Peter ​Pan, avagy a szomorú gyermek 1 csillagozás

Kathleen Kelley-Lainé: Peter Pan, avagy a szomorú gyermek Kathleen Kelley-Lainé: Peter Pan, avagy a szomorú gyermek

A ​könyv új szemszögből értelmezi Pán Péter mítoszát. Ez a gondatlan gyermek, aki nem akart felnõni, nem az a vidám gyermek, akinek hiszik, s amilyennek mindazok láttatni akarják, akik foglalkoznak vele – legutóbb Walt Disney és Steven Spielberg. A felszín mögött egy szomorú gyermek rejtõzik, aki képtelen eljutni önmaga teljes megértéséhez, miután szülei már nem kísérik útján. Egy gyermek, akitõl elrabolták gyermekkorát. Pán Péter történetét értelmezve, a szerzõ visszatér saját, számûzetésben leélt gyermekkorához, egyszersmind felidézi a figura megteremtõjének, J.M. Barrie-nek tragikus sorsát is. Az elveszített gyermekkor esetei kapcsán a pszichoanalitikus Kelley-Lainé új felfogásban tárgyalja azt a jelenséget, amit gyermekkori depressziónak neveznek. Mint Pán Péter, a szomorú gyermek is könnyed és szívtelen teremtés, aki, valamely tragédia nyomán, vagy mert túl gyorsan kellett felnõtté válnia, kétségbeesetten keresi gyermekkora „sohasemvolt” országát. A szerző, Kathleen… (tovább)

>!
Oriold és Társai, Budapest, 2011
176 oldal · ISBN: 9789639771048 · Fordította: Lenkei Júlia

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

lorem>!
Kathleen Kelley-Lainé: Peter Pan, avagy a szomorú gyermek

Düh és szomorúság. Sajnálattal vegyült fájdalom és felháborodottság. És megértés. Ezeket érzem a végére érve.
Keverednek a pszichoanalitikus írónő személyes saját élményei, a klienseihez kapcsolódó élményei, Peter Pan története és J. M. Barrie, a Peter Pan írójának élettörténete. Nekem ez időnként összekavarta a szálakat (ezért a fél csillag mínusz), de végül mindig kibogoztam a sok névből, hogy ki hová is tartozik.
James M. Barrie! lenne pár keresetlen szavam hozzád, de attól tartok, egy tejfogú gyermekkel nem beszélhetnék úgy, ahogy veled szeretnék. Ráadásul mire végigmondanám lehet, hogy már nem is emlékeznél az elejére. No meg aztán hol keresnélek Nekeresdországban? Azt hiszem, nehéz életed lehetett.
Nem javaslom a könyvet annak, aki szeret hinni Peter Pan mesevilágában, és Nekeresdországban. Sok bátorságot kívánok azoknak, akik annak ellenére, hogy szeretnek hinni benne, mégis belevágnak ennek a könyvnek az olvasásába. Azt hiszem időnként nem árt megállni kicsit közben, hogy az ember elsirathassa a benne lévő szomorú gyermek bizonyos részeit.


Népszerű idézetek

lorem>!

A határátlépés az ember életében alapvető esemény; a határt átlépve egyik stádiumból a másikba lépünk át, és elfogadjuk, hogy lemondunk a számunkra értékes múlt eseményeiről, melyekből annyi örömünk származott.
A határ átlépése mindig nehéz próba; minden kultúra, minden vallás megteremtette az átmenet rítusait, nemcsak azért, hogy megkönnyítse az utat, de azért is, hogy lehetetlené tegye a visszatérést.

71. oldal

lorem>!

Mint a vérkeringés a testben, a pszichikai folytonosság biztosítja a lélek életét. Ha valaki felkeresi a lélek archeológusát, azért teszi, hogy feltárja élte szakadékait, töréseit, melyek következtében elveszítette a fonalat, és segítségével megtalálja jelentésüket.

109. oldal

lorem>!

A helyzet lassacskán tarthatatlanná lett, és mégis tartott.

168. oldal

lorem>!

A szomorú gyermek az, aki megrekedt a határon: „Minden gyermek felnő, egyet kivéve”: a szomorú gyermeket. Az átmenetek az ő életében nem történtek meg, vagy rosszul sikerültek, vagy a kísérő nem volt megfelelő… Vagy talán túl hamar, vagy túl későn indult a gyermek. Az átmenetkor elveszítette önmaga valamely lényeges részét, és azért néz hátra, hátha megtalálja…
A szomorú gyermek nem szabad: nem kész arra, hogy felnőjön. A menekülés, az elröpülés nem lehet átmenet az egyik állapotból a másikba – tehát lehetetlenné tesz minden újrakezdést.

71. oldal

4 hozzászólás
lorem>!

Azt hihetnénk, ha az anya képe ilyen negatív, a gyermek könnyebben leválik róla. De gyakran éppen az elenkezője történik, és a gyermek soha nem képes távolságot teremteni.

87. oldal

lorem>!

Hogy ne szenvedjen túlságosan, a szomorú gyermeknek meg kell „ölnie” nagy érzelmeket hordozó emlékeit.

92. oldal

Wanita>!

Akinek a másokban keltett kép, a tükörkép a legfontosabb, annak gyakran nincs bátotsága az igazságot keresni, mert az igazságnak mindig van kevéssé hízelgő oldala.

135. oldal

bekadizajn>!

Igen érzékenyen érintette, mit gondol róla a szomszédság. Nyilván azt remélte, hogy a kívülről érkező megbecsülés az önbecsülését is megtámogatja. Ezért zavarta például az is, hogy a három gyerek mellett Nana kutya volt a dajka.

40. oldal (Az apa helye)

Wanita>!

Gyakran ez a szomorú gyermek stratégiája: elhagyni a szülői házat, elmenni messzire, és megváltozva, felnőttként visszatérni, anélkül hogy meg kelljen élni a szörnyű hétköznapi elszakadást.

169. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Csernus Imre: A férfi – Srácoknak
Kiss Szabolcs: Elmeolvasás
Csernus Imre: A férfi
Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés
Jessica Joelle Alexander – Iben Dissing Sandahl: Gyereknevelés dán módra
Alice Miller: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása
Carl Gustav Jung: A személyiség fejlődése
Böhönyey Márta – Tóth Melinda: Mira
Alison Gopnik – Patricia K. Kuhl – Andrew N. Meltzoff: Bölcsek a bölcsőben
Tihanyiné Vályi Zsuzsanna: Amiről a gyermekrajzok beszélnek