Isten ​veled, gyermekem! 83 csillagozás

Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

Tudod, ​hogy nem tarthatod meg ezt a gyereket. De képes vagy rábízni valaki másra?
Mikor Heather megtudja, hogy teherbe esett, bár nem tervezte, rögtön világosan látja, hogy nem tarthatja meg ezt a babát. Már így is épp csak elevickél. De hogy tudná megállni, hogy ne szeresse ezt a gyermeket, aki ott növekszik a hasában? Úgy gondolja, Grace személyében megtalálta a tökéletes örökbe fogadó szülőt: magabiztos, jómódú, megvan mindene, ami Heathernek nincs. De mikor eljön a szívszorító pillanat, vajon Heather tényleg képes lesz rá, hogy odaadja a gyerekét? Képes meghozni a helyes döntést a kisbaba érdekében?
A két nő életét örökre összeköti, hogy ugyanazt a gyereket szeretik. És mikor már lassan megtanulnák, hogyan éljék furcsán összekapcsolódott életüket, megsemmisítő híreket kapnak, és törékeny világuk a feje tetejére fordul.
Mindketten fájdalmas döntésekre kényszerülnek, amitől az olvasó is kénytelen feltenni a kérdést: mit jelent anyának, szülőnek lenni.
A… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

>!
Álomgyár, Budapest, 2019
432 oldal · ISBN: 9786156013057 · Fordította: Moldova Júlia
>!
Álomgyár, Budapest, 2019
432 oldal · ISBN: 9786156013040 · Fordította: Moldova Júlia

Enciklopédia 1


Kedvencelte 18

Most olvassa 5

Várólistára tette 87

Kívánságlistára tette 85

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Pati28 P>!
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

”Meg bírom csinálni, még akkor is, ha ezzel meghal bennem valami, még akkor is, ha innentől kezdve életem minden napján hordozom majd a gyászt és a bűntudatot.”

Már a fülszöveg alapján is sokat sejtető történet körvonalazódik ki előttünk, ugyanakkor, nem gondoltam volna, hogy ennyire a hatása alá kerülök, ennyire elszomorít a könyv mondanivalója.
Felkészületlenül ért, hogy rögtön az elején, a prológus olvasása is össze fogja törni a szívemet, de rá kellett jönnöm, hogy ez a törés a későbbiekben sem fog begyógyulni.
Azt hittem, hogy lelkiekben készen állok egy ilyen nehéz olvasmányra, de igazán naiv voltam, mikor ezt gondoltam, így a folytatás során mindig bennem volt egy kis félsz.
Szavakkal nem kifejezhető, mennyi fájdalom, keserűség és bánat elevenedik meg a lapokon.
Az eseményeket Heather és Grace szemszögén keresztül követhetjük nyomon, mindkét fél érzelmeit a magunkénak érezhetjük.
Sosem egyszerű az, mikor örökbefogadásról van szó, hiszen a saját gyermekünk sorsa felett kell ítéletet mondanunk, de a könyv által közelebb kerülünk a témához, megismerjük az örökbeadó és az örökbefogadó fél álláspontjait.
Átérezzük szenvedéseiket, miközben velük együtt pro és kontra érveket sorolunk fel magunknak, hogy mi legyen a helyes döntés, mely egész életünkre kihatással lesz.
Sokszor kellett a könnyeimmel küzdenem, mégis tetszett a könyv, de az fix, hogy egy darabig szeretném elkerülni az ilyen jellegű regényeket.
Kate Hewitt-tól ez volt az első könyv amit olvastam, és biztos, hogy nem az utolsó.

Bookish_Moments_Blog >!
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

A fülszöveg elolvasása után úgy éreztem, hogy valóban egy komoly és kemény témát dolgoz fel – az örökbefogadást mindkét fél részéről.
A borító nekem tetszik, kellően figyelemfelkeltő és harmonizál a címmel, valamint magával a történet alapjával is. Azt pedig egyenesen imádom, hogy keményborítós!

Az Isten veled, gyermekem! című alkotás az örökbeadó édesanya és az örökbefogadó édesanya szemszögéből mutatja be egy örökbefogadás menetét, a nehézségeket és a kegyetlen érzelmi oldalt. Teljes mértékben meg tudtam élni a műben történteket. Sokszor éreztem azt, hogy nekem ez túl sok, ennek ellenére a könnyeimet törölgetve folytattam tovább az olvasást.
Ha pár szóval kellene jellemeznem: Megható, szívszorító történet tele fordulatokkal!
Az írónő gyönyörűen megírta ezt a művet. Sőt, rám tényleg nagy hatással volt és élveztem az olvasást. S ha mindez nem lenne elég, mindkettő édesanyával együtt tudtam érezni, a fájdalmukkal és a boldogságukkal egyaránt.

Ajánlom azoknak az olvasóknak, akik szeretik az érzelmes történeteket, valamint szívesen belecsöppennének egy olyan történetbe, ahol az örökbefogadás a fő téma!

Teljes értékelés:
https://bookishmomentsblog.blogspot.com/2021/01/kate-he…

Sippancs P>!
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

Két álmatlan, forgolódással teli éjszaka, rengeteg tépelődés, egy hatalmas adag düh és „vajon én mit tennék?” gondolatok – ezt adta nekem Kate Hewitt könyve.
Annak ellenére, hogy személyes tapasztalattal még nem rendelkezem, nagyon erősek bennem az anyai érzések, ezért bizonyos szempontból nehéz volt olvasni a könyvet. Eleinte egyértelműen Heatherrel szimpatizáltam, mondhatni, hogy az ő pártját fogtam, aztán jött egy hatalmas fordulat, a spoiler, és összekuszálódott bennem minden. Nem éreztem jogosnak részéről a havi egy szombatokat, hogy ilyen szinten megnehezítette Isaac és Grace életét, hogy ennyire mániákusan ragaszkodott a spoiler, ezért a 2. részben Grace-hez húzott a szívem. A 3. rész viszont teljesen összetört. Rettenetesen fájdalmas, ugyanakkor gyönyörű volt, ahogy ez a két nő, ez a két anya spoiler.
Szívszorító és megrázó történet az anyaságról, érdemes papírzsebkendővel is készülni.

kocybaba P>!
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

Mostanában jobbnál-jobb könyvekhez van szerencsém, és ez alól ez sem volt kivétel a kemény témája(i) ellenére sem. Mert ez egy szívszaggató, ólómsúlyú, bitang nehéz történet volt az anyaságról és a világ talán legnehezebb döntéséről, amely azt a kérdést teszi fel, hogy le tudnál-e mondani a gyermekedről? A saját húsodról és véredről?
Körültekintően járta körbe az örökbefogadás tárgyát, mindkét fél szemszögét nagyszerűen feltárva és végigkísérve, érzelmek garmadáját felvonultatva. Együtt éltem meg velük a mélységeket és magasságokat, óhatatlanul osztoztam abban amin keresztülmentek, mert annyira áthatóan, húsbavágóan volt megírva. Sokszor félre is kellett tennem a könyvet, hogy kicsit pihentessem és erőt gyűjtsek hozzá. Ha lenne gyermekem, ez után jól megszorongattam volna és egy darabig biztos nem engedtem volna ki ölelő karjaim közül. Mielőtt bárki is belekezd, alaposan vértezze fel a szívét.

zsanna525>!
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

Végtelenül szomorú és igazán papírzsepis könyv,amit sokáig nem fogok elfelejteni :(

readingsogood P>!
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

Akármennyire is szerettem volna szeretni, nem sikerült. Azt hittem érzékenyen fog érinteni, mivel a családomban is meghaltak páran rákban, tudom milyen ez a folyamat. Milyen valaki olyan mellett lenni, aki rákban haldoklik. Tusom milyen az, ha kisgyerek vagy, és úgy kell végig csinálnod ezt az egészet.
Ennek ellenére, mégsem szerettem. Vagyis ez nem teljesen igaz, mert voltak benne olyan részek, amelyek tetszettek.
Például amikor Heather elviszi Grace-t az ultrahangra, vagy maga Grace karaktere, az egész lénye. Számomra ő egy abszolút pozitív karakter volt, és ő miatta adtam szinte csak a 3 csillagot. Heather nekem olyan volt, mint egy gimis lány, szinte végig. Nyavajgott, önző volt, nekem egy kicsit hisztis is. Persze megértem azt, hogy órökbe adni egy gyermeket nehéz, legalább olyan nehéz, mintha benyúlnál a testedbe, kivennéd a szíved, és te magad tépnéd szét. Vagyis konkrétan ilyen lehet. De az, hogy elengedi a másik 3 gyereke érdekében, hogy jóra forduljanak a dolgok, de aztán mégis ragaszkodik hozzá annyira, hogy észre se vegye azt, hogy a középső lánya lopkod, meg 15 éves már komolyan fiúzik, hogy a legkisebb lányának olvasási nehézségei vannak, az már szerintem egy kicsit durva. Legalábbis engem felidegesített elég komolyan.
Hogy őszinte legyek, nem tudom, hogyan kellene hozzáállnom ehhez a könyvhöz, mert csalódtam benne. Annyira szerettem volna sírni rajta, elérzékenyülni, hogy együtt érezhessek Heather-rel, vagy Grace-szel esetleg Isaac-kel, de egyik sem ment. Egyikkel sem éreztem együtt és csak simán vége lett számomra. Fogalmam sem volt, hogy ennyire érdektelen leszek a végén.
Sajnálom ezt a történetet, mert nagyon szeretni akartam.

Ani88 P>!
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

Összetett, megrendítő, elgondolkodtató történet. Szívbe markol, kicsit összetör és ha előre tudom milyen fordulatot vesz, biztos nem olvasom el. spoiler

lady_An>!
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

Nagyon nehéz téma, nagyon nehéz döntések végig. Papírzsebkendős könyv, még nálam is, pedig én nem vagyok az a könnyen pityergős fajta.
Nem volt kiszámítható, én legalábbis nem tudtam kitalálni a végét.
Ami igazán tetszett az volt, hogy a szereplők olyan döntést hoztak egyiket a másik után, ami ellenkezik azzal ahogy én döntöttem volna. Azon járt az agyam, én nem ezt tettem volna, én máshogy csináltam volna, és mégis megértettem, és elfogadtam Heather döntését. Nagyon jól megírta a szerző miért döntött úgy ahogy, érthetővé tette, mondhatjuk elfogadhatóvá (tudom nem ez a jó szó) még akkor is ha én sosem választanám ezt az utat. És pontosan ezért ilyen megindító a történet. Mert az élet változik, valamiről úgy gondolod, hogy sosem tennéd meg, sohasem csinálnád, nem lennél rá képes , de előfordulhat, hogy muszáj vagy, úgy változnak a körülményeid, hogy nincs más megoldás, vagy csak két rossz közül választhatsz. Azt hiszem ezért mondják sokan, hogy „soha ne mondd, hogy soha”, és soha ne tégy megfellebbezhetetlen kijelentéseket, hisz nem tudhatjuk mit hoz a holnap.

noni55 P>!
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

Nem egy egyszerű témát dolgoz fel a könyv. Az öröbefogadás kérdése örökbeadó és örökbefogadó részéről. Mindkét fél szemszögét megismertem és mindkettőt meg tudtam érteni. A lelki vívódásaikat, érzelmeiket és félelmeiket. Kate a legvégén végül szerintem helyesen döntött, borzasztóan nehéz lehetett ezt a döntést meghoznia. Az utolsó oldalakon folytak a könnyeim, nehéz szavakat találni.

Nixii P>!
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!

Nem is tudom mit írjak hirtelen, ez a könyv teljesen ledöbbentett. A fülszöveget már az elején is ígéretesnek hittem, de totál mást vártam…nem ezt. Az okáról, hogy miért gondoltam másra fogalmam sincs, a lényeg, hogy pozítivan csalódtam, egész egyszerűen odáig voltam ezért a könyvért! Nem könnyű témát dolgoz fel, az írónő annyira csodálatosan bánt a szavakkal, hogy végig ott éreztem a szereplők között magam, teljesen áttudtam érezni a tehetetlenségüket, fájdalmukat és/vagy a boldogságukat! Nekem még nincsen gyermekem, mégis annyira megindító volt olvasni erről az erőteljes, visszavonhatatlan örök szeretetről az anya és a gyermek között, hogy megmondom őszintén sokszor megkönnyeztem, pedig nem vagyok egy nagyon érzelgős típus.
Ez a könyv mélyen megérintett, mindenféleképpen újra fogom olvasni! Köszönöm az élményt!


Népszerű idézetek

Pati28 P>!

Meg bírom csinálni, még akkor is, ha ezzel meghal bennem valami, még akkor is, ha innentől kezdve életem minden napján hordozom majd a gyászt és a bűntudatot.

48. oldal

Pati28 P>!

Több adatott meg nekem, mint azt valaha gondoltam. Több, mint amit valaha lehetségesnek tartottam volna.

241. oldal

Pandaland P>!

Mert a boldogság fáj, ha nincs kivel megosztani.

167. oldal

Pati28 P>!

Előrehajolok, azt kívánva, hogy nyisd ki a ritkás, arany szempillák árnyékolta szemed. Hogy nézz meg engem, az anyádat.
És amikor nyílik a szemed, belezuhanok a mélységes mély kékségbe. Csak zuhanok és zuhanok, egyre duzzad bennem a szeretet, és a szívem kezd meghasadni.

8. oldal

Sippancs P>!

A remény a rákgyógyítás lényege. Nem lehet helyettesíteni semmivel.

2. rész, 7. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: rák
Pandaland P>!

Olyan egyedül érzem magam. Szinte felzabál, mintha valami láthatatlan szörny támadása lenne. Legszívesebben a bőrömet karmolnám, bármint megtennék, akármit, hogy enyhítsem ezt a pillanatot. Hogy megváltoztassam.

27. oldal

Pandaland P>!

– Az emberek ítélkeznek. Ezt te is tudod.

79. oldal

Pandaland P>!

Még senki sem volt az én helyemben, nem tudja, milyen érzés az én kopott, elnyűtt cipőmben járni. Senki sem tudja, mennyire sarokba szorítva érzem magam, csapdában, ahonnan valahogy ki kell jutni.

129. oldal

Sippancs P>!

– (…) Azt akarom, bár lenne legalább egy olyan ember körülöttem, aki átölel, és ezt mondja: Tudod, mit? Én értem. Értem, miért teszed ezt. És tudom, milyen nehéz lehet, hogy darabokra szaggat, de végül rendben lesz. Megígérem. De nincs. Sem Kevin, sem Stacy, még Tina sem, aki nyilván napi tíz ilyen helyzetet lát, és a szomszédaim meg a barátaim sem lesznek ilyenek majd, ha megtudják.
Egyedül vagyok ezzel, és nem tehetek semmit. Talán tényleg ott állok az út közepén, ahogy Stacy mondta, csak túl fáradt vagyok, hogy odébb menjek. Vajon ő tudja, milyen érzés ez? Hogy egyszerre fáj minden, és hogy még a legalapvetőbb dolgok is – a főzés, a mosás, hogy szeressem a lányokat – mintha elszívnák az energiámat, beszippantanak egy sötét lyukba, ahonnan nem lehet kimászni?

1. rész, 5. fejezet

Pandaland P>!

Az én gyerekem. Úgy fickándozik bennem a szó, mintha levegővel töltene meg, mintha könnyebb lennék tőle, és én úgy érzem lebegek. A gyerekem. Hogy ne tudnám? Hogy ne érezném? Minden porcikámat, minden sejtemet megtölti. Együtt lüktetek a tudással, a törékeny örömmel.

7. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

B. N. Toler: Lélekvesztők
Jenny B. Jones: Tiéd leszek!
Joss Stirling: Misty
J. L. Armentrout: Stay With Me – Maradj velem
Katherine Allred: Az ámbrafa
J. Nozipo Maraire: Zenzele
Nathan Hill: Nix
Ryan Winfield: A szerelem húrjai
Katie Cotugno: Hogyan szeress?
Mary Alice Monroe: Déli karácsony