Genocide 41 csillagozás

Kazuaki Takano: Genocide

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A kongói dzsungelben az amerikai kormány által toborzott zsoldosok hajtanak végre titkos küldetést, egy negyvenfős pigmeus falut és a velük lakó amerikai antropológust kell megsemmisíteniük. Küldetésüket nehezen értelmezhető kitétellel egészítik ki: ismeretlen élőlénnyel fognak találkozni a pigmeusok közelében, ezt is öljék meg. A különös megfogalmazás nyugtalanítani kezdi a négy zsoldost, idegen létformákkal kapcsolatos sejtéseket ébreszt bennük. A különítmény vezetőjének, Yeagernek beteg a kisgyereke, végső stádiumú tüdőszklerózisban szenved. Japánban egy hirtelen elhunyt kutatóorvos egyetemista fia, Kento megtalálja apja utasításait, amelyekből kiderül, hogyan folytathatja a félbeszakadt gyógyszerkísérleteket. A kifejlesztendő orvosság éppen arra ad esélyt, hogy Yeager gyermeke meggyógyulhasson. Kento próbálja megvédeni a tudományos eredményeket, de egyre többen üldözik. Vajon sikerül-e kiderítenie, mit tartalmaz a régi szakértői jelentés, amelyet az FBI titkosított?

Eredeti cím: ジェノサイド (Jenosaido)

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Európa, Budapest, 2015
512 oldal · ISBN: 9789634053286 · Fordította: Komáromy Rudolf
>!
Európa, Budapest, 2015
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634052142 · Fordította: Komáromy Rudolf

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Koga Kento


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 52

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

>!
smetalin
Kazuaki Takano: Genocide

Én minden szavát elhittem. Lehet túl élénk a fantáziám, de simán eltudom képzelni azokat amiket leírt az FBI,CIA és az összes hárombetűs szervezetről, hogy miket csinálnak fű alatt, és hogy tömik a zsebüket a politikusok, és milyen pszichopaták a hatalomra jutó emberek.
Ez egy nagyon összetett regény, mégis szerteágazó a cselekménye. Benn járunk a kongói dzsungelben ahol fajirtásra készülnek, majd Japánban vagyunk, ahol egy életmentő gyógyszert próbálnak előállítani, és beülünk meghallgatni az USA elnökének titkos műveletekre kiadott tanácskozására is.Ez mind-mind összefügg és van egy közös pontja.
Részletes, nagyon jól megírt könyvet tarthatunk a kezünkben. Elgondolkodtat.
Az a pici levonás a gyógyszer előállítás nagyon alapos kémiai kovalens kötés és társai miatt van, na ott elvesztettem a fonalat. Egyébként, csak ajánlani tudom nektek, kik szeretitek a cselekmény dús, jól felépített és jellem rajzolt, szerelem nélküli (szerencsére senki senkivel nem gabalyodott össze) nem túlzó „mentsük meg a világot”, minden golyót túlélő harcosok nélküli történetet. Szerintem elég reálisra sikerült.

4 hozzászólás
>!
KillerCat
Kazuaki Takano: Genocide

Ez a könyv fenomenális! Pörgős,izgalmas,lehet izgulni a szereplőkért. Izgultam is rendesen,hogy mi lesz.
Mindenkinek csak ajánlani tudom.

>!
mate55
Kazuaki Takano: Genocide

Vannak olyan könyvek, amikről csak annyit mondanék, hogy mindenképpen el kell olvasni. Azért, mert sokkal nagyobb élmény úgy merülni bele, hogy keveset tudunk róla. Talán csak annyit, hogy a regény cselekménye három szálon fut. Három férfi, három helyszín. Japán, Kongó, és az Egyesült Államok. Egy tokiói mesterszakos egyetemi hallgató, egy Irakban szolgált kommandós, az amerikai elnök és az FBI. Az egymáshoz látszólag nem túl szorosan kapcsolódó cselekményszálak sokkal jobban összefüggenek, mint ahogyan azt első ránézésre gondolnánk. A kulcs a Heisman-jelentés és annak tartalma. Ha szereted az okos tudományos-fantasztikus regényeket, ha szereted az izgalmas rejtélyeket, ha nyitott vagy az emberiség jövőjével kapcsolatos újszerű elképzelésekre, akkor mindenképp olvasd el, mert tetszeni fog. A regény az utóbbi időkben olvasottak közül az egyik kedvencem lett, pedig alakulhatott volna ez másként is. Legfőképpen azért, mert nem igazán szeretem ezt a műfajt spoiler. Azonban a „Genocide” (fajirtás, népirtás) esetében ez nem áll fenn.
Folyamatosan olvashatunk az újabbnál újabb magyarázatokat arról, hogy a felfedezések, miért is teszik jobbá, többé a világunkat. De egyre inkább gyűlik fel bennünk az indulat és a lázadás, egyúttal megjelennek a saját gondolataink is, hogy el tudjuk mondani, miért nem kérünk ebből a „szép új világból. Bár elég merész gondolatokat tárt fel előttünk Takano Kazuaki, nem éreztem azt, hogy korunk fejlettségét egyelőre még meghaladó dologgal állunk szemben. Sőt, a legtöbb bámulatos vagy épp elborzasztó dologról olvasva az volt az érzésem, hogy ha még nem is létezik, azért már „jó” úton haladunk a közeli megvalósításuk felé.

>!
liptonella
Kazuaki Takano: Genocide

Biztos jó könyv , és biztos nagyon izgalmas, de én ezt most abbahagyom, ugyanis mocskosul felment a vérnyomásom attól az iszonyat sok tudományos hablatytól meg kovalens kötésektől meg a… Biztos nagyon okos a szerző, de menjen a francba.

>!
Virágszépe
Kazuaki Takano: Genocide

Ma már nincsenek távolságok, ha valami veszélyes történik a világ távoli részén az rám is hatással lehet. Takano azzal indítja a történetet, hogy az amerikai elnök utasítást ad, hogy egy pigmeus közösséget ki kell irtani. A megdöbbentő az, hogy már nem tartom megdöbbentőnek ezt az ötletet, lehet, hogy nem fikció, valóságos is lehet. A folytatás is hasonló: érdekes, izgalmas, elgondolkodtató, lehetséges. Részletesen, tudományos alapossággal taglalja a könyv az események hátterét, az összefüggéseket, szóba kerül Vietnam és Irak is. Néha el is vesztem a szakmai kitérőkben. Egyszerű, mégis bonyolult mint egy társasjáték, csakhogy emberi sorsokról, életekről szól, melyet néhányan játéknak tekintenek. Zavaró ez a könyv, mert bizonyítja, hogy a minimális döntés lehetőségét sem hagyják meg az embernek, a hatalom kizárólagos joga, hogy dönthet arról, hogy élhetünk-e egyáltalán és arról is, hogy hol. Zsenik, és hétköznapi emberek, zsoldosok és elhivatottak szerepelnek a történetben, de az a jó, hogy az „emberi tényező” itt is befolyásolhatja az eseményeket.

>!
nyolcadikutas
Kazuaki Takano: Genocide

Tudományos alapossággal megírt high-tech regény, japán módra, valahol Chrichton nyomdokain. Hogy a humán evolúció miként befolyásolhatja az emberiség létét, jó kérdés. A regény válasz ad erre, de ennek a válasznak a megtalálását rábízom arra, aki veszi a fáradtságot és végig olvassa ezt az egyébként remek stílusban megírt regényt. A mű rengeteget moralizál, és jól teszi, mert szerves összefüggésben áll a cselekménnyel és az emberi mozgatórugókkal. A több szálon futó, de tökéletesen követhető történetvezetés rámutat rengeteg mai problémára. Az emberi kicsinyességre, a butaságra, a parancselvűségre, arra, hogy bármelyik megválasztott, de egyébként középszerű ember miként dönthet életekről, sorsokról a maga gyarló, pitiáner és csökött tudásával. Találtam párhuzamot regénybeli és élő ember között. Egyikre nézve sem volt hízelgő.
A Genocide, mondhatni az érdeklődő, gondolkodó ember könyve.
Tessék tenni vele egy próbát!

>!
Topicica
Kazuaki Takano: Genocide

A közepénél tartok, és nem sok esélyt látok a végigolvasására. Én nagyon mellényúltam, merthogy egy Ragadozó stílusú sztorit vártam, és izgalmas harcot egy rémisztő lénnyel – miért nem olvastam utána, igaz? – helyette kaptam egy agyonmagyarázott evolúciós áltudományos de sok szereplős könyvet, ami nincs híján a mindenféle összeesküvés-elméleteknek sem. Az író oldalakon képes összehordani a génekről, DNS-ről meg hasonlókról mindenfélét, aminek a felét nem értem, vagy csak olyan nehezen, szenvedve, mintha az idegen szavak szótárán akarnék kikapcsolódni. Egy bekezdésnyit lent idézek is e fergeteges részekből.

>!
Cheza
Kazuaki Takano: Genocide

Nagyon nagyon izgalmas, és emellett meglepően érdekfeszítő, miközben számos gondolatébresztő eszmefuttatással is tele van tűzdelve. Olyan üdítő volt végre egy ilyen könyvet kézbe fogni japán írótól. Remélem egyszer sorozatot készítenek belőle, mert van benne potenciál.

1 hozzászólás
>!
kman1986
Kazuaki Takano: Genocide

Remek könyv, izgalom, kis tudomány és filozófia. Azt gondolom remek film lehetne, bár tudjuk, hogy a könyvet nem lehetne túlszárnyalni. Bízom benne, hogy az író előrukkol még sok ilyen szórakoztató könyvvel. Egy élmény volt :)

>!
Baraby P
Kazuaki Takano: Genocide

Húha, ez nagyon jó volt.

Izgalmas, fordulatos, tele titkokkal és féligazságokkal, váratlan és nem annyira váratlan fordulatokkal.
Lebilincselő. Letehetetlen.

Hogy valami negatívumot is írjak :a tokiói eseményeknél kicsit soknak éreztem a tudományos eszmefuttatásokat, de kellett bele, még akkor is ha nem mindent értettem 100%-osan. Hiába a gyógyszerfejlesztés nekem kínai, vagy ez esetben inkább japán :P

Olvasás közben szinte láttam a szemem előtt az eseményeket, és többször is gondoltam rá, mennyire baromijó film vagy akár sorozat készülhetne ebből a sztoriból … aztán elolvastam az utószót és láttam, hogy Kazuaki Takano amúgy forgatókönyv írásból él.. Így már minden világos.
Hahó Hollywood, ebből tessék filmet csinálni légyszi-légyszi


Népszerű idézetek

>!
mate55 

És csak a jó emberek hurcolják magukkal a bűntudatot. Csak a jó emberek.

93. oldal

>!
mate55 

Az emberek csak táplálékszükségletük és szexuális étvágyuk kielégítése után beszélnek világbékéről.

240. oldal

>!
mate55 

A szüntelenül folyó népírtásról kevesebb szót ejtenek, mint arról, ha hét gorilla elpusztul.

43. oldal

>!
Ligeia P

Kento megdöbbenéssel vette tudomásul, milyen idióták valójában az emberek.

178. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Koga Kento
1 hozzászólás
>!
Ligeia P

– Ugye bölcsész a lány? Együtt jártok?
Naná – dicsekedett volna legszívesebben Kento, de az igazsághoz híven felelt:
– Még mindig Van der Waals-távolságot tartunk.
– Ajjaj! – sajnálkozott Akihiro. – Öreg hiba.
– Nálad mi a helyzet? Akadnak jelöltek?
– A laborunkban dolgoznak csinos lányok, de inkább csak fémes kötés létesült köztünk. Csoportban mozgó atomokként viselkedünk.
– Nem lenne rossz, ha szép kis kovalens kötést sikerülne kialakítanod.
– Az már igaz.

76-77. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Koga Kento
1 hozzászólás
>!
Ligeia P

A gyógyszertani kísérletek némileg hasonlítanak a sütés-főzéshez.

32. oldal

7 hozzászólás
>!
Ligeia

– (…) Carroll-lal viaskodom.
– Carroll-lal?
– Lewis Carroll-lal.
– Aha – tett úgy Kento, mintha értené. Gyanította, hogy a lány az Alice Csodaországban szerzőjére gondol. Az angol szakosok tényleg mesekönyvekkel foglalkoznak? – Milyen vonatkozásban foglalkozol Caroll-lal?
– Pillanatnyilag azzal – felelte huncut mosollyal a lány –, hogy 'Lehet, hogy azt a tejet meg sem lehet inni…' – mondta angolul, remek kiejtéssel.
– Hogyhogy? – csodálkozozz Kento. – Miféle tejet?
– A tükörbeli tejet. Az Alice Tükörországban egy mondatát idéztem.
– Szóval a tükrözött tej nem iható, hm? – lepődött meg Kento, mert közvetlen összefüggést látott az angol irodalom világa és a természettudomány között. – Lewis Carroll természettudós volt?
– Matematikus. Miért? (…)
– A szöveg, amit idéztél, tükörképi izomériára utal. A tükörképi izomerek egy kémiai vegyület olyan molekulái, amelyek nem teljesen egyformák, egy asszimetrikus szénatom miatt nem hozhatók fedésbe egymással. Egymás tükörképei, akárcsak a jobb kéz meg a bal kéz. Egyes esetekben a jobbkezes molekula gyógyszer, a balkezes pedig méreg. Példa erre a thalidomid. Szerintem a tükörbeli tejjel kapcsolatos megjegyzés erre a jelenségre utal.

75-76. oldal

>!
Ligeia

Vajon egy ország vezetői, akik abban a tudatban rendelnek el háborúkat, hogy azok tízezreket fognak megölni, kegyetlenség szempontjából normális emberek? Vagy inkább abnormálisak, akik nyájas mosoly mögé rejtik határtalan agresszivitásukat?

194. oldal

Kapcsolódó szócikkek: háború
>!
Attila_Kovács

Egy bölcsészkarra járó ismerőse piszkálta is, amiért még mindig a szülei nyakán lóg, papolt neki, hogy nézzen körül, szerezzen magának részmunkaidős állást, de prédikálása a bölcsészhallgatók tipikus gondolkodásmódjára vallott – ezek tanulás helyett csak melegedni ültek be az egyetemre.

29. oldal

>!
mate55 

Egyáltalán nem érezte otthon magát ebben a rezidenciában, akárhány éve lakott már itt.

(első mondat)


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Itó Projekt: </Harmónia>
Andy Weir: A marsi
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Ann Aguirre: Helyőrség
Blake Crouch: A pokol kapujában
Kathy Reichs: Virals – Fertőzöttek
John Scalzi: Bezárt elmék
Michael Crichton: Préda
Valerio Evangelisti: Égj, inkvizítor!
Max Barry: Lexikon