An interpreter has come to The Hague to escape New York and work at the International Court. A woman of many languages and identities, she is looking for a place to finally call home.
She's drawn into simmering personal dramas: her lover, Adriaan, is separated from his wife but still entangled in his marriage. Her friend Jana witnesses a seemingly random act of violence, a crime the interpreter becomes increasingly obsessed with as she befriends the victim's sister. And she's pulled into an explosive political controversy when she’s asked to interpret for a former president accused of war crimes.
A woman of quiet passion, she confronts power, love, and violence, both in her personal intimacies and in her work at the Court. She is soon pushed to the precipice, where betrayal and heartbreak threaten to overwhelm her, forcing her to decide what she wants from her life.
Intimacies 1 csillagozás
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
Most ilyen szakácsnős kedvemben vagyok, meg egyébként sincs időm rendes értékelésre, hajjaj, ezért csak azt írom le, hogy melyik regények keverékét kell elképzelni, ha el akarjátok képzelni, hogy ez a regény milyen.
Javier Marías: A szívem fehér – mert ebben a regényben is rém fontos a nyelv, a tolmácsolás, a szavak és dolgok interpretálása és értelmezése, és az összes akart vagy nem akart intimitás, ami abból ered, hogy valaki (meg)ért egy nyelvet. Pl. jó az neked, ha a villamoson utazva érted, hogy milyen durván személyes témákról beszélgetnek a közelben lévő tizenéves csajszik, akik biztos azt képzelik, hogy nem érted őket, mert külföldi külsőd van, de közben te érted őket? És milyen érzés mondjuk mindenféle háborús bűnöket elkövető afrikai diktátorok tolmácsának, azaz szócsövének lenni?
Lydia Davis: The End of The Story – mert ebben a regényben is egy nem annyira fiatal nő agyal az emberi kapcsolatain, főleg a kapcsolatán egy konkrét férfival, de azon is, hogy más kapcsolatok hogyan érintik az ő kapcsolatát ezzel a bizonyos férfival; meg aztán van még itt ilyen nem-annyira-fiatal női frusztráció is bőven.
Rachel Cusk: Outline – mert ebben a regényben is egy gyökértelen, otthontalan, szuperintelligens, érzelmileg viszont roppant visszafogott nőci a narrátor/főszereplő, aki mindent megfigyel, aki mindent át- és megérez, ám aki igen ritkán fejezi ki az érzelmeit.
Szóval valami ilyesmi. Jó keverék ez, és ezzel a keverékesdivel nem azt akarom mondani, hogy KK nem önmaga. Nagyon is önmaga, olyasféle önmaga, aki/ami közel áll hozzám.
(Ha valaki véletlenül ki akarja adni magyarul, szívesen lefordítom.)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Elena Ferrante: The Story of the Lost Child 95% ·
Összehasonlítás - Milly Johnson: Here Come the Girls ·
Összehasonlítás - Rachel Cusk: Second Place ·
Összehasonlítás - Minka Kent: The Perfect Roommate ·
Összehasonlítás - Meghan March: House of Scarlett ·
Összehasonlítás - Grégoire Delacourt: The List of My Desires ·
Összehasonlítás - Francine Rivers: The Scarlet Thread ·
Összehasonlítás - Meghan Quinn: Three Blind Dates ·
Összehasonlítás - Irvine Welsh: The Sex Lives of Siamese Twins ·
Összehasonlítás - Susan Mallery: Three Sisters ·
Összehasonlítás