Az egy hete oszladozó, macskáktól kikezdett tetem vizsgálata rutinmunkának ígérkezik Dr. Temperance Brennan számára. Az áldozat ezúttal egy ortodox zsidó vállalkozó, akit holtan találnak saját cége tároló helyiségében. Miután gondosan megvizsgálja a koponyát, hogy a lövedék röppályáját azonosítsa, hamar kiderül, nem öngyilkosságról van szó, sőt, inkább kivégzésről beszélhetünk.
A boncolás előtt egy idegen váratlanul csontvázat ábrázoló fotót csúsztat Tempe kezébe, a bűntény magyarázataként. A rejtély azonban nemhogy megoldódna, hanem egyre tovább bonyolódik.
Tempe hatalmas horderejű régészeti felfedezés nyomára bukkan, amelyet annak idején azért hallgathattak el kollégái, mert megkérdőjelezné kétezer év vallási dogmáit. Hamarosan rájön, a csontváz egy izraeli ásatásról származik. Engedve a kaland csábításának, a terepre utazik a sármos Ryan nyomozóval. Minden szál középpontjában a rejtélyes csontváz áll. Ki ő? Krisztus, aki mégsem halt meg a kereszten? Vagy egy kora… (tovább)
Szent csontok (Temperance Brennan 8.) 43 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2005
Enciklopédia 1
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 40
Kívánságlistára tette 39
Kiemelt értékelések
„Nagyobb horderejű eseményekre számítottam a háttérben. Ehhez képest pitiáner ügy volt.”
(394.oldal) ezt mondja Temperance a könyv végén, és minden szavával egyetértek, és össze is foglalja a könyvet.
Egy kétezer éves csontváz után nyomoznak, ki lehetett, honnan jött, szóba kerül természetesen Jézus is és családja. Megölnek egy-két embert is, részletes leírásokat kapunk arról mit és hol esznek kedves főhőseink, reggel délben este.
Semmi extra, a végkifejlet meg……….csak egy legyintésre telik tőlem.
Jézus kedvelt témája a fikciós irodalomnak. Már miért is ne lenne, hisz csak három nagy vallás épül rá, és – talán nem mondok hülyeséget – kb. egy milliárdan hisznek benne valamilyen formában és ott a Biblia, ami rengeteg nagyszerű alapötlettel rendelkezik. Így nem csoda, hogy az írónőnek is felkelti egy kollegája a téma iránt az érdeklődését, és elültetődnek a regény valóságmagjai. By the way: a regény végén van egy háromoldalas jegyzet a szerzőtől a mű keletkezésére vonatkozóan.
Szóval Tempe, akkor most Jézus, vagy nem Jézus, az itt a kérdés? És nem, ez nem spoiler xD
Az alapötlet érdekes, bár Dan Brown után nem feltétlenül hű, meg ha. Antropológusi megvilágítással nekem bejövős. Ami miatt viszont nem a szokásos négy és fél, ill. öt csillag a kötet: valahogy olyan egyszerű volt, a végkifejlet nagyon gyors (még ha nem is százszázalékosan egyértelmű, én más tettes felé húztam, de ez azt jelenti, hogy jól el lettem altatva figyelmileg), és kevés volt a régi szereplő is. De legalább Ryan volt, szomorú lettem volna, ha őt kihagyjuk a buliból.
Tanulni viszont tanultam, méghozzá a mitokondriális DNS-ről és annak öröklődéséről, szóval okítás tekintetében nincs panaszom.
Viszont mi van a csipkés fehérneművel???*
* remélem a kilencedik kötetben kiderül. ugye lesz kilencedik kötet, kedves @Fumax? u.i.: amúgy avval hitegetem magam, hogy én adtam a cím ötletet xD
http://moly.hu/hozzaszolasok/6063092
„Tempe makacssága és Ryan humora továbbra is a régi, az ügy érdekes ugyan, de ha nem lenne meg benne az az adalék, amiről az előbb olyan szenvedélyesen értekeztem, akkor bizony azt mondanám, hogy ez csak egy egyszerű terepmunka élvezetes leírása – az említett összetevő miatt azonban sokkal jobban tetszett ez a történet, mint számítottam rá. (…) Ez a regény abban is különbözik az sorozat eddigi tagjaitól, hogy nem a történet első fejezetével kezdődik, hanem a témához tartozó tények – régészeti felfedezések, elhallgatott információk és publikációk – felsorolásával. Ez a lista előrevetíti azt, hogy amiről a későbbiekben szó esik majd, az nem kitaláció és a valósággal való bárminemű kapcsolat egyáltalán nem véletlen. Ugyanezt erősíti meg a könyv végén található pár oldal is, amely a szerző törvényszéki feljegyzéseit tartalmazza. Itt jegyezném meg azt is, hogy elképesztő mennyiségű kutatómunka áll emögött a regény mögött, amely miatt Kathy Reichs csak még nagyobbat nőtt a szememben.”
„Szóval jó volt ez a regény, szerintem az egyik legjobb a sorozat részei között, pedig azért van néhány történet, amelyre megelégedéssel gondolok vissza. Nem mondom, hogy mindenkinek ennyire be fog majd jönni a téma, ahogy ez nem is várható el, de én tényleg élveztem ezt a nyomozást.”
Bővebben: http://shanarablog.blogspot.com/2016/07/kathy-reichs-sz…
Most valahogy nem hozott lázba a nyomozás, legalábbis az elején nem. Aztán persze volt egy rövid szakasz, ahol izgultam, hogy vajon mi lesz ebből, hogy jönnek ki a csávából. Valószínű maga a körítés, a történet nem érdekelt, zsidók, Jézus, vallás, ásatás, stb. Ez valahogy nem az én világom. Sőt, bevallom őszintén a sok bibliai névben és, hogy ki kinek a rokona, testvére, férje, stb. teljesen belekavarodtam már a végre. Szerencsére Ryan és Temperance szövege még mindig nagyon ütős, és vicces, így ez miatt még mindig járnak a csillagok.
Ez a kötet picit eltért a többitől. Ugyan itt is volt gyilkosság miatti nyomozás, de a fő történések régebbi csontok, konkrétan régészeti leletek körül zajlottak Emiatt a helyszín sem a szokásos Kanada és USA voltak, hanem Izrael. Most is megkaptuk a minden kötetben megjelenő tudományos ismeretterjesztő témát (egyébként ez nekem kifejezetten tetszik), ami most bibliai eseményekkel, szereplőkkel és a hozzájuk kapcsolódó kutatásokkal, rejtélyekkel, összeesküvés elméletekkel foglalkozott.
Hát, hát … nem lett kedvenc. Túl sokan halnak meg olyan csontokért, ami a végén egyszerűen kikerül a képből, s annyira nem is bánkódnak az eltűnés miatt a kutatók, nyomozók.
Nemrég olvastam a maszadai erődben történtekről is, így jó volt, hogy ismerősként üdvözölhettem azokat a sorokat, amelyek az történtekről leíródtak. Még a barlangokban talált csontokról, az osszárium körüli dolgokról is izgalmas volt olvasni. De hogy a szemfedős csontok, meg a 2000 éves csontok is szőrén-szálán eltűnjön, vagy megsemmisüljön, az nekem kicsit sok volt. Ez számomra túl egyszerű, könnyű lezárás volt.
Temperance, Ryan, a macska s most már papagáj is hozta a megszokott formáját, így efelől nem lehet ok a panaszra, de ez az olvasás mégsem volt felejthetetlen élmény.
Tipikus Tempe sztori, újfent személyesen ered egy bűntény nyomába. Ez a rész nem lett a kedvencem, túl sok volt a tudományos magyarázat (pl a DNS-es részbe végül belezavarodtam) és túl simán ment minden a magánéletben.
Viszont egyből kedvet kaptam rá, hogy lekapjak a polcról egy a zelótákról szóló könyvet és elmélyedjek az 1. század történeteiben,
Ez a könyv most meglehetősen közepesre sikeredett. Valahogy sehogy sem éreztem rá a nyomozás ízére. Lehet, hogy éppen azért, mert most az alaptörténet sem mozgatott meg annyira. Természetesen voltak benne érdekes és elgondolkodtató részek, de valahogy olyan érzésem volt a könyv végére, hogy sok hűhó semmiért.
Hát ez most nem lett kedvenc. Talán, mert Dan Brown már alaposan körbejárta ezt a témát, bár antropológiai szempontból azért adott újat, de ez a történet most mégsem lett az enyém. Persze nem utáltam, szerettem a tudományos hátteret, Ryan és Tempe párosát, a külső helyszínt csak annyira nem érdekelt a téma.
Összességében tetszett a téma is noha lehet egy simának jobban örültem volna mint ennek így ennyire belebonyolódva Jézus történetébe, halálának körülményeibe és amiket kaptunk még. Ettől függetlenül jól meg lett írva minden mint mindig, részletesen, a sok antropológia kifejezéssel és ilyesmikkel amiket megszoktunk a Tempe Brennan sorozatban.
Népszerű idézetek
– Jake azt akarja, én vigyem Izraelbe a Morissonneau-féle csontvázat. Nem akar leszállni rólam.
– Az azúr és a lamúr földje.
– Meg az öngyilkos merénylőké.
– Meg az övéké. – Ryan fújni kezdte a kávéját. – És? Volna kedved elmenni Izraelbe?
– Igen is, meg nem is.
– Imádom a határozott nőket.
169. oldal
Ha az ember háborús övezetbe utazik, annak egyetlen előnye van: mindig van szabad helye a repülőn.
173. oldal
A tel-avivi AC-járatot az El Al működtette. A biztonsági ellenőrzés szigorúbb volt, mint a negyvenes években Los Alamosban. Mire kétszer is elmagyaráztam, miért viszem fel magammal a gépre a sporttáskát, bemutattam a szükséges dokumentációt, és minden bugyimat külön szemügyre vették a poggyászellenőrzés során, végül előadtuk életünk hányatott történetét a minket faggató hivatalnokoknak, már tíz óra is elmúlt.
174. oldal
Allahuuuuu… Akbaaaar…
Előre felvett ima hangzott fel az ablakon túl. Kinyitottam a szemem. Hajnali derengés világította meg körülöttem a tárgyakat. Az egyikük Ryan volt.
– Ébren vagy?
– Hamdulillah – motyogta álomittasan.
– Ahá, már értem – mondtam.
– Dicsérd az Urat – dörmögte Ryan.
– Kinek az urát? – firtattam.
– Túl mélyenszántó ez hajnali ötkor.
294. oldal
A sorozat következő kötete
Temperance Brennan sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Stephen King: A kívülálló 90% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Mr. Mercedes 89% ·
Összehasonlítás - Joe Hill: NOS4A2 89% ·
Összehasonlítás - Blake Crouch: A pokol kapujában 89% ·
Összehasonlítás - Karin Slaughter: Elnémítva 88% ·
Összehasonlítás - Stephen King: A búra alatt 87% ·
Összehasonlítás - Karin Slaughter: Nadragulya 86% ·
Összehasonlítás - Daniel Silva: Az ismeretlen nő portréja 92% ·
Összehasonlítás - Gillian Flynn: Éles tárgyak 85% ·
Összehasonlítás - Jeff Lindsay: Dexter dicsfényben 83% ·
Összehasonlítás