Homály 36 csillagozás

Katherine Webb: Homály

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy ​ismeretlen, első világháborúban elhunyt katona holttestére bukkannak Belgiumban. A férfinál két drámai hangvételű levelet találnak egy Hester Canning nevű asszonytól, amelyek felkeltik Leah, a szabadúszó újságíró érdeklődését. A lány elhatározza, hogy kideríti a halott férfi személyazonosságát, és felfedi a levelek mögött húzódó történetet.

A nyomozás szálai egy vidéki parókiára vezetnek, 1911-be. A kutatás során Leah egyre jobban megismeri a történések középpontjában álló fiatal és naiv Hestert, akinek a nyugodt életét fenekestül felforgatja egy váratlan vendég érkezése. A megnyerő és jóképű Robin Durrant, az okkult tudományok szakértője azért érkezik a faluba, hogy tanulmányozza a környék szellemi lényeinek az életét, és örök halhatatlanságra tegyen szert azzal, hogy lefotózza őket. Célja elérése érdekében semmitől sem riad vissza, még a csalástól sem. Hester a Robin iránt érzett vonzalom és gyűlölet között vergődik, és egyre jobban eltávolodik lelkész férjétől, bár… (tovább)

Eredeti mű: Katherine Webb: The Unseen

>!
General Press, Budapest, 2012
430 oldal · ISBN: 9789636433918 · Fordította: Hajnali Virág

Kedvencelte 6

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 39


Kiemelt értékelések

>!
Lénaanyukája P
Katherine Webb: Homály

Hát ez óriási volt, soha rosszabb évzárást és évkezdést. Rá kellett jönnöm, hogy ahogy öregszem, annál jobban tetszenek ezek a családregények. Egy pár éve biztos nem olvastam volna egyet sem, de aztán jött Diane Setterfield A tizenharmadik történettel, és minden megváltozott.
A Homály két idősíkban, 1911-ben és 2011-ben játszódik. A jelenkor eseményei lényegében csak töltelékek, úgy igazán nem is nagyon történik semmi, ezért nem maximális a pontszám, ezt egy kicsit jobban meg lehetett volna oldani. Na de a múlt! Zseniálisan felépített történettel száguldunk az elkerülhetetlen vég felé, ami szomorú ugyan, de máshogy nem lehetett befejezni. spoiler
Szóval ismét ajánlásra futottam bele egy ilyen csodába, nemhiába, megint General Press.
Tehát kedves emberek, ha tudtok még ilyeneket, ne fogjátok vissza magatokat, nyugodtan ajánljatok nekem.

12 hozzászólás
>!
Bleeding_Bride IMP
Katherine Webb: Homály

Most, hogy épp @_Eriii -t próbálom megmanipulálni, hogy adjon egy esélyt ennek a történetnek látom, hogy mivel moly előtti olvasásom nem írtam hozzá semmit.
Elég szomorú, tekintve, hogy nagyon élveztem és elég sokáig hordoztam a történetet magammal. Hát 4 évvel az olvasás után is nem ezt ajánlgatom?
Tetszett, ahogy a jelenkori szereplőnk visszamászik a kutatásaival a múltba, szerettem a múltbeli szereplőket, az élettörténetüket, furcsaságaikat, a kor megkövetelte képmutatásukat, és az is bizonyos, hogy Cat (lehet nem ez volt a neve, de az idő s a memória) miatt emlékszem, hogy jó nagyot sírtam, kétszer is. Egyszer örömömben és egyszer bánatomban, de nem ebben a sorrendben.

>!
Aurora_Serenity_White I
Katherine Webb: Homály

Nagyon szép, megható regény szenvedésről, szerelemről és beteljesületlen vágyakról.

>!
Petrasek
Katherine Webb: Homály

Semmi szépség nincs egy hazugságban.
Ha nem látom meg a borítóját talán nem is olvastam volna el. És itt hozzátenném, hogy valami eszméletlen gyönyörű *-*
Az eleje egy tipikus laza, könnyed, viktoriánus korszakot előidéző sztori. Ahol általában a hölgyek pirulnak és igyekszenek férjet fogni, ahol mindenki udvarias, templomba jár, és még sorolhatnánk az akkori élet velejáróit. DE ebben ahogy halad előre a cselekmény és megismerkedünk a korabeli főszeplőkkel és gondolataikkal, hát minden csak nem leányálom. Az elején csak apróbb dolgokban jelenik meg a feszültség, a baj aztán a végén, mint valami atombomba szétzúzza a világot.
Két szálon fut egy a cselekmény jelenben és 100 évvel korábban. Ezt nagyon ötletesen oldotta meg az írónő. A hirtelen időugrások teljesen más világot mutattak, pedig a helyszín egy és ugyanaz. Olyan érzés, mint ha egy régi fekete- fehér filmet vetítenének le kisebb megszakításokkal.
Nem egy mozgalmas, akciódús történet (bár van benne egy-két fordulat), az írónő inkább a szereplők jellemére építi a könyvet. És ha már a szereplőket megemlítettem, hozzátenném, hogy mindenki olyan igazi. Az a bizonyos emberi tökéletlen tökéletesség. Talán ezért is lehet könnyen elképzelni, hogy bármikor megtörténhetett a múltban.
A fülszöveg becsapós. Nincs szó nyomozgatásról, mert adva van a bizonyíték. Nincs benne szerelemi sokszög, mindössze egy csaló, képmutató munkálkodása, hogy tönkre tegyen egy, amúgy is hideg házasságot, és nem utolsó sorban senki sem az, aminek látszik!

>!
Hörcsibald
Katherine Webb: Homály

Ú, nagyon jó, de nagyon nyomasztó. A jelen kevésbé hangsúlyos, a múlt önmagában kiteszi a könyvet, de én nem is bántam, hogy néha a romantikus, ponyvás jelent olvashatom a nehéz sorok után. Fú, ez a szüfrazsett dolog teljesen kiborított… ahogy velük bántak (nem lövöm le a poént, bár a neten is lehet találni ilyen témájú írásokat). A teozófiának utánaolvastam, egészen érdekes… Szóval jó a történet, szép az átmenet, ahogy leírja azt a bizonyos nyarat, ahogy változnak a viszonyok a lelkész lakban, izgalmas is, meg borzasztó és amúgy számomra teljesen hitelesen visszaadott egy kort a maga irányzataival. Istenem, de jó, hogy nem akkor és ott élek nőként! Bár én tuti, hogy szervilis, nőies nő lettem volna. Ha rajtam múlt volna a női választójog, akkor még most sem szavaznának a nők. Maximális riszpekt a szüfrazsetteknek, mindazonáltal szerintem nem voltak teljesen normálisak, mint ahogy a fanatikusok általában egy kicsit elborultak. Ahogy a testvérem mondta, az biztos, hogy az első „dolog” után szóltam volna, hogy a vacsorát már tányérban kérem. Aki olvasta, tudja, mire gondolok. Brrr!

>!
Amilgade
Katherine Webb: Homály

Érdekes könyv, ahol a múlt hangsúlyosabb, mint a jelen. Ennek következtében a jelenben élő szereplők elég halványan sikeredtek. Nem is értem, hogy miért nemcsak a múltban játszódik ez a regény, akkor talán megkapná az 5 csillagot is.

>!
csilla0923
Katherine Webb: Homály

Remekmű! Iszonyatosan jó könyv volt! Nem tudtam letenni. Nagyon jól meg van írva, ki van dolgozva….egyszerűen elaléltam tőle. Még több ilyen ütős könyvet!
Csak a magyar címen kellett volna egy kicsit többet gondolkodni…A szó szerinte fordítás – Láthatatlan – is jobb lett volna ennél. Ne a cím alapján ítéljünk! :) (-fél csillag)

>!
Millabell
Katherine Webb: Homály

Tetszett volna, ha nem lett volna kiszámítható, és ha nem aludtam volna be rajta félóránként. Maga a történet izgalmas lett volna, de a pulzusom mégsem szárnyalt az egekben, és nem kapartam a falat hogy megtudjam mi a vége. Kér érte, remélem a szerző másik könyve jobb.

5 hozzászólás
>!
Sziszi66
Katherine Webb: Homály

Kathrine Webb a kedvenc írónőm lett, miután ezt a könyvet elolvastam és tudtam, hogy a többi könyve sem lehet rossz. Egyszerűen nem tudtam letenni. Annyira jó a sztori. A szereplőket is gyorsan megszerettem. Nagy kedvencem. <3

>!
cseri P
Katherine Webb: Homály

Jaj, hát ez rossz volt. Úgy kell annak, aki sikerkönyvet akar olvasni. A kéthetes polcról szoktam általában egy könyvet hozni a könyvtárból, de ez nem volt éppen jó választás. Nem volt tulajdonképpen rossz vagy érdektelen a történet magja, de olyan bő lére volt eresztve, sokszor untam. Nem egy jó stílusban megírt könyv, na. Nem kell mindent az olvasó szájába rágni, basszus. Első számú írói szabály. És erre még rátesz egy lapáttal a fordítás. Tanítani lehetne rajta, hogyan ne fordítsunk, milyen szavakat ne használjunk., mert pontatlanok, elcsépeltek…. a végére ez már nagyon-nagyon zavaró volt… :S

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
T_KMaria P

…szerintem mindenki lehet vágyai rabszolgája, ha ezt megengedi magának. Az ember valódi értéke a cselekedeteiben rejlik. Abban, hogy mit választ a lehetőségei közül.

196. oldal

>!
Belle_Maundrell 

Miért ne lehetne a gyerekkori mesék, mítoszok alakjainak valamilyen szinten kapcsolatuk a létező világgal?

53. oldal

>!
Petrasek

Az ember valódi értéke a cselekedeteiben rejlik.

196. oldal

>!
csilla0923

Semmi szépség nincs egy hazugságban.

219. oldal

>!
Belle_Maundrell 

Néha egy kívülállóra van szükség ahhoz, hogy az ember felfogja, mi veszi körül

238. oldal

>!
Belle_Maundrell 

Odakinn a világ még fakó, színtelen és szürreális a különös, hajnal előtti derengésben, ami se nem sötét, se nem világos, se nem nappal, se nem éjszaka. Olyan, mint egy hosszan kitartott pillanat, amelyben szertefoszlik a múlt, de még nem lépett a helyére a jövendő.

379. oldal

>!
csilla0923

Könyörgöm, írjon! Ne hagyjon magamra a kételyeimmel és a titkokkal, amelyek mindennap a nyomomban járnak.

36. oldal

>!
csilla0923

Akár egyedül is lehetnék ebben a házban, szellemektől körülvéve. Látja, mit tett? Az egyik felem azt kívánja, bárcsak soha ne ismertem volna önt. Néha nem csak az egyik felem. Megpróbálom most elképzelni önt, hogyan fest a megszokott öltözete nélkül, a könyvei nélkül, a mosolya nélkül. Azok nélkül a kellékek nélkül, amelyek felépítették a képet, az ön „isteni igazságát”. És most mi lett a sorsa mindennek? Vajon ezt is elhagyta, mint ahogyan engem?

39. oldal

>!
Belle_Maundrell 

A világ vakon rohan a kicsinyes érdekei után, miközben fogalma sincs a dolgok igazi rendjéről… az egész világ rossz vágányon halad, és csalódott.

216. oldal

>!
Belle_Maundrell 

Megannyi rejtőzködő titok, rejtett szépség, gondolja magában. Oly sok igazán szép dolog létezik, és mégsem elegendőek a számunkra. Nekünk mindig más után kell kutakodnunk.

217. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah Addison Allen: A barackfa titka
Elif Shafak: Becsület
Nora Roberts: Az Oromház rejtélye
Utta Danella: A fekete tükör
Szomolai Tibor: Felvidéki saga
Kőrösi Zoltán: Szívlekvár
Elif Şafak: Az isztambuli fattyú
Ian McEwan: Vágy és vezeklés
Kepes András: Tövispuszta
Raana Raas: Elágazó utak