Az ​elfeledett kert 657 csillagozás

Kate Morton: Az elfeledett kert

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy kislányt magára hagynak 1913-ban egy Ausztráliába tartó hajón.

Lélek egyedül érkezik, csak egy kis bőrönd van vele, benne néhány ruhadarab meg egyetlen könyv – egy gyönyörű mesekönyv. A gyermeket befogadja a kikötőmester és felesége, és mint a magukét nevelik fel. Huszonegyedik születésnapján elmondják neki az igazságot, és „Nell”, aki úgy érzi, hogy kicsúszott alóla a talaj, nekivág, hogy megtudja, ki is ő valójában. Kutatása során eljut a Cornwall partján álló Blackhurst Udvarházba, és nyomára jut a Mountrachet család titkainak. De csak Nell halála után folytatja a kutatást az unokája, Cassandra, és akkor áll össze a kirakós rejtvény valamennyi darabja.

Eredeti megjelenés éve: 2008

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
624 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632454535 · Fordította: Borbás Mária
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
624 oldal · ISBN: 9789632457642 · Fordította: Borbás Mária
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
624 oldal · ISBN: 9789632454535 · Fordította: Borbás Mária

4 további kiadás


Enciklopédia 70

Szereplők népszerűség szerint

Eliza Makepeace · Georgiana Mountrachet · Nell Andrews · Rose Mountrachet · Adeleine Langley · Adeline Mountrachet · Cassandra Ryan · Christian Blake · Linus Mountrachet · Nathaniel Walker

Helyszínek népszerűség szerint

London · Anglia · Ausztrália · Cornwall


Kedvencelte 155

Most olvassa 27

Várólistára tette 521

Kívánságlistára tette 406

Kölcsönkérné 12


Kiemelt értékelések

Márk_2011>!
Kate Morton: Az elfeledett kert

Azzal élj, amid van és ne sajnáld, amid nincs."

Nem találok szavakat. Ez a könyv egy csodás mesekönyv.
Az írónő gyönyörű történetté szőtte a mese fonalát.
Úgy olvastam, úgy ittam szavait, mint ahogy a gyermek anyja esti meséjét hallgatja.
Több mint 600 oldal rejtély, és én szinte az elejétől éreztem mi is lesz a megoldás, de folyamatosan elvitt az írónő, el az Ő titkos elfeledett kertjébe, oda ahol a megoldás kulcsa „pihen”.
Bárcsak korábban szántam volna rá magam az olvasására, de azt hittem nem az én történetem lesz, pedig az, ó mennyire is az!
Hatalmas kedvenc!
♥-ből ajánlom!

41 hozzászólás
Finn_Hudson>!
Kate Morton: Az elfeledett kert

Nehéz szavakba öntenem, mennyire magával ragadott ez a regény.
Bár az elején voltak kételyeim, hogy nem igazán nekem való történet lesz a lassú cselekmény és a hirtelen felbukkanó szereplők miatt, pár fejezet után már minden félelmem elszállt. Gyönyörűen megfogalmazott családregény érdekes rejtéllyel a központban, ami több ember életét is jelentősen befolyásolta. Fájt a szívem Elizáért, Nellért és Cassandráét, és azért, hogy nem mindegyiküknek sikerült megtalálni a boldogságot.
Első könyvem volt Kate Mortontól, de biztosan nem az utolsó.

4 hozzászólás
_Eriii>!
Kate Morton: Az elfeledett kert

Hihetetlen módon elvarázsolt ez a családtörténet. Csodaszép volt, és én imádtam minden egyes sorát. Nagyon izgalmas és lenyűgöző volt, ahogy az írónő felvezeti a történetet, ami tele volt titokkal, hazugsággal, csalással, árulással. A történet három szálon fut, és mindhárom hihetetlen módon izgalmas volt. A jelenbeni főhősnő egy száz éves titok nyomában ered. A múltbeli főhősnő meg egy csomó megpróbáltatáson megy végig. Nagyon izgalmas volt végig követni útjukat. Amit még kiemelnék az a szerelmi szál, ami szinte csak az utolsó oldalakon mutatkozik, és ezért történetbe ténylegesen megmaradnak a fontosabb elemek. Olyan érzésem volt olvasás közben, mintha én is részese lettem volna a nyomozásnak. Nagyon ajánlom…..

Mrs_Curran_Lennart P>!
Kate Morton: Az elfeledett kert

Már épp itt volt az ideje olvasni valamit az írónőtől, mivel a könyvei remek értékeléseket kaptak. Amúgy is szeretem a családregényeket, a 100 éves titkokat (Az Éjféli rózsa és a Vadvirágok lányai is kedvenc lett). A történet Angliában kezdődik és az 1900-as évek elejét a kis Eliza szemével láthatjuk. Rajta kívül még Nell és Cassandra szálán fut a cselekmény. Nell múltja utáni nyomozását az unokája, Cassandra fejezi be, a szálak pedig Cornwallba vezetnek. Ide utazik Ausztráliából, hogy megfejtse, ki és miért tett egy kislányt egy Ausztráliába tartó hajóra. Olyan jól elrejtett titokról van szó, amihez alapos nyomozómunkára és a helyiek segítségére van szükség. Ki volt Rose és Eliza? Hogyan alakult az életük?
A cselekmény lassan folydogál, három szálon – három különböző időben fut,mire belemerülnék az egyikbe, jön a váltás. Ráadásul előbb tudtam meg az igazat, mint a főhős, úgyhogy utána drukkolhattam is neki, hogy végre ő is rájöjjön. A szerelmi szál a történetben egyáltalán nem jelentős, bár aranyos volt. A hangsúly leginkább Rose és Eliza barátságának és jellemének fejlődésén és változásán van. Na és persze kell egy gonosz, irigy banya ide is, nehogy túl szép legyen a történet.

2 hozzászólás
Ottilia P>!
Kate Morton: Az elfeledett kert

A maga nemében kitűnő regény; remekül felépített, könnyed stílusú, dús fantáziára valló, romantikus, de nem túlzottan érzelgős írás. Több idősíkban játszódó, 100 éven átívelő, titkokat rejtő, azok után nyomozó, majd megfejtő történet, amelyben a szerző kellő arányban vegyíti az élvezetet és a szomorú, kellemetlen érzéseket kiváltó részeket.

Sajnos nagyon sok a könyvben a gépelési hiba, és nekem a cserépedény megtalálása már nem kellett volna, az zökkentett ki, és ébresztett fel álmodozásomból, az olvasottak átéléséből. Jobb lett volna, ha marad egy apró titok, egy homályban maradó részlet.

A mesék zseniálisak! De jó lenne látni az illusztrációkat is! A olvasó ugyan óhatatlanul elképzeli és kezében érzi (szagolja, simítja) az ódon, bőrkötéses, csodákat rejtő mesekönyvet.

Varázslatos a szirt, a kilátás, a tenger, a szirti ház, a labirintus, de különösen a titkos kert. De szívesen heverésznék és olvasgatnék ott nyaranta élvezve a hangokat, illatokat és ízeket! Imádtam a régmúlt időkben kószálni. Jól szórakoztam, kikapcsolódtam, és most pont erre volt szükségem.

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2011
622 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632454535 · Fordította: Borbás Mária
ZsúésKrisz_Olvas>!
Kate Morton: Az elfeledett kert

Lenyűgöző, szinte hibátlanul felépített családregény. Tele titkokkal, intrikával és persze az elmaradhatatlan szerelemmel és járulékával a szenvedéssel.
A végkifejlet ugyan már előre sejthető, mégis melegséggel tölti el az embert. Na és a történetbe szőtt mesék…egyszerűen zseniálisak.
http://zsuolvas.blogspot.hu/2016/10/kate-morton-az-elfe…

B_Tünde P>!
Kate Morton: Az elfeledett kert

Amikor olvasás közben azzal szórakoztatom magam, hogy azt próbálom kiszámolni, a könyv hány százalékánál tartok, az nem jelent túl jót – és itt ez történt, folyamatosan azt figyeltem, mikor lesz már vége.
Elég szövevényes volt a történet, ami önmagában nem lett volna baj, de az időbeli ugrások miatt nagyon széttöredezett, sokszor nehezemre esett újra felvenni a fonalat és kibogozni, hogy akkor most melyik idősíkon vagyunk éppen, és ki kicsoda. Elnézve a magas százalékot és az értékeléseket, ez valószínűleg nem a könyv hibája. Talán túl sokat vártam tőle, vagy rosszkor olvastam, nem tudom, de nem volt hozzá elég türelmem, egyáltalán nem kötött le. És még valami, ami szerintem „megalapozta” a viszonyunkat: a „lélekegyedül” kifejezés, ami az első oldalakon rögtön a szemembe ötlött. Bár nem tetszett különösebben, de azt gondoltam itt egy új szófordulat, de érdekes, ezzel még soha nem találkoztam. Néhány oldalon belül kb. ötödszörre olvasva azonban már borzasztóan idegesített, és ezt sajnos a történet sem tudta feledtetni.

2 hozzászólás
Szösszenet P>!
Kate Morton: Az elfeledett kert

Első olvasmányom a szerzőtől, és nagyon megszerettem a stílusát. A történet nem túl egyedi, de nagyon jól felépítette a regényben. Voltak benne fordulatok, bár a végén nem ért nagy meglepetés, hamar sejtettem, hogy Nell kinek a gyermeke. Ettől függetlenül nagyon élvezetes olvasmány volt.
Visszatérve Nell alakjához, valamiért Szabó Magda Emerenc alakja jutott eszembe, talán az erős, határozott és kevés érzelmet kimutató jellem miatt.
Ami simogatta a lelkem és nagy örömöt okozott, az az, hogy a könyvben nagyon tanulságos és különleges mesék szerepelnek. Kedvencem Az öreganyó szemei volt. ( Elolvastam kétszer is, :-) )
Szeretnék még több regényt is olvasni a szerzőtől, talán a Felszáll a köd lesz a következő.

3 hozzászólás
DarknessAngel>!
Kate Morton: Az elfeledett kert

Hiszel a sorsban, a végzetben? Egy a természetnél is nagyobb hatalomba, ami a markában tart mindannyiunkat? Mert mi más lehetne, ami képes ilyen pusztításra, ami egy család sorsát, ekkora tragédiával pecsételi meg?
Ez a történet mérhetetlenül szomorú. A szereplők élete tele van sorscsapásokkal, mindent átitat a keserűség, mindenki csak egy jobb, egy szebb életre vágyna.
Egy beteg kislány az egészségéről álmodik, egy férjről, akit szerethet, és egy gyermekről, aki a boldogságuk beteljesedése lenne.
Egy másik, szegényebb kislány csak azt szeretné, ha szeretnék, és lenne mellette valaki. Ő jószívű, és sosem panaszkodik, vidám. A lelke gyönyörű.
Aztán ott van az a kislány, akivel az egész történet elkezdődik. Senki sem tudja ki ő, később már maga a lány sem. Ő csak az igazságot szeretné tudni. Vele kezdődik , és vele is ér véget minden.
Mindenki helyesen szeretne cselekedi, csak az a baj, hogy mindenki mást lát helyesnek, és ezért történik egy csomó tragikus esemény. Lehet, el lehetett volna kerülni, de az is lehet, hogy ez volt megírva, így akarta a sors.

Hiába ennyire szomorú a történet, azért a szépség, a varázslat mégiscsak ott bujkál a lapokban. Kate Morton elérte, hogy újra könnyekre fakadjak, és hogy még egy kedvencet avassak.

Miestas>!
Kate Morton: Az elfeledett kert

Kedves Kate Morton !
Szeretek veled titkok után nyomozni, felfedezni a kapcsolódó szálakat, régmúlt időkben bóklászni, régi kúriák, kertek múltját megismerni, szerelembe esni, szenvedni a hősnőkkel, és szeretem azt a könnyed írói stílust, ami még kellően rózsaszínű ködbe von, de nem csöpög a cukormáztól. Szeretem azt az írói vénát, ami tudja, hogy hol kell meghúzni a vonalat, hogy még higgyem, ami le van írva, hogy még ne dobjam félre, hogy ne mondjam azt badarság, ezt nem hiszem el…. Nekem a könyveid a kikapcsolódást jelentik, és ez bőségesen elég…főleg az ilyen havas téli estéken.

8 hozzászólás

Népszerű idézetek

Belle_Maundrell>!

– Azzal élj, amid van, és ne sajnáld, amid nincs.

529. oldal, 43. fejezet

3 hozzászólás
Aquarius>!

A mesék különös élvezetet jelentenek, felkeltve a gyermekkor elbűvölő és olykor félelmetes érzéseit.

129. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyerekkor · mese
3 hozzászólás
DarknessAngel>!

– Erős akarattal a gyenge is erőre tehet szert.

244. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eliza Makepeace
3 hozzászólás
Miestas>!

– Kegyetlen úrnő az emlékezet, mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogyan táncoljunk vele.

509. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eliza Makepeace · emlékezet · Nathaniel Walker
1 hozzászólás
Belle_Maundrell >!

Aki a halál néma hajójára vált jegyet, mindig a rég eltávozottak arcát keresi a parti tömegben?

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
Majika>!

Akinek munkával tele a keze, annak a legboldogabb a szíve, mert az elméje szűkölködik időben, hogy a bút-bajt keresse.

114. oldal

Majika>!

[…] a múlt olyan, mint valami régi barát. Néha csak úgy beállít hívatlanul és el se megy!

578. oldal

Aquarius>!

Sose feledd, hogy kellően erős akarattal még a gyengék is nagy erővel rendelkezhetnek.

149. oldal

Majika>!

A sátán mindig talál szorgos kezeket gonoszságához.

342. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság · sátán
Belle_Maundrell >!

Emlékek kellenek ahhoz, hogy az ember életben tartsa a múlt dolgait.

445. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Kate Quinn: Alice hálózata
Kimberley Freeman: Csillagok az óceán felett
Papp Csilla: Szerelem újraírva
Diana Hunt: Jack árnyékában
Ken Follett: Egy új korszak hajnala
Lucinda Riley: A hét nővér
Jud Meyrin: A múlt bűnei
Lucinda Riley: Az olasz lány
Leah Fleming: A képeslap