Mikes Editről, aki az Ókútban Agancsos becenéven szerepelt, illetve ő szolgáltatta a legnagyobb részben a mintát Cilihez. Valamint láthatjuk a Für Elisében szereplő nevezetes tanári kar néhány tagjának a tablóképét: „Fejér” tanárnőt, „Ágoston” tanár urat, a „Möszjőt”, akikhez szintén a regények, interjúk részletei szolgáltatják a szöveges ismertetőt (és megismerhetjük a valódi nevüket is, ezzel bebizonyosodva, hogy azért a Für Elise sem volt 100%-os kiteregetése a valóságnak).
Ezen kívül láthatunk sokszor emlegetett, ikonikus tárgyakat is, amelyek önéletrajzi írásokban és regényekben is említésre kerülnek (pl az oroszlános kopogtató, a Sonny Boy kottaborítója).
Több olyan fotó is szerepel a kötetben, amelyek a Régimódi történetben említésre kerülnek, s amik miatt nagy hiányérzetem volt, hogy nem voltak képesek a könyvbe beletenni. A fiatal Lenke „táncolós-gunyoros” fényképe, amely olyan részletesen le volt írva a regényben, szintén benne van. :)
A kötet gyönyörű, igényes kiadvány. Nem csak Szabó Magda életéről lett töméntelen anyag összegyűjtve, és elrendezve, különböző írásokból összefésülve, hanem a városról is. A két téma, az életrajzi anyag, valamint a város ismertetése leleményesen, elválaszthatatlanul összefonódik.
A könyv utolsó pár fejezete már nem konkrétan a város bemutatása, hanem Szabó Magda és Debrecen „személyes” kapcsolatát taglaja -szintén regény-, és interjúrészletekkel.
Sok képen az állatok is szerepet kapnak, leginkább cicákat láthatunk. :)
A fotók mind szépia-barnák, még az újonnan készítettek is, így nagyon szép, egységes lett a képanyag.
Összefoglalva: Szabó Magda rajongóinak, az élete iránt érdeklődőknek valóságos kincsesbánya.

>!
Bartha_Helga
Keczán Mariann (szerk.): Szabó Magda Debrecene

Mielőtt nekikezdtem volna, volt szerencsém három napot ráhangolódni Debrecenben, lehet ezért esett olyan jól.

>!
avalonavalon
Keczán Mariann (szerk.): Szabó Magda Debrecene

Szép, értékes könyv. Szerencse, hogy nem a Jaffa Kiadó adta ki.


Népszerű idézetek

>!
Boglárka_Madar P

Én az életet kaptam itt, a nyelvet, amelyet beszélek, amelyen a könyveim is beszélnek, itt készített fel az életre az iskola, az egyetem, itt, a Szent Anna utca-Béke út 22. alatt írtam le az első betűt, Zsófika Pista bácsija ennek a tájegységnek a tájszólásán mordul, Annuska füle a Rákóczi-harang hangjára figyel, Angéla trombitájának virága itt virított, a színház oldalán, a nagyerdei tóba szórta a Pilátus öregasszonya az értelmetlenné vált gyümölcsöket, a Disznótor Tóth Jánosa naponta eljárt Kerékgyártó bácsi műhelye előtt. A Sziget-kék, a Tündér Lala elemeit itt mesélte nekem esténként az édesanyám, a zárdakert melletti lakásunk kék biztonságában, a Danaida fái ott hajladoztak a Bajcsy-Zsilinszky út legvégén. Nem tudom összeszámolni, mit kaptam ettől a várostól, alighanem mindent. Persze sebeket is, nem is egyet, nem is könnyűt. Csakhogy a sebeket emberek adták, nem a város. A végeredmény mégis akkora tartozás, amit nyilván holtig nem tudok letörleszteni Debrecennek.

288. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen · Szabó Magda

Hasonló könyvek címkék alapján

Bodnár Gyula (szerk.): Debrecen, a Hortobágy
Filep Tibor: Fejezetek a DVSC és a Bocskay történetéből
Balogh István: A debreceni Nagytemplom
Kornya István: Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy vidéke
Kovács Attila – Czinege Róbert – Csohány Andrea – Szász Judit – Tóth Zsófia (szerk.): A debreceni villamos-közlekedés
Szőllősi Gyula (szerk.): Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei és népművészete
Angyal László András: A Hajdú-Bihar megyei műemléki albizottság négy évtizede, 1958–1998
Angyal László (szerk.): A műemlékvédelem negyedévszázada Hajdú-Bihar megyében, 1958–1983
Baranyi Béla – Dancs László (szerk.): Debrecen és térsége
Tóth Pál: Hajdú-Bihar megye településeinek és Debrecen város védett természeti értékei