The ​Bear and the Nightingale (Winternight Trilogy 1.) 24 csillagozás

Katherine Arden: The Bear and the Nightingale Katherine Arden: The Bear and the Nightingale Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

At ​the edge of the Russian wilderness, winter lasts most of the year and the snowdrifts grow taller than houses. But Vasilisa doesn’t mind—she spends the winter nights huddled around the embers of a fire with her beloved siblings, listening to her nurse’s fairy tales. Above all, she loves the chilling story of Frost, the blue-eyed winter demon, who appears in the frigid night to claim unwary souls. Wise Russians fear him, her nurse says, and honor the spirits of house and yard and forest that protect their homes from evil.

After Vasilisa’s mother dies, her father goes to Moscow and brings home a new wife. Fiercely devout, city-bred, Vasilisa’s new stepmother forbids her family from honoring the household spirits. The family acquiesces, but Vasilisa is frightened, sensing that more hinges upon their rituals than anyone knows.

And indeed, crops begin to fail, evil creatures of the forest creep nearer, and misfortune stalks the village. All the while, Vasilisa’s… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Ebury, London, 2017
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 1785031058
>!
Random House, New York, 2017
ASIN: B01N2PF84R · Felolvasta: Kathleen Gati
>!
Del Rey, New York, 2017
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 178503104X

3 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Vaszilisza Petrovna (Vászja) · Morozko


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 32


Kiemelt értékelések

Zsoofia>!
Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

Ez volt az a könyv, amire a Halhatatlan óta várok és amihez a Rengeteg kevés volt. Mindkettőnek ötvözi a jó tulajdonságait és elveti azt, amit nem szerettem bennük, és ebből egy fantasztikus, sötét mese született. És egy új kedvenc.

A varázslattal és félelemmel töltött Kijevi Ruszba kalauzol el minket a történet, és talán félre is vezet minket a főszereplő névválasztásával. Vaszilisza ugyanis egy ismert orosz népmesei figura, akinek a története erős túlzással párhuzamba állítható Hamupipőkével, könyvünk viszont meg se közelíti az ismert verziót (meg a kevésbé ismert eredeti verziót sem). Még ki is neveti az alapot azzal, hogy Vasyát folyamatosan rondának nevezi. Inkább sok más orosz eredetű népmese kicsavart összegyúrása.

Még egy könyvhöz hasonlítanám ezt, ami a Teremtő Alvin sorozat, abban az értelemben, hogy hasonlóan kezeli a kereszténység és a régi hitek ütközését. Vasya egyik bátyja papnak áll, és kíváncsi vagyok, hogy a későbbi kötetekben ez hogy fog lecsapódni, de sokkal érdekesebb Konstantin és Anna Ivanova. Mindketten antagonisták, de a saját maguk karakterei, különösen Annával könnyű szimpatizálni, és érdekes, mennyire máshogy élik meg ugyanazt az átkot Vasyával. Konstantin pedig nyomokban Frollot tartalmaz (igen, ez a könyv nekem van írva). Szeretem azt a fajta hívő-ábrázolást (illetve görbe tükör tartást), amit ez a két történet csinál.

A könyvből sugárzik a tudatos szövegkompozíció. Gyakran kaptam magam azon, hogy felolvasom a szöveget a nemlétező gyerekeimnek. Sötéten hangulatos, megtalálta azt a finom vonalat, amivel még igazinak érződnek a karakterek, mégis egy jó kis ijesztő népmesét kapunk.

A könyv utolsó fantasztikus dobása pedig, hogy kvázi hűen ábrázolja a korabeli nők lehetőségeit, aminek Vasya és a narratíva száz százalékosan nekimegy.

Ennél összeszedettebb nem leszek, imádtam ezt a könyvet.

2 hozzászólás
brigi11 P>!
Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

Nem tudom. Egyszerűen nem tudom, mit érzek ezzel a történettel kapcsolatban. Tetszett is meg nem is, untam is, de jó volt az eleje, meg a vége. Nem igazán szerettem meg a szereplőket, de kiváncsi vagyok a folytatásra. Közepesnél jobb, de többet vártam tőle.

szonja08760>!
Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

Hát én teljesen el vagyok varázsolva.
Régen fogott már meg valami a hangulatával úgy, ahogy ez tette. Be kell vallanom bűnömet, hogy elsősorban a borítója és egy téves feltételezés miatt választottam. Méghozzá azt mertem hinni, hogy A szépség és a szörny valamiféle retellingje lesz, de NEM. teljesen más.

I. ALAPOK:
A regény a középkori cári Oroszország egy eldugott falucskájában játszódik (nagyrészt). Központjában egy családdal és annak is utolsóként született kislányával Vasilisával, aki a történetek szerint varázserővel rendelkező nagyanyjára fog hasonlítani. 5 gyermeket nevel hát az özvegy férj és a szülésben meghalt feleség gyermekkori dajkája. A csontig hatoló hideg teleket mesék szövik át, de ezek a mesék a legkisebb lánynak nem maradnak mesék. Ő valóban más, mint a többiek és látja a mágikus lényeket, az istálló és házak démonjait.

II. A TÖRTÉNET:
Iszonyat ügyesen az egész regény egy mesével indít, amit még Vaysa születése előtt mond Dunya a gyerekeknek a tél démonáról Morozkoról és halandó lányokról akiket neki felajánlottak. Az elég bátor lányok kincsekkel megrakodva tértek haza, míg a gyávák halálra fagytak kint az erdőben. Megszületik Vaysa, aki a természet gyermeke és egy szabad szellemű erdőjáró. Olyan dolgokat lát, amiket mások nem (kivéve az apja új felesége, aki Istenfélő lévén velejéig romlottnak titulálja ezért a lányt. Folyamatosan bajba keveredik, mert nem felel meg a női szerepkörnek abban a korban (legyél szép,tiszta és engedelmes, főzzél, szüljél stb.). Mindeközben egy akarata ellenére idevezényelt pap próbálja a pogány népet megtéríteni, ezzel felforgatva a vidék egyensúlyát. Az őrző házi démonok gyengülnek, ahogy az emberek a kereszténység felé fordulnak, de a gonosz erősödik.

III. KIVITELEZÉS:
NEM HISZEM EL, hogy mindezt egy elsőkönyves fiatal írónő hozta össze. Fantasztikus részletgazdagsággal és alapos utánanézéssel megírt regény. Nagyon erős hangulat lengi körül az egész történetet, ami lassan csordogál, de mindez kell a hatáshoz. Kapunk információkat is a külvilágból. Kapunk egy kis cári politikát is, érdekházasságok stb. csak hogy a realitásérzetünk megmaradjon az szláv mondavilág misztikus lényei ellenére is.

IV. SZEREPLŐK:
Mindenki fejlődik, mindenki változik, ki jó ki rossz, ki az őrület irányába. Változatosak éppen eléggé kidolgozottak ahhoz, hogy hús vér emberek lehetnének, de nem eléggé ahhoz, hogy ne bíznának néhány dolgot a mi fantáziánkra is.

HÁROM SZÓVAL: meseszép, vad, rejtelmes
AKIKNEK AJÁNLOM: Akik szerették a Rengeteget és hangulatát azoknak mindenképp (előre leszögezném, hogy csak a szláv mondavilág közös a kettőben, semmi más átfedés nincs a történetben). Azoknak is megéri elolvasni, akik nem a véres csatás fantasykat, hanem a finomabban kibontakozó, titokzatos fajtát kedvelik.

8 hozzászólás
Gnocchi7 I>!
Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

Első hangoskönyv élménynek ez a könyv tökéletes volt! Nagyon-nagyon szép a nyelvezete, egészen varázslatos a hangulat, és a kamu orosz akcentus a párbeszédek során valami brilliáns! Ez is régóta várólistás volt, és annyira örülök, hogy végre elolvashattam, mert már a harmadik rész pörög azóta.
A nyelvezet tényleg gyönyörű, és nekem ez nem sokszor szokott feltűnni, de a felolvasást hallgatva is érzem, hogy dallamos az egész, és a történet maga is élvezetes.

blackett >!
Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

Megvan benne az az egyensúly, amit hiányoltam az általam olvasott, szláv mitológián alapuló fantasy-regényekből, ráadásul alig engedi lankadni az olvasó figyelmét. Gondosan formált szöveg, az arra fogékony olvasót könnyen elragadja a hangulatával és a részleteivel. A cselekményben akad persze néhány wtf-pillanat spoiler és a címválasztást sem értem egészen spoiler, de ezen túl tudom tenni magam. Sokkal jobb könyv, mint amit ez az értékelés átad, csak szokás szerint képtelen vagyok írni róla.

Banditaa P>!
Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

Valahogy a modern mesék vagy mesefeldolgozások olyan szépelgők. Persze, történnek benne rossz dolgok a főhőssel, de mindig ott van, hogy a végére majd jó és szép lesz minden. Ardennél nekem nem volt ilyen érzésem. Kegyetlen egy világ ez, igazi, dermesztő hideg van – nem csak kint, sokszor a lelkekben is. A főszereplő nem szépséges királykisasszony, akit majd megment valaki. Ó, nem.
Egyedül a végével nem voltam kibékülve, az eléggé elnagyolt volt. Ettől függetlenül fogok én még a hóban botorkálni Vasilisával, remélem akkor sem fog csalódást okozni.

4 hozzászólás
_minka_ IP>!
Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

Kamaszként egész biztosan imádtam volna ezt a könyvet. Az egy csillag levonás most azokért a részekért jár, amiknek picit „olvastam már valahol” íze volt, azokért a helyzetekért, amikor a szerző az egyszerűbb utat választotta, és az egymáshoz hasonló jelenetek ismétlődéséért, amelyek a regény közepét számomra kissé monotonná tették. Tény azonban, hogy a végére felgyorsult a tempó, és örültem neki, hogy annak ellenére is rendes lezárást kapott a szöveg, hogy egy trilógia első kötete. A hangulat végig vitathatatlanul erős, a szereplők hitelesek – és mivel ez egy első könyv, bízom benne, hogy Arden későbbi munkáiban már meglesz az a plusz, amiért megadom az öt csillagot. :)

pagangoddess>!
Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

Az év első olvasmánya ^^ És milyen jó választás volt! Kérem szépen, ebben a könyvben megtaláltam azt, amit Naomi Novik: Rengeteg című könyvében hiába kerestem, mert nyomát sem leltem. Hogy Katherine Arden merített inspirációt Novik művéből? Szerintem fordítva kellett volna lennie! Agnieszka a nyomába sem érhet Vasilisa Petrovnának, mert ő kb a padlót mosná fel vele maximum. Hölgyek, Urak, az orosz Arya Stark! Rengeteget tanultam a szláv mitológiáról, Novik kisasszony kimerítette tudását abban, hogy megemlítette Baba Yaga nevét (yay!) de Katherine bemutatta nekünk Morozkót, a Medvét, az Upyr-okat, a Ruszalkát és természetesen a Házimanókat:) Kell ennél több? Tessék olvasni.

Merkúr>!
Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

A fantasyt illetően felszínes, a történet unalmas, túlságosan elnyújtott és hihetetlenül lassú. Nézzetek meg egy interjút az írónővel: pont annyira lassan és érzelmek nélkül beszél, amilyen a könyv hangulata. Egyszerűen mintha hiányozna az élet, a lélek ebből a regényből. (Valószínűleg az sem segített, hogy Gáti Kati monoton narrációjában hallgattam végig a könyv negyedét.)

5 hozzászólás
brigcs P>!
Katherine Arden: The Bear and the Nightingale

Ez is ilyen „meh” könyv lett nekem sajnos, pedig sokat vártam tőle. Annyira dicsérgeti mindenki, és akkora a promótámogatás mögötte, hogy biztos voltam benne, hogy ez csakis valami fantasztikus dolog lehet. A fantasztikumot sajnos csak a regény világában szaladgáló természetfeletti lények formájában kaptam meg, olvasási élményként nem.

Rendkívül különösnek találtam, hogy bár elvileg az USA szülötte az írőnő, mennyire oroszosan fogalmazta meg a szöveget. Eddig kétszer olvastam oroszul íródott művet angol fordításban (többször nem is szeretnék), azok voltak ilyen darabosan szövegezve; nem éreztem fluidnak a szöveget, nem volt meg egy smooth dallam és ritmus. Sok helyen a szóhasználatot is furcsálltam, több ízben visszajött egy konkrét példa, ahol szerintem az „in front of” kifejezés lett volna helyes, nem a „before”, ami a szövegben volt.

A gyorsabb haladás érdekében rásegítettem egy kicsit az olvasásra a hangoskönyvvel – hát az a másik furcsaság. Végig nagyon gagyi orosz akcentussal narrálják a párbeszédeket, pedig a leíró részeknél hallani, hogy beszéli a hölgy rendesen is az angolt. Nem igazán értem, hogy erre mi szükség volt, csak még élvezhetetlenebbé tette az amúgy sem túl magával ragadó történetet.


Népszerű idézetek

KönyvekkelSuttogó>!

Olga Petrovna – said Dunya – my Olya, fairy tales are for children, but you are a woman, and soon you will be a wife. To wed a decent man and be safe in his house, to worship God and bear strong sons – that is real and right. It is time to put aside dreaming. Fairy tales are sweet on winter nights, nothing more.

96. oldal, 10.fejezet - The Princess of Serpukhov (Del Rey, 2017.)

KönyvekkelSuttogó>!

It was late winter in Northern Rus', the air sullen with wet that was neither rain nor snow.

(első mondat)

KönyvekkelSuttogó>!

– And what is your work, Batyushka? – said Vasya. She had stopped eating blackberries. For an instant, her glance darted to the trees overhead.
Konstantin followed her eyes, but there was nothing there. An odd feeling crept up his spine. – To save souls. – he said. He could count the freckles on her nose. If ever a girl needed saving, it was this one. The blackberries had stained her lips and her hands.
– If God give me strenght, I will save you.
– I am only a country girl – said Vasya. She reached again into the blackberry bush, wary of thorns. – I have never seen Tsargrad, or angels, or heard the voice of God. But I think you should be careful, Batyushka, that God does not speak in the voice of your own wishing. We have never needed saving before.

140. oldal, 12. fejezet - The Priest with the Golden Hair (Del Rey, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Vaszilisza Petrovna (Vászja)
szonja08760>!

I remember more and see more than you, she said. And will for a considerable time. We do not speak to many, and the spirit of horses does not reveal himself to anyone. There is magic in your bones. You must reckon with it.

szonja08760>!

Married! Not to retreat, but to be the mistress of a lord's domain; not to be safe in a convent, but to live as some lord's breeding sow.

szonja08760>!

I do not like half answers.'
'Stop asking half questions, then,' he said, and smiled with sudden charm.

szonja08760>!

Nothing changes, Vasya. Things are, or they are not. Magic is forgetting that something ever was other than as you willed it.

szonja08760>!

We who live forever can know no courage, nor do we love enough to give our lives.

szonja08760>!

You are too attached to things as they are,” said Morozko, combing the mare’s withers. He glanced down idly. “You must allow things to be what best suits your purpose. And then they will.

Kapcsolódó szócikkek: Morozko

A sorozat következő kötete

Winternight Trilogy sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Mark Lawrence: Prince of Thorns
Mindee Arnett: The Nightmare Affair
Philippa Gregory: The Lady of the Rivers
Glen Cook: Shadows Linger
Christelle Dabos: A Winter's Promise
R. F. Kuang: The Dragon Republic
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely
Anne Bishop: Murder of Crows
Ilona Andrews: On the Edge
Robin Hobb: Fool's Errand