Szépség ​és szomorúság 37 csillagozás

Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Kawabata Yasunari regényének hőse, Oki Toshou, az öregedő regényíró Kyoto-ba utazik, hogy találkozzék ifjúkori szerelmével, a világtól elvonult festőművésznővel, Otokou-val. A szentimentális találkozó azonban vészjósló vendettát indít el. Keiko, a festőnő tanítványa és szerelme, ez a különös és féktelen fiatal lány ugyanis elhatározza, hogy bosszút áll mestere múltbéli megaláztatásáért – még úgy is, ha tulajdon szépségét kell fegyverként használnia. Kegyetlen bosszú kegyetlen következményekkel… A Nobel-díjas Kawabata e könyvében ismét bizonyságot tesz arról, hogy a regényirodalom kimagasló mestere. Erotikától fűtött alakjaiban – kiváltképp Keiko-ban – a bosszú önjelölt istennőjében – nem csupán a japán ember rögeszmés szépségkeresése és a természettel való azonosulásigénye jelenik meg, hanem a modern kor freudi szorongásai, rémálmai is. És Kawabata ezt megannyi apró részletben, akár egy kimonó övének megkötésében is képes érzékeltetni.

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2004
194 oldal · ISBN: 9639602787 · Fordította: Tótisz András

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

>!
Bélabá P
Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

Ismételten csak nem értem a pontozást… Ez a regény sokkal többet ért számomra, mint a 66%-os értékelése mutatja. Kétségtelen, hogy ismerni kell a japán mindennapokat, hagyományokat, életmódot, mert ez a könyv is említést tesz ezekről. Igaz, nem olyan mértékben, mint például Ruth Ozeki könyve, de nagyon átéreztem a kiotói hangulatot, életképeket. Maga a történet XX. Századi, tehát modern, mégis olyan pluszt kap az egész a helyszín miatt, ami nehezen feledhető. Elég csak szétnézni a neten: Kiotó látnivalóin, máris utazhatnékja támad az embernek. Nos, én így vagyok most. Már csak emiatt is megérte kézbe venni egy újabb japán író regényét, akivel most „találkoztam” első ízben. A teljességhez tartozik, hogy a könyv enyhén nagyon light tartalmaz csak erotikus elemeket, leginkább Keiko melle körül „zajlanak” az események. Ha így nézem, akkor még is csak érthető, ha lepontozták. Mert az olvasó talán többet várt volna felnőtt tartalmakból, jómagam is hiányoltam egy kicsit az erőteljesebb felnőtt dolgokat. Elég kevés volt benne, de ez csöppet sem kéne zavaró ok legyen, ha a másik perspektívából nézem a dolgokat. Általában azokat a könyveket pontozzák le, amelyek nagyon durván erotikusak , már-már „trágár” módon is.

Külsőségeket tekintve a könyv úgy néz ki, mint egy mesekönyv: vastagfedeles, nagy betűs szöveg, gyorsan olvasható. A fordítást szóba hozta @Kuszma, azt kell mondanom valóban lehetne ízesebb, szebben lefordított regény. Elég sok egyszerű, rövid mondat szerepelt benne, nem tudom, hogy az eredeti az mennyire hasonlít ehhez? Egy kicsit hiányoltam az amúgy érdekes leíró részeknél azt a fordítói pluszt, ami igazán naggyá tehetné a regényt. Mindent összegezve a fentebb említett szép, élmény gazdag tájképek, városleírások elég magasra emelik a mércét, amit csak szemernyit csökkent a fordítás vagy a „gyerekkönyves” kiadás minősége. Ezek miatt 4,5 csillag és 4,4 pont a jutalom. Ami azt letti, megérdemelne egy újabb, szebb, illusztrált kiadást is a könyv, talán többre értékelnék az olvasók. Örülök, hogy olvastam és csak ajánlani tudom Japán kedvelőinek a kiotói „városnézés” miatt.

Ui: Megjegyzem, találó a cím. Szép (főleg a helyszínek) és egyben keserédes, szomorú a történet.

11 hozzászólás
>!
Morpheus 
Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

Mostanában szinte a szokásommá vált, hogy elolvassak egy könyvet japán szerző tollából (ecsetjéből)? Bár ezt a könyvet csak ötletszerűen emeltem le a könyvespolcról, örülök, hogy így tettem. Olyan mélységű érzelmek kerültek ábrázolásra, amiből egy másik nemzetiségű írónak a fele is túl sok lenne, Jaszunari mégis úgy vezet minket, mintha egyik feneketlen örvényből a másikba siklanánk át. Hogyan lehet túl és átélni ilyen szerelmet, halált, elválást, féltékenységet, bosszút, őrületet? Hogy lehet úgy élni, hogy a történtek beleégnek mindenki lelkébe? Hogy lehet, hogy ami történik, annyira más érzelmeket okoz a szereplőkben? Például el tudnád olvasni (mit olvasni, részt venni benne, szereplőjévé válni) azt a könyvet, amiben az van leírva, hogyan és kivel csalt meg az, akit szeretsz, hogy mit érzett, tett és gondolt aközben, amikor azzal a másikkal volt? Ráadásul kiderül a könyvből, hogy a másikat jobban szerette, mint ahogy téged valaha is szeretett? spoiler Ez csak az egyik örvény, a többi sem egyszerűbb. Belepillanthatunk mindegyikbe, amelyekből kit-kit az ragad meg, ami éppen őt érinti legközelebbről.

>!
Annamarie P
Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

Jaszunari 1968-ban a japán írók között elsőként nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. Írói munkásságára az úgy nevezett neopercepcionizmus jellemző, vagyis egy „újfajta érzékenység”. Érzékenység tekintetében bővelkedik a könyv, jószerivel nem is érthető, ha szimplán értelmileg akarnánk felfogni az eseményeket, kénytelenek vagyunk bevetni a megmagyarázhatatlant értelmező kis lelki szenzorjainkat.
Ami igazán elbűvölt, az a japán természetet tisztelő hagyományos és egy teljesen újszerű, a realitást felrúgó lélektani ábrázolás kettőssége, ami a történetet uralja.

>!
LiloHari
Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

Nagyon tetszett, tipik japán stílus és leírás, de pont ezért tetszik. Egyszerűen ír, de minden mégis olyan, mintha egy halvány átlátszó fátyolba lenne burkolva.

>!
yumechan P
Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

A Hóország után azonnal tervbe vettem ezt a könyvet, de nagyon sokat vártam, míg végre nekiálltam. Könnyebben ment, mint a másik könyv.
Furcsa történetet olvashattunk, a hangulata pedig olyan igazi japános – számomra legalábbis.
Furcsa volt ez a bosszú elmélet, és kicsit mérges is voltam miatta. spoiler

>!
Hence
Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

A szépség és a szomorúság gyakran együtt jár. Valaki a szépsége ellenére lehet szomorú, illetve a szépséges ember képes elszomorítani másokat.
Ebben a regényben az emberi kapcsolatok hálóját találhatjuk meg, szól férfi-nő, apa-fiú, férj-feleség, férj-szerető, férfi-leány, tanár-tanítvány, nő-nő, anya-lánya és feleség-szerető viszonyról.
Fontos kérdés a bűn-bűnhődés problémája. Mivel kell fizetnie egy férfinak, aki tönkretette egy leány életét.
Illetve a bosszú metaforája is maga a történet. Már csak az a kérdés, hogy a szóban forgó bosszú valóban az, vagy csak puszta szórakozás a saját kedvünkre.
Nagyon sok minden van benne.

>!
Iza_Rápolti P
Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

Egy szellemi törvény igazolódik a cselekmény fonalát követve: házasságtörés egyenlő a gyilkossággal. A szerelmi légyottnak két fiú áldozata lesz. Könnyed, olvasmányos, profi. Különösen tetszett a természet elemeinek gazdag fonódása.

>!
takiko P
Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

Egy körülbelül 200 oldalas regényről van szó, nekem sikerült egy nap alatt végeznem vele (és nem siettem). Ha nem tudnám, hogy ki írta, akkor is egyből rájöttem volna, hogy ez japán szerző műve, annyira megvan benne minden olyan jellegzetesség, amiért sokszor bosszús vagyok, ha ilyen könyvet veszek a kezembe.

A történet egy régi szerelemről szól, és hogy ez mekkora hatással van még több mint húsz év elteltével is nem csupán a két egykori szeretőre, hanem az azokhoz közel állókra is.

Maga a történet nem fogott meg túlságosan, viszont a karakterek nagyon érdekesek. Keiko a legmegfoghatatlanabb az egészben, nem mindig lehet tudni, hogy mi hajtja, hogy végig kitart-e eredeti elhatározása mellett, vagy időközben megváltozik a véleménye. Ez a végén sem derül ki, ez a rész, ahonnan már mindenki továbbgondolhatja, Keiko mit is tett és miért. Ennek ellenére engem idegesített ez a karakter. Ott van még Oki felesége Fumiko. Ha lehet valakit sajnálni, akkor ő az. Férje tulajdonképpen olyan regénnyel szerzett nevet magának, amit egykori szeretőjéről írt, és ezt Fumiko is pontosan tudja. A regényben Otoko idealizált képe jelenik meg, de Oki ábrázolja benne a féltékeny feleséget is. Hát ez nem lehet túl kellemes élmény egy nőnek…

Szerepet kap még Oki fia, Taicsiro is, aki Keiko mesterkedéseinek „áldozata” lesz. Hogy szó szerint is áldozat lesz-e, az megint csak nem derül ki, de igen valószínű (nem akarom teljesen lelőni a poént).

Ami tetszett, az a környezet: az író azt a régi Kiotót tárja elénk, ahol még gésák szórakoztatták a férfiakat, ahol még mindenfelé kimonóba öltözött nőket lehetett látni, azt a tradicionális képet, amit mindig magam elé képzelek, ha a 19-20. századi Japánra gondolok. Amikor olvastam, képes voltam beleélni magam ebbe a „kiotói hangulatba”.

>!
wolfypockey
Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

Tetszett ez a könyv. Elég jól bele lehet látni a kultúrájukba és a szokásaikba. Romantikus szerelmi könyv de mégis kicsit keserédes.


Népszerű idézetek

>!
Profundus_Librum

"– Most már érzem az illatod.
– Az illatom?
– Egy nő illatát.
– Igen? Ne haragudj. Meleg van, és biztos megizzadtam…
– Nem, nem erről van szó. Egy nő kellemes illatát érzem.
Ez az illat, amelyet a természet állít elő egy nő bőrén, amikor a kedvese karjában fekszik. Minden nőben megvan, még egy fiatal lányban is. Ez az illat nemcsak a vágyat kelti fel, hanem meg is nyugtatja és kielégíti a férfit. A nő egész testéből sugárzik a hajlandóság, hogy megadja magát.
"

1 hozzászólás
>!
Nazanszkij 

– Kiotóba jöttem, hogy itt hallgathassam az újévi harangokat.
– A harangokat?
– Nincs kedved velem hallgatni őket?
Otoko nem válaszolt, még akkor sem, amikor Oki megismételte a kérdést. Talán túlságosan meglepődött, és nem tudta, mit is mondhatna.
– Egyedül jöttél? – kérdezte hosszú hallgatás után.
– Igen. Igen, egyedül vagyok itt.
Otoko ismét hallgatott.
– Újév reggelén megyek vissza… gondoltam, veled hallgathatnám, amikor a harangok elbúcsúztatják az óévet.

17. oldal, Templomi harangok (Ulpius-ház, 2004)

>!
Profundus_Librum

„Ha az ember ilyen szerelmet talál harmincéves korában, azt lehet jó szerencsének vagy akár balszerencsének is venni, de az nem kétséges, hogy íróként megadta neki a jó kezdés lehetőségét.”

>!
Profundus_Librum

"– Nem tudod, milyen erő rejlik a családban.
– Nagyobb erő, mint a művészetben?"

>!
Profundus_Librum

„– Sok nő annyira boldogtalan, hogy illúziókkal vigasztalódik.”

>!
Profundus_Librum

"– Imádom feláldozni magam. Talán ezért is élek.
A lány ezzel ismét meglepte.
– A maga esetében ez szándékos, mintha csak kikövetelné a másik ember áldozatát.
– Nem igaz. Az áldozat a szeretetből, a szerelemből születik. A vágyakozásból.
"

>!
Profundus_Librum

"– Minden nő féltékeny, de réges-rég megtanítottál rá, hogy keserű, veszélyes orvosság ez… kétélű fegyver.
– Amellyel megsebzed a partnered és önmagad.
"

>!
Profundus_Librum

"– A férfi az a gyógyszer, ami életet ad egy nőnek. Minden nőnek erre van szüksége.
– Még akkor is, ha méreg?
– Még akkor is. Egyszer megmérgezted magad, és még mindig nem fogod fel? De tudom, hogy megtalálod a megfelelő ellenmérget. Néha pont méregre van szükség ahhoz, hogy egy másik mérget semlegesítsen."

>!
Profundus_Librum

„De az idő sok kis patakban folyik. Akár egy folyó, az idő belső folyama sebesen áramlik helyenként, máshol nehézkesen, talán meg is torpan, és reménytelenül megreked. A kozmikus idő mindenkinek ugyanaz, de az emberi idő mindenkinek más. Az idő ugyanúgy folyik minden emberben, de minden ember másként úszik az időben.”


Hasonló könyvek címkék alapján

Sofi Oksanen: Baby Jane
Bernhard Schlink: A felolvasó
Becca Prior: A tanítvány
Ava Dellaira: Kedves halottak!
J. R. Ward: Felszabadított szerető
Lakatos Levente: Szeress jobban!
Andrea Cremer: Bloodrose – A döntés
Ryan Loveless: Ethan és Carter
Chris Bohjalian: Férfibőrben