Alice ​hálózata 194 csillagozás

Kate Quinn: Alice hálózata

A ​második világháborút követő felfordulás idején egy amerikai egyetemista lány, Charlie St. Clair teherbe esik hajadonként, és közel jár ahhoz, hogy jómódú családja kitagadja őt. Ráadásul kétségbeesetten kapaszkodik a reménybe, hogy hőn szeretett unokatestvére, Rose, aki a háború alatt eltűnt Franciaország nácik megszállta részén, talán még él. Így amikor a szülei Európába küldik, Charlie Londonba szökik, eltökélve, hogy kideríti, mi történt az unokatestvérével. Ehhez Eve Gardinertől remél segítséget, aki egy iszákos, láncdohányos és rendkívül ellenszenves nő. Neki is van egy titka: egy női kémhálózat ügynöke volt, az Alice-hálózaté. Eve lelepleződött, és meg kellett tapasztalnia a háború legkegyetlenebb oldalát. Először nem akar Charlienak segíteni, ám a fiatal lány egy férfi nevét említi, akit Eve egykor szeretett, és aki gyanúja szerint elárulta a németeknek. Vajon él még a férfi, és más asszonyok végzete is az ő lelkén szárad? Eve elhatározza, hogy kideríti a férfiról az… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mont Blanc válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2018
528 oldal · ISBN: 9789634993308 · Fordította: Tomori Gábor
>!
Maxim, Szeged, 2018
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632619354 · Fordította: Tomori Gábor

Enciklopédia 26

Szereplők népszerűség szerint

Charlie St. Clair · Evelyn Gardiner · Finn Kilgore

Helyszínek népszerűség szerint

Lille


Kedvencelte 27

Most olvassa 13

Várólistára tette 247

Kívánságlistára tette 179

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

K_Kata99>!
Kate Quinn: Alice hálózata

„Úgy fejezte be, ahogyan élt: katonaként.”

Olvastam már több könyvet is, melyben a világháború szörnyűségei, koncentrációs táborok, elszakított családok, elpusztított városok és megcsonkított emberek álltak a középpontban.
Ha visszagondolok ezekre a történetekre, azt kell mondjam, hogy az egyik legnagyobb hatással az Alice hálózata volt rám.
Fájt a lelkem, lejöttek a könnyeim, és a hideg rázott egyes részek olvasásánál.
Úgy éreztem, mintha én is ott lennék 1915-ben, Lille-ben Eve-vel és Lilivel együtt. De csak külső szemlélőként, mert ezt a reménytelenséget, kilátástalanságot és megalkuvást lapokon keresztül, olvasva nem lehet átérezni, ezt át kellett volna élni. Így hát ott maradtam gondolatban a járda szélén és csak figyeltem. Feltettem magamban a kérdést, vajon én tudtam-e volna olyan bátor lenni, mint Eve, Lili, Violette vagy bármelyik ember, akinek szembesülnie kellett a megszállással és annak következményeivel.

A két főszereplő, Charlie és Eve sorsa egybefonódik, együtt keresik az igazukat, a békét, a megnyugvást. Múltbeli sebeket tépnek fel, akadályokba ütköznek, de kitartanak.

Elképesztő, hogy nők, mint kémek, mennyi mindent feláldoztak, mennyi mindent elviseltek, milyen önfeláldozóak és kivételesek voltak. Emberéleteket mentettek.

Ezt a könyvet olvasni kell!

15 hozzászólás
Tünde1>!
Kate Quinn: Alice hálózata

„Mocskos egy szakma ez."
Ez az idézet a fenti regényből való.Hitelesen,borzalmakkal teli világról szól.A kémek kéme-Eve-a főszereplő sorsán mutatja be a háború borzalmait.A női kémek minden eszközt megragadnak,hogy a céljukat elérjék.Izgalmas,fordulatos,valóságos.
Egyszerre volt szomorú és felemelő.Tetszett a váltott szemszög,letehetetlen olvasmány.
Grasse vidéke nagyon megtetszett.:)

2 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Kate Quinn: Alice hálózata

Bővebb értékelés a blogomon:
https://konyvelvono.blogspot.com/2020/11/kate-quinn-ali…

Azt hiszem, hogy mindenkinél eljön az a pillanat az életében, mikor ráeszmél, hogy az adott kor, melyben él és az adott társadalom, mely körülveszi, bár változik némiképpen, de sose elengedően. Egy örök körforgás a nemek közti megkülönböztetés, és sokan gondolhatjátok, egy újabb feminista nézőpont, ki kell, hogy ábrándítsalak, szó sincs erről. Csupán a saját lelkem háborgását próbálom csillapítani, mikor eme sorokat írom.

Újabban több olyan könyvet veszek kézbe, mely valamilyen formában emberi sorsokkal foglalkozik. Hogy ez most női vagy férfi, teljesen mindegy, csak az számít, hogy ezt a mérhetetlen tudás utáni szomjamat, valamelyest csillapítani tudjam. Ez több-kevesebb sikerrel történik, de pont ezért nem könnyű tematikában olvasok, és pontosan sejtem minden egyes új kötetnél, hogy valamilyen szinten meg fog érinteni.

Azon személyek táborát gyarapítom, akik nem tudnak elmenni embertársaik mellett, hogy ne adakozzanak, ne legyen pár kedves szavaik a másikhoz. Ennek egyik oka, hogy sokszor belenézek az emberek szemébe, és visszahőkölők. A legtöbb esetben üresség, fáradtság, szomorúság, vagy egy bizonyos kihívó pillantás, de semmi vidámság, kedvesség, és egyszerűen bánt. A másik indokom, pedig az, hogy számomra is jólesik, mikor valaki veszi a fáradtságot és rám mosolyog. Nem kérdez, nem akar semmit, csak megosztja velem egy apró pillanatát. Tudom, hogy káosz az életünk, de messze se olyan rossz, mint bizonyos korok szülötteié, akiknek nem volt más választásuk, mint harcolni, vagy meghalni.

Tudom, kicsit szélsőséges gondolatok ezek, de miután becsuktam eme kötet utolsó lapját, ezen és ehhez hasonló gondolatok árasztottak el. Mostani olvasásom alanya témakörében elég súlyos, egy két világháborút érintő életpályák halmaza.

A kötet három nő sorsát mutatja meg olvasójának. Viszont nem egyértelműen, mert főszereplőként megismerjük Charlie St. Clair, egyetemistát, aki a második világháború után felkerekedik, hogy megkeresse egyetlen barátnőjét és családtagját, kinek nyoma veszett. Charlie első útja egy bizonyos Eve Gardinerhez vezet, melyről kiderül, hogy ő a történet másik fő karaktere. A kettejük kapcsolata, bár nehézkesen indul, egy nagyon szép kapcsolati és jellemfejlődésnek lehettem tanúja. Míg Charlie a történet szerinti jelenben gondolkodik, cselekszik, addig Eve a múltból lép elő, jelenkori énje visszaemlékezéseiből bontakozik ki az olvasó előtt. A két nő sorsa bizonyos szinten hasonló, bár Eve élete tele van hazugságokkal, ármánnyal és bosszúval. Úgy gondoltam evvel meg is vagyok, de rá kellett döbbenjek nem egészen. A múltból kiindulva felsejlik egy harmadik női szereplő is, melynek kiléte sokáig homály fed, de ahogy alakulnak a történtek, egyre jobban belopja magát a szívekbe, és a végén egy teljes karaktert ismerhettem fel személyében, akinek szerepe nagyon fontos az események alakulásában. Az ő sorsa is kegyetlen, és be kell, hogy valljam érte sírtam a legtöbbet. Visszatérve a másik két hölgyeményre, míg az egyik a történések alakulása folyamán válik igazán nővé, és felnőtté, addig a másiknak is hasonló átalakuláson kell átesni, csak egy sokkal nehezebb térben és időben. A két lélek esszenciája nagyon azonos, mert bár döntéseik alapján kerülnek bele igazán az életbe, mégis a háború szennye formálja őket és a társadalmi elvárások….

Szösszenet P>!
Kate Quinn: Alice hálózata

Nagyon szerettem ezt a könyvet, több szempontból is. Szívesen olvasok kém-történelmi regényeket, és valós események alapján íródott regényeket.
Eve története által megismerhetjük a háború borzalmait, és a női kémek lehetetlen, önfeláldozó életét. Tele van veszéllyel, kihívással, önfegyelemmel, állandó kontrollal és sajnos szenvedéssel.
A 3 főszereplő más-más módon érintett a háború borzalmaival, más veszteségekkel és titkokkal élték túl. Az igazság keresése, az önvád, a bosszú végigkíséri az életüket, azonban a történet végére helyére kerülnek a feldolgozatlan, keserű lelki gyötrődések.
Rendkívüli regény ez, rendkívüli szereplőkkel.

3 hozzászólás
Jagika P>!
Kate Quinn: Alice hálózata

Nyári olvasmánynak remek könyv volt.
Természetesen a történelmi múlt itt is érdekes, sőt megrázó és megható volt, de a szerelmi szálak között sajnos kissé elveszett…
Annak örültem, hogy valamelyest emléket állít Louise de Bettignies és a többi kémnő áldozatos életének, halálának, de Charlie nem éppen rokonszenves alakja erőszakosan elnyomta mindezt. off
Számomra igencsak túlírt regény. És ahogy a könyvben olvastam: „Ez nagyon hollywoodi szöveg.”(447. o. )

3 hozzászólás
Kiss_Julianna >!
Kate Quinn: Alice hálózata

Nagyon nehezen haladtam az olvasással. Közhely, de valószínű nem jól időzítettem. A történet jó, az elbeszélés is. Velem volt, van a baj. Félve olvastam, mivel tudtuk mi történt Eva kezével. Vártam a borzalmat, amit meg is kaptam. Nem részletezve, de eléggé leírva ahhoz, hogy elborzasztszon. A végkifejlett várható volt. Csodálattal töltött el Alice hálózata, bátorságuk, és elszántságuk, tudva, hogy pengeélen táncolnak. A félpont levonás csak az én rossz időzítésem miatt van.

kratas P>!
Kate Quinn: Alice hálózata

Igazán csodálatos könyv a bátorságról, barátságról és hősiességről.
És nagyon jó stílus, sikerült a szerzőnek olyan szinten bevonnia a történtekbe, hogy őszintén gyűlöljem René-t és lassan, de biztosan megszeressem Eve-t. És méltó emléket állítson Lilinek és a többi hősnek, akik a jó ügy érdekében életüket áldozták.

Sippancs P>!
Kate Quinn: Alice hálózata

Hűha. Az ember nem talál szavakat, főleg miután elolvasta A szerző jegyzete és A könyvről c. fejezeteket is. Egyszerűen nem gondoltam volna, hogy az írónő ennyi mindent merített a valóságból: Louise, az Alice-hálózat, Cameron, Oradour-sur-Glane…. – utóbbiról, bármennyire is borzalmas, muszáj lesz többet informálódnom.
Nagyon-nagyon jó könyv volt. Kétszer is éjszakába nyúlóan olvastam, mert nem hagyott nyugodni sem Eve, sem Charlie (Rose) története. Elképesztő, hogy ezek a nők, ezek a lányok (!) mit véghez nem vittek, mint kémek, feláldozva ezzel a fiatalságukat, az ártatlanságukat, az egészségüket, az életüket! Charlie vonala ezzel szemben egy leheletnyivel lagymatagabb volt, annak ellenére, hogy Finnt imádtam, és nagyot nőtt a szememben a lány azzal, ahogy Renét spoiler.
Tetszett a két szál összefonódása, a bosszú, Charlie és Eve unoka-anya/nagymama kapcsolata, azért pedig roppant hálás vagyok az írónőnek, amiért megismertette velem az Alice-hálózat történetét.
5 csillag, és a kedvencek között a helye.

kerimaci P>!
Kate Quinn: Alice hálózata

Egy újabb Reese Whiterspoon Book Club gyöngyszem és úgy látom Reese nem téved :) vagy csak nagyon hasonló az ízlésünk :)
Ami a könyvet illeti nagyon tetszett a történet, annak felépítése aki olvassa értékeléseim, tudja, hogy nekem nagyon bejön az időben való ugrálás :D. Nem is gondoltam, hogy a világháborúk körüli történéseket még egy újabb köntösbe lehet bújtatni, de az írónőnek sikerült. Megjegyzem nagyon olvastatja magát a könyv :).
Bátor nőkről szóló történet, ami ráadásul igaz történet szálakat is tartogat. Szerettem a három főhős közötti eszmecseréket :), és végül is kibontakozott mindenki egyedi történetszála és fejlődésük is, persze legjobban ez Charlienál figyelhető meg, hogyan lesz egy fiatal lányból felnőtt nő. Megmondom őszintén a végén a szerző jegyzetét olvasva döbbentem csak meg igazán, hogy itt bizony nem csak kitalációról van szó.
Párszor tátva maradt a szám ám a történet alakulásán és pont ezt szeretem egy könyvben, hogy azt érezzem még még még akarom olvasni! :)
Olvassátok ti is! ;)

Mariann_ P>!
Kate Quinn: Alice hálózata

Megmondom őszintén nehezen szántam rá magam az olvasásra, mindig hátrébb tologattam a polcomon. Aztán most eljött az ideje. A történettel is nehezen barátkoztam meg, idő kellett a ráhangolódásra.
Majd annyira megfogtak a régmúlt eseményei, hogya bohókás jelen eltörpült mellette. Minden tiszteletem a fiatalságukat, egészségüket feláldozó fiatal lányoké, akik először talán nem is tudták mibe keverednek a kémkedés bevállalásával, utána pedig a borotvaélen táncolás a napi rutinhoz tartozott. A lányok közt barátságok szövődtek, a lebukás, lelkiismeeret furdalás egy életen át hordozott sebbé vált.A végére azért némi kárpótlást kaptunk. A külvilág szemében ezek a kémnők keménnyé, férfiassá váltak a háború veszélyei közepette, valójban belül érzékeny , törékeny nők voltak, amit egyetlen arcmimikával sem árulhattak el.Egy kicsit zavart amikor az 1915-ben történtek összemosódtak a jelennel (1947 ), de hamar rá lehetett jönni melyikben is járunk.
A végére kiérdemelte a maximum csillagozát.
Mélységes tisztelet a korszak poklát megjáróké.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

K_Kata99 P>!

– Tudom én, mit mondanak a skótokról – nyögtem nagy nehezen. – Hazugok mind.
– Azok az írek. Egy skótnak nem kenyere a hízelgés.

293. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Charlie St. Clair · Finn Kilgore
3 hozzászólás
K_Kata99 P>!

– Pompásan éreztem magam – mondta ünnepélyesen. – Holnap majd felhívlak.
– A fiúk sosem hívnak fel.
– De a férfiak felhívnak.

430. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Charlie St. Clair · Finn Kilgore
K_Kata99 P>!

– A jók soha nem maradnak életben. Meghalnak lövészárkokban, meg kivégző osztagok előtt, meg mocskos börtönpriccseken olyan bűnökért, amiket nem követtek el. Ők mindig meghalnak. A gonoszok élnek vidáman tovább.

154. oldal

K_Kata99 P>!

A megbocsátás sokkal jobban fájt, mint a gyűlölet.

403. oldal

K_Kata99 P>!

Nagyon felszabadító, ha senki más véleménye nem számít, csak a sajátod.

251. oldal

Kapcsolódó szócikkek: vélemény
Tünde1>!

Megannyi drágakő rejlik a sötétségben észrevétlen,nagyon-nagyon messze attól,hogy felszedjék és kicsiszolják.

166. oldal

theodora P>!

Az első ember, akivel Angliában találkoztam, hallucináció volt.

(első mondat)

K_Kata99>!

Úgy fejezte be, ahogyan élt: katonaként.

419. oldal

K_Kata99>!

– Maga nem rossz ember, Finn. Egy istenverte roncs, de nem rossz ember.

358. oldal

K_Kata99>!

A bűntudat és a gyász talán nem elégíthető ki, amíg az igazság meg nem kapja a magáét.

476. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Amy Harmon: Homokból és hamuból
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
Isabel Allende: Kísértetház
Lisa Wingate: Elrabolt életek
Diana Gabaldon: Szitakötő borostyánban
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
María Dueñas: Öltések közt az idő
Fábián Janka: Julie Könyvkuckója
Rosella Postorino: A Farkas asztalánál
Jojo Moyes: Akit elhagytál