Bolondok ​hajója 29 csillagozás

Katherine Anne Porter: Bolondok hajója Katherine Anne Porter: Bolondok hajója Katherine Anne Porter: Bolondok hajója Katherine Anne Porter: Bolondok hajója Katherine Anne Porter: Bolondok hajója

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A „Bolondok hajója” a mi világunk, amely az örökkévalóság felé halad. Én is a hajó utasa vagyok – mondja az írónő, e világsikert aratott regény szerzője. A „Bolondok hajója” több nyelven számos kiadást megért, s ma már olvasók százezrei kísérik feszült figyelemmel a Veracruzból kifutó hajónak huszonnyolc napos útját Bremerhavenig. Kritikus történelmi időpontban, 1931-ben kerülnek kényszerű összezártságba a hajó utasai – a tengeri szélbe a fasizmus faji előítélettel szennyezett levegője vegyül. Szerelmek szövődnek, évtizedes házasságok inognak meg, gyűlölködés, kicsinyesség, áldozatkészség, kapzsiság, nemes és ocsmány emberi indulatok törnek felszínre – s minden szépen elrendeződik újra, mikor a távolban kibontakozik a százazföld és Bremerhaven körvonalai.

Eredeti megjelenés éve: 1962

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Horizont könyvek Kriterion

>!
General Press, Budapest, 2007
616 oldal · ISBN: 9789639648890 · Fordította: Róna Ilona
>!
Árkádia, Budapest, 1988
584 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633071151 · Fordította: Róna Ilona
>!
Európa, Budapest, 1977
580 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630713713 · Fordította: Róna Ilona

2 további kiadás


Enciklopédia 11

Helyszínek népszerűség szerint

Németország


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Naoko>!
Katherine Anne Porter: Bolondok hajója

Érdekes könyv. Annak ellenére, hogy ha szigorúan nézzük, valójában nincs különösebb cselekménye. Leír egy hajóutat és ennyi. Csak azért jutunk el A-ból B-be, mert megy a hajó, de különösebb cselekményív igazából nincs. És úgy hiszem, pont ez a lényeg. Bemutat embereket, élethelyzeteket, igazából senki nem fejlődik semmit, csak megismerjük őket, ki milyen. Mondhatjuk persze azt, hogy egyik karakter sem igazán pozitív, de véleményem szerint annyira negatív sem, még ha idővel mindenki válhat ellenszenvessé, ahogy a hajóút során (mintha az olvasó maga is egy utas lenne), megismerjük a kis gyarlóságaikat, nem épp dicső tetteiket. Én úgy gondolom, hogy a karakterek egyszerűen csak emberiek. Tetszik, nem tetszik, ha úgy közelítjük meg, mindenkiben van valami ellenszenves, rossz. Nekem alapvetően tetszik, hogy ez a könyv mer nem habos-babos, hanem kifejezetten pesszimista is lenni. Én abszolút nem érzem elvesztegetett időnek, amit rászántam, ajánlani is tudom, de csak akkor, ha az illető épp nem éli egyébként is depresszív, mizantróp korszakát. Akkor ez a könyv még kiábrándítóbb lehet. De egyébként szerintem érdekes olvasmány.

Gólyanéni>!
Katherine Anne Porter: Bolondok hajója

Cselekményekben ugyan nem bővelkedik a könyv, mégis fordulatos, könnyen olvasható. Egy 1931-ben Mexikóból Németországba tartó hajó közel egy hónapos útját járhatjuk végig, miközben a szereplőkről nagyszerű lélekrajzokat olvashatunk.

pelika_Bp>!
Katherine Anne Porter: Bolondok hajója

Tetszett az ötlet, hogy a könyv elején az összes szereplő fel van sorolva. Eleinte nehéz volt eligazodni köztük, igy könnyebben ment.

Almost_Zed>!
Katherine Anne Porter: Bolondok hajója

Több tucat érdekes szereplő, érdekes konfliktusokban, különleges helyszínen. A szereplők érzésein van a hangsúly.


Népszerű idézetek

Nazanszkij>!

…félállati lényeknek egyre szaporodó milliói terhelik a világot, lélektelen sírtöltelékek, még szolgának sem jók, de tömegüknél és a negatív gonoszság holt súlyánál fogva fenyegető veszély, hogy ezek fognak uralkodni a világon.

375–376. oldal, Második rész – Nyílt tengeren (Árkádia, 1988)

2 hozzászólás
Nazanszkij>!

– […] Gránit homok, remek, cserzett bőrű spanyol arcok, keserű kenyér, csavarodott olajfák… a csecsemő is annyira edzett, hogy nem kell neki pelenka. Ilyennek képzeled a mennyországot, ugye?
– Úgy van – felelte határozottan David –, keménynek és nagyszerűnek… toledói acélból, gránitból, spanyol bőrből, spanyol büszkeségből, spanyol gyűlöletből, spanyol kegyetlenségből épült mennyországot képzelek… mert ez az egyetlen nép a világon, mely művészetté emeli a kegyetlenséget… torkig vagyok az édeskés dolgokkal, a lesimított élekkel…

429. oldal, Harmadik rész – A kikötők (Árkádia, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: Toledo
Nazanszkij>!

[…] legnagyobb meglepetésére azt hallotta, hogy érthetetlen, zagyvalék nyelvükben nemes és tiszteletre méltó nevek bukkannak fel: Nietzsche, Schopenhauer, Kant – vajon a füle csalt, vagy csakugyan odáig merészkedtek, hogy hiába felvették Goethe szent nevét is? Emellett elhangzottak jelentéktelenebb, de azért tiszteletre méltó nevek is, mint Shakespeare és Dante. Arcuk még viszonylagos nyugalomban sem volt komoly soha, hangjukat nem mérsékelte gondolat. Fecsegtek, mint a majmok, Nietzschéről is – bizonyára félremagyarázták és megszentségtelenítették alantas szórakozásuk céljából. Semmi tisztelet, semmi illő meghajlás a nagyság előtt… Ez különös bűne valamennyi nem északi fajtának, az ibéreknek, a latinoknak, de különösképpen a galloknak; kétségtelenül a természetükben rejlik a léhaság, s ezt a dögvészt elárasztják az egész Újvilágon – valóban felháborító az intellektuális józanságnak e teljes hiánya. Professor Hutten úgy érezte, végképp kétségbeeshetne az emberi nem sorsán, ha nem lenne némi remény arra, hogy mégiscsak felülemelkedik a régi jó német szellem.

404. oldal, Második rész – Nyílt tengeren (Árkádia, 1988)

Gólyanéni>!

A legjobb akarattal, ha az ember szívében egyéb sincs, csak jóság, immár ezredszer kellett megállapítania, milyen nehéz dolog jónak, ártatlannak, barátságosnak, egyszerűnek lenni olyan világban, ahol úgy látszik, senki nem akarja megérteni a másikat. Annyiszor kiderült már – senki meg sem akarja próbálni, hogy egy kicsit könyörületes legyen.

Gólyanéni>!

Korát – ma negyvenhat éves – esztétikai érzéke elleni sértésnek érezte. Valamennyi negyvenes szám elég nyomasztó, de negyvenhattal már visszavonhatatlanul középkorú az ember: ahhoz már késő, hogy fiatalon haljon meg, de ahhoz még korai, hogy a halállal foglalkozzon.

Gólyanéni>!

..a korán elmélkedett…De most egyszerre úgy érezte, hogy az Idő óriáspók módjára vastag, poros hálót sző az élete köré: szövi, fonja, míg mindent be nem borít, elzárja a fényt, ellanyhítja az érverést, és lassanként a légzést is elfojtja…

pelika_Bp>!

Huttenéknek eszébe jutott egy mexikói mondás, amit a mexikói németek nem győztek hangoztatni: a mexikóiak irtóznak az amerikaiaktól, megvetik a zsidókat, gyűlölik a spanyolokat, nem bíznak az angolokban, bámulják a franciákat és imádják a németeket.

oscarmániás>!

Löwenthal egészen addig ment, hogy idézte Krakkóból való drága öreg nagyanyját. – „A legfinomabb asszony volt és a legjobb, akit valaha ismertem” – hányszor intette, mikor ő még kisfiú volt, hogy éjfélkor sose menjen el katolikus templom előtt, mert abban az órában feltárulnak a kapuk, és kitódulnak rajta a halott hívek kísértetei disznók alakjában, s ott, azon nyomban fel is falják. Évekig a haja égnek állt, ha akár fényes nappal katolikus templom előtt kellett elmennie. Még nagyanyja szavaira is pontosan emlékszik: „A mocskos emberevő gójok, megennék a disznók még a tulajdon testvérüket is! Aztán disznóvá változnak a haláluk után, s fölfalják a kis zsidógyerekeket!”

125. oldal

Gólyanéni>!

– a gyermekkor szomorú-rövid örömei természetesen szent dolgok, bármennyire terhesek is némelykor –

vercsa>!

Fogta a rajzait, két kézzel gyűrte-gyömöszölte, mintha élőlények volnának, és hallaná a jajgatásukat, odarohant a korláthoz, vízbe hajította őket, aztán megfordult, s egy pillantást sem vetett rájuk. Fekete-fehér – ebből elég volt. Ezentúl vásznon dolgozik, ecsettel és színekkel, mint azelőtt, egye fene David tanácsait. „Mindent eladtam egy tál lencséért – mondta magában –, csakhogy még a lencsét sem kaptam meg. Istenem, ezt kellett megérnem. Oda jutottam, hogy ez a pasas mondja meg, hogyan fessek. De már nem sokáig, az biztos!”

119. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Amy Harmon: Homokból és hamuból
Anthony Doerr: A láthatatlan fény
Isabel Allende: Kísértetház
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Alex Haley: Gyökerek
Dan Simmons: Terror
Patrick O'Brian: Kapitány és katona
Anna Funder: Amivé lettünk
Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában
Lawrence Durrell: Alexandriai négyes