Titkok ​őrzője 172 csillagozás

Kate Morton: Titkok őrzője

„…minden ​ember életében van egy pillanat, amikor útkereszteződéshez ér, s valami döbbenetes történik, ami az egész életét megváltoztatja.”

1941: Elsötétítés. Harsognak a szirénák, Londonra bombák hullanak, ám Dorothy csak azzal törődik, hogy megteremtse saját önálló életét. Ő más. Nem olyan, mint a szülei, ő sikeres, gyönyörű, és boldog akar lenni Jimmyvel. Mindenáron.
1961: Egy forró nyári napon, míg családja a suffolki tanyaháznál, a patak partján piknikezik, a tizenhat esztendős Laurel gyermekkori lombkunyhójában bújik meg, és arról álmodozik, hogy Londonba szökik, ahol fényes jövő vár rá. De még mielőtt véget érne az idilli délután, Laurel szemtanúja lesz egy döbbenetes bűnténynek, ami a világon mindent megváltoztat.
2011: Laurelt, aki immár körülrajongott színésznő, egyre inkább elborítják a múlt árnyai. Emlékek kísértik: édesanyja halálos ágya mellett testvéreivel felidézi azt a hajdani nyári napot. A rejtély vonzerejének engedve visszatér… (tovább)

Eredeti mű: Kate Morton: The Secret Keeper

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

>!
Cartaphilus, Budapest, 2014
486 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632663289 · Fordította: Borbás Mária

Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Gerald Nicolson (Gerry) · James Metcalfe (Jimmy) · Katy Ellis · Laurel Nicolson · Nella Brown · Stephen Nicolson · Vivien Jenkins

Helyszínek népszerűség szerint

London


Kedvencelte 32

Most olvassa 10

Várólistára tette 124

Kívánságlistára tette 128

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
KönyvMoly_1989
Kate Morton: Titkok őrzője

2018 első könyve… És milyen jól választottam! Kezdem azt hinni, hogy Kate Mortonnal nem lehet mellélőni. Könyvei emlékezetesek, érzelmesek, rejtelmesek, nagy csavarral a befejezésben.
Rég utáltam úgy főszereplőt, mint Dollyt… Ilyen egy önző, pénzéhes, gátlástalan némbert. Borzasztó… Ellenben Vivien egy csodálatos, nagylelkű nő volt, nagyon megkedveltem! Ekkora kontrasztot két ember között!
Az egész kötet egy tökéletes, titokzatos, emberi sorsokat hűen bemutató, részben romantikus, részben fájdalmas történet a háború szörnyűségei közepette.

>!
szilvamag
Kate Morton: Titkok őrzője

Bevallom nekem eddig kimaradtak Morton könyvei. Mindig csak hezitáltam felettük, hogy vajon merjek-e próbálkozni velük vagy sem, mely dilemmámhoz bizony a kötetek terjedelme is nagymértékben hozzájárult. De ez után a könyve után én most már mindre kíváncsi vagyok, mert imádtam olvasni, annyira gördülékeny és csodásan fülbemászó volt a stílusa, maga a történet pedig annyira izgalmas, hogy alig bírtam esténként letenni a könyvet. Úgyhogy azoknak, akik szeretik a családregényeket és a sok szálon futó érdekes és titkokkal teli II. világháborús történeteket, azoknak bátran ajánlom.
Bővebben: http://szilvamagolvas.blogspot.hu/2015/07/kate-morton-t…

18 hozzászólás
>!
Levandra P
Kate Morton: Titkok őrzője

Azt hiszem a hatalmas csavar tehet róla, hogy végül az erős közepesből, négycsillagos történet lett ez a regény. Szeretem Kate Morton könyveit, de már ő is ismétli önmagát. Észrevehető írói munkásságában az a sablon, amivel dolgozik.

Számomra fura az ilyen magas kort megélő karakterek sokasága, persze ettől még lehet életszerű. Ebben a regényben kimondottan problémás volt számomra, hogy kövessem, ki mennyi idős, nehezen azonosítottam be a „gyerekek” korát, így nem mindig volt eleven képem róluk.

Bevallom, a fényképek is sokszor megkavartak, főleg utólag, hogy most melyik képen kit látok. Itt éreztem is egy kis logikai bukfencet.

Dolly karakterét nem igazán szerettem, nem volt szimpatikus, megértem, ha valaki az ő szakaszait olvasva úgy érzi, inkább félbehagyná a könyvet. Hiszen éppen a főszereplő váltott ki belőlünk ellenérzést. De ez a történet nem ilyen egyszerű. A titkok itt sokkal mélyebben gyökereznek, mint elsőre gondolnánk.

Nekem még a fiatal Laurellel volt problémám. Dollyhoz hasonlóan ő sem lopta be magát a szívembe. Mivel ő kutatott a múlt után, muszáj volt megszoknom őt és kialakítanom valami képet róla, mert a felnőtt karakterét üresnek, személytelennek éreztem.

Vivient és Jimmyt viszont nagyon kedveltem.

>!
Zsófi_és_Bea P
Kate Morton: Titkok őrzője

Szeretem Kate Mortont, minden magyarul megjelent könyvét elolvastam. Most azonban, miközben ezt a könyvet olvastam, nagyon haragudtam rá. Ugyanakkor el kell ismernem a zsenialitását is. Nem tudom, van-e eddigi olvasmányaim között olyan könyv, amit felváltva untam és imádtam olvasni. Néha legszívesebben abbahagytam volna, de ugyanakkor hajtott a kíváncsiság és a történet tovább. Szóval Kate Morton zsenialitása ebben (is) rejlik, hogy olyan könyvet írt, ami egyszerre unalmas és mégis fogva tart. Múlt és jelen váltakozik, a jelen szál most meglehetősen eseménytelen és elnyújtott volt, nem is értem miért kellett Laurel nyomozását ilyen bő lére engedni, voltak benne annyira felesleges dolgok. Vagy ha nem is voltak feleslegesek, mert végül is minden összefügg egymással, akkor nagyon részletesek és unalmasak voltak. A jelen érzelmei nem hatottak meg, a szereplők nem kerültek közel hozzám. A múltban történtek sokkal érdekesebbek voltak, együtt tudtam érezni a szereplőkkel, és sokkal eseménydúsabb is volt a történet.
Ami viszont megmentette ezt a könyvet a tervezett 6 ponttól, az a történet vége. Annyira zseniális csavar volt benne, hogy leesett az állam!! Olvasás közben én is variáltam, gyártottam magamnak váratlan fordulatokat és hatalmas meglepetéseket, és fel is ütötte bennem fejét a meggyőződés, hogy engem már nem tud Kate meglepni, minden lehetséges csavar-variációt kitaláltam, de nem!!!! Megemelem a kalapom az írónő előtt, és a vége szempontjából ez volt a könyvei közül a legjobb! Csak kicsit rövidebbre, velősebbre és érdekesebbre fogta volna!!! :)
Bővebben:http://konyvutca.blogspot.hu/2015/10/kate-morton-titkok…

>!
Bur3sz
Kate Morton: Titkok őrzője

Bevallom, voltak fentartásaim a Távoli órák után, de kár volt! Nagyon jó könyv! Igaz, sokszor nekem visszaköszönnek a Távoli órák, hasonló a sztori, de mégis más. A kivitelezés meg ezerszer jobb! És a megoldás zseniális! Legalább is számomra. Olvasni kell!

3 hozzászólás
>!
meseanyu MP
Kate Morton: Titkok őrzője

Az eddigiek közül talán az egyik legjobb. Stílusban biztosan, mert nem volt semmi lélekegyedül, semmi modorosság. A történet talán nem annyira vadromantikus, mint az eddigiek, de pont ez a jó. Lélektanilag megalapozott, abszolút hihető történet. Azért nem kell megijedni, még mindig Mortonosan szövevényes, bár a fő csavarra kb. a két harmadánál rájöttem. De ez nem vont le az értékéből, és az sem, hogy kicsit hiányzott a vidéki kastély, mint színhely, még így is egy nagyon kellemesen olvasható, letehetetlen kötetnek bizonyult a számomra.

2 hozzászólás
>!
TheEArt P
Kate Morton: Titkok őrzője

Most kissé szomorú vagyok, hiszen Kate Morton eddig magyarul kiadott utolsó könyvét olvastam el, csuktam le roppant elégedetten a hátsó borítóját.
Na de milyen könyvét!
Lassú folyású a történet, több szálon, korban játszódik, ahogy ezt megszokhattuk. A regény elején történik valami és csak olvasunk, várjuk, együtt izgulunk, hogy a miértekre és a hogyanokra fény derüljön. Miközben a II. világháborús Londonból Greenacres gyönyörű vidékére látogatunk oda- vissza , a kusza történet szálai kisímulnak, hogy a könyv végén egyetlen világos ponttá teljesedjen ki a történet egy olyan zseniális csavarral, amire nem is számítunk.
…de menjetek fel a Greenacres- i tanyaház poros padlására, ott mindenkinek van egy lezárt , emlékekkel teli ládája, “AZT ott” nyissátok ki, jól nézzétek meg a tartalmát. Ha nem vagytok felületesek , akkor a “ kulcs “ a kezetekben lesz;-)
Az írónő stílusa egyedi, utánozhatatlan , emberismerete kiváló, a karakterábrázolásai varázslatosan jók és örülök, hogy MA él és csak azt kívánom : írjon, írjon és még írjon ilyen történeteket hiszen spoiler nincs hozzájuk fogható!

Szeretettel ajánlom ,olvassátok!

7 hozzászólás
>!
minnie
Kate Morton: Titkok őrzője

Szavakba sem tudom önteni, hogy mit érzek most, hogy letettem a könyvet.
De azért megpróbálom.
Amiért levontam fél csillagot:
– Először is nagyon haragszok az írónőre, mert én nagyon szeretem a történeteit. De már ez a 2. könyve, hogy olyan nehezen indul be. Pedig az alap sztori nagyon jó és a közepétől, amikor beindul.. hát váó!
– Megalkotott egy olyan borzalmas karaktert, hogy ilyet még nem láttam a könyveiben. Dolly karaktere.. hát fel tudnám képelni! Ha végig az ő szemszögét láttuk volna, hát biztos nem olvasom ki a könyvet.
És akkor itt jön a kérdés, hogy két negatívum miatt mért csak fél csillagot vontam le?
Azért, mert Vivien és Jimmy karaktere annyira fantasztikus. Imádtam róluk olvasni.
A vége felé, ahogy összeáll a kép.. teljesen elvarázsolt. Ezért vontam le csak fél csillagot a negatívumok miatt.
Plusz ahogy megoldotta az évek közti váltakozást. Zseniális volt. Végre nem kellett várni arra, hogy megtudjuk mi történt a múltban. Amit a Távoli órákban nagyon utáltam.
Szóval ez a könyve teljes mértékben megérdemeli a 4,5 csillagot, mert a sztori teljesen jól van kifejtve. Olyan sokáig nem húzta, mint a Távoli órákat és egyáltalán nem is olyan kusza. Mintha az írónő a két könyv között összeszedte volna magát. :)
És ráadásul végre nem sajgó szívvel és könnyes szemmel raktam le a könyvet. Hanem mosollyal az arcomon. :)

(És persze az is pozitívum, hogy London szívében játszódik a II. világháború alatt ❤)

>!
kávésbögre P
Kate Morton: Titkok őrzője

Nagyon vártam, nagyon izgultam éééés…. elmaradt a katarzis. Azt hiszem, a párhuzamos elbeszélések zavartak: mire kiderült VOLNA valami Dorothy spoiler életéből, addigra jött Laurel nézőpontja, és várni kellett egy csomót a folytatásra. Ettől nekem kicsit hatásvadász, kicsit nyújtott lett az elbeszélés, sőt, Laurel szemszöge mintha csak azért lett volna, hogy növelje az oldalszámot: mert a sztori szinte pont feleennyiben is elmesélhető, még akár élvezhetően is. A csattanónál hümmögtem egy sort spoiler, de a mindent elsöprő húúúúú elmaradt. Sajnálom, pedig a Felszáll a köd nagyon jó volt.

2 hozzászólás
>!
Szamღca
Kate Morton: Titkok őrzője

Nehez dio volt most ez nekem. Nagyon lassan, mondhatni kinlodva ment az olvasas.
Nem hozta szamomra Kate Mortontol megszokott stilust, konnyedseget es gordulekenyseget. Tobbszor felmerult bennem, hogy felbehagyom. A tortenet sok helyen unalmas volt es szinte vegig nyomaszto. Dollyt ki nem allhattam. A jelent meg majdnem jobban szerettem mert ott nem kellett „talalkoznom” Dollyval. Viszont a jelenben meg ott volt a haldoklo anya ami nem igazan dobott a hangulatomon…. Hianyoltam a korabbi torteneteiben megtalalhato videki kis kastelyt; idilli kornyezetet. Helyette ott volt a romos; loportol poros, szurke London; a bombazasok, felelem, legitamadasok; robbantasok…..
Viszont a vege miatt meg kell emelnem a kalapom Kate Morton elott es a vege miatt valoban megerte vegigszenvedni a konyvet. Eddig is tudtam, hogy az irono a befejezesek nagy mestere. Ebben most sem okozott csalodast.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Belle_Maundrell

Talán minden gyermek rabja bizonyos mértékig a szülei múltjának.

222. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyerek · múlt · szülő
>!
Bur3sz

Az igaz barát fény az éjszakában.

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Vivien Jenkins
>!
FreeAngel

– Mi lehetne tökéletesebb, mint összeházasodni azzal, akit szeret az ember?
(…)
– Mi lenne tökéletesebb, mint a szerelem?

397. oldal

Kapcsolódó szócikkek: James Metcalfe (Jimmy) · Vivien Jenkins
2 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 

Mindannyiunkat az alakít, amit megéltünk.

124. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Laurel Nicolson
>!
No_Exist

Mint régi fényképeknél gyakran (…), van valami szörnyen kijózanító azoknak az embereknek a mosolygó arcában, akik még nem sejtik, milyen sors vár rájuk.

309. oldal

>!
Belle_Maundrell

– Minden alkalmat megragadok, hogy felmászhassak a toronyba. – Elmosolyodott, és összeesküvő módjára közelebb hajolt. – Csigalépcső vezet oda, a nagyterem faborításába rejtett ajtón át lehet elérni. Roxfortban érzi magát az ember.
Laurel természetesen olvasta a Harry Pottert és nem kevésbé bűvölték el az ódon épületek, mint bárki mást; de a nyitva tartás ideje korlátozott, Katy Ellis levelei karnyújtásnyira vannak, és e két tény elegye vakrémületet keltett benne a gondolatra, hogy további perceket pazaroljon akár az építészet, akár az irodalom megtárgyalására Bennel. Értetlen mosolyt varázsolt az arcára ("Roxfort?"), ami őszinte sajnálkozást váltott ki ("mugli"), és elindultak kettesben.

349. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harry Potter · Katy Ellis · Laurel Nicolson · mugli · Roxfort
>!
TheEArt P

Munkám során egyik legerősebb bizonyosságom, hogy a gyermekkorban nyert hitrendszertől az ember sosem szabadul teljesen, egy időre alámerülhet, de a szükség órájában visszatér, hogy felöltse a beléköltözött lelket.

>!
Belle_Maundrell 

A múlt rút emlékeit felülírják az újak.

456. oldal

Kapcsolódó szócikkek: múlt
>!
Belle_Maundrell 

– Ha egyedül találjátok magatokat a sötétben, a csillagok megmutatják a hazafelé vezető utat.

197. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csillag · Stephen Nicolson
>!
No_Exist

… minden ember életében van egy pillanat, amikor útkereszteződéshez ér, s valami döbbenetes történik, ami az egész életét megváltoztatja.

10-11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Laurel Nicolson

Hasonló könyvek címkék alapján

Paula Hawkins: A lány a vonaton
Robin O'Wrightly: Kettős kereszt
Jane Harper: Aszály
Christian White: Az elveszett gyermek
Louise Doughty: Dupla spirálban
Elizabeth Haynes: A lélek legsötétje
Helena Silence: Ezüsthíd
Baráth Viktória: A főnök
Karen Rose: Vigyázz rám
Leylah Attar: The Paper Swan – Papírhattyú