Elfelejtett ​álom 2 csillagozás

Mai szibériai kisregények
Katona Erzsébet (szerk.): Elfelejtett álom

Szibériát még mindig titokzatos, távoli világnak érezzük, tudjuk pedig, hogy lökhajtásos repülőgépeken száguldó korunkban már régen nem „a világ vége”, nem száműzöttek bejárhatatlan földje, hanem lendületesen fejlődő, szinte kimeríthetetlenül gazdag óriási országrész. Ezzel egyidejűleg múltjával, jelenével, no meg a jövőjével – nagyon bonyolult világ. Ezt tükrözik kötetünk írásai is. Egyik a szibériai tajga legmélyére visz el, szinte érezzük a napsütötte cirbolyafenyő illatát; a másikban egy városépítés örömének és kínjának lehetünk tanúi; a harmadikban pedig, a mocsár mélyén, századokkal ezelőtti normák szerint élő óhitű közösségre bukkanunk, melynek konok öregjei még gyilkosság árán is meg akarják akadályozni, hogy a kis település lakói a mába lépjenek.

A művek szerzői: Aszkold Jakubovszkij, Vjacseszlav Sugajev

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 1981
598 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630723689 · Fordította: Király Zsuzsa, Szépe Borbála, Árvay János, Kapcsos Anna, Földeák Iván, Harsányi Éva

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

Quator>!
Katona Erzsébet (szerk.): Elfelejtett álom

Stancili1 értékelése nyomán vettem a kezembe a művet, amiből Aszkold Jakubovszkijtól a „Zöld mocsár” című kisregényt olvastam el (225 o. – 333 o.). A mű elsősorban az óhitűek miatt ragadta meg a figyelmem, akikkel már Arszenyev Derszu Uzala című útleírásában is találkoztam. Luther Mártonról és a katolikus egyházszakadásról mindenki hallott, arról már kevesebben, hogy Oroszországban is történt hasonló, csak ellentétes formában. Az orosz ortodox egyházat a 17. században görög mintára megreformálták az egyházi vezetők, változtattak a liturgián, néhány szokáson, illetve Bibliai szövegeket is pontosítottak. Ez azonban nem tetszett mindenkinek, amiből véres események, és kisebb egyházszakadás következett be. Az úgynevezett óhitűek kiváltak (akik ragaszkodtak a régi liturgiához), és mivel emiatt üldözték őket, szétszóródtak Oroszország elhagyatott vidékein, kisebb közösségeket alkotva. Sok ember halt meg közülük erőszakos halállal az üldöztetés folyamán, és a későbbi szovjet korszak sem volt jó hatással egyedszámukra. Jelenleg 400.000 óhitű ember él a hivatalos statisztikák szerint Oroszországban. Egy „világ végi” óhitű közösséget ismerhetünk meg a kisregényben, akik egy tajgai mocsárszigeten élnek. Topográfiai felmérés miatt meglátogatja őket két „modern” városi ember, ebből adódik a bonyodalom. Maga a mű izgalmas, egzotikus, kellően drámai, egyértelműen tetszett. spoiler


Hasonló könyvek címkék alapján

Jurij Szbitnyev: Pásztortűz fehér éjszakában
Valentyin Raszputyin: Isten veled, Matyora
Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
Mihail Solohov: Csendes Don
Guzel Jahina: Zulejka kinyitja a szemét
Mihail Bulgakov: Kakasmintás törülköző
Várakozás
Irina Velembovszkaja: Egy édes asszony
Vaszilij Groszman: Sztyepan Kolcsugin
Viktor Asztafjev: Szénaillat